Az MNB közpénzből hoz létre közvagyont

MNO

2014. szeptember 6., szombat 17:40

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a közgazdasági képzés céljából létrehozott alapítványai segítségével közpénzből hoz létre közvagyont – mondta az MNB alelnöke az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen szombaton Nyíregyházán.

Balog Ádám hangsúlyozta, az erre fordított vagyon a közösség „nem elkölthető” vagyona marad. Az MNB alelnöke szerint ugyan vita van arról, hogy ezt az összeget lehetett volna más célra, például az államadósság csökkentésre is fordítani, de szavai szerint a képzésre volt a legcélszerűbb ezt a pénzt átcsoportosítani. „Mi úgy látjuk, hogy rendkívül jó helyre tettük” – fogalmazott Balog Ádám, megjegyezve, a nemzeti banknak erre egyébként a jegybanktörvény lehetőséget biztosít.

Alapvető strukturális reformok

A jegybank alelnöke előadásában az MNB a gazdaságfejlesztésben, illetve a pénzügyi fenntarthatóságban betöltött szerepének újraértelmezéséről beszélt. Balog Ádám a gazdasági válságból való kilábalás kapcsán kifejtette: alapvető strukturális reformok szükségesek ahhoz, hogy fenntartható gazdasági pályára álljon a növekedés, és eközben a pénzügyi rendszer egyensúlyban legyen. Ilyen reformok már történtek Magyarországon, ezek eredményeként a költségvetés stabilizálódott, a finanszírozási képesség is javult – tette hozzá.

A bankok nem csúszhatnak el mégy egyszer
A Magyar Nemzeti Bank elvárása a bankrendszerrel szemben, hogy a jövőben illeszkedjen a fenntartható gazdasági fejlődés igényeihez – mondta Balog Ádám, az MNB alelnöke az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán pénteken.

Nemzetközi színtéren a jegybankok szerepe a reálgazdaságban, a makrogazdaság stabilitás-fenntartásában felértékelődött, különböző lazító programokat vezettek be a bankok annak érdekében, hogy a gazdaság ki tudjon lábalni a nehéz helyzetéből – hangsúlyozta a szakember.

A devizahitelek és a jegybank

Az alelnök a devizahitelezéssel kapcsolatban elmondta, a jegybanknak akkor lehet szerepe, amikor a devizahiteles elszámolások kapcsán a kamat- és árfolyamrés ügyét az Országgyűlés „végleg elvarrja”, azaz kimondja, hogyan kell elszámolni az ügyfelek felé. Ehhez az MNB kész devizát biztosítani a bankoknak – tette hozzá. Az elszámolás során szerinte körülbelül 3 milliárd eurós devizaigény jelenhet meg a bankoknál, amelynek kielégítésében a jegybank segíteni tud, az ezzel kapcsolatos előkészítési munkák már megtörténtek.

Ha olyan döntés születik, hogy forintosodnak ezek a hitelek bármilyen árfolyamon, akkor megnyílik egy ennél nagyobb olló a banki mérlegekben a devizapozíció tekintetében, így a jegybanknak ismét szerepe lehet – mondta az MNB-alelnök. Bár ez már nagyobb összeg, az ezzel kapcsolatos konverziók is biztonságosan megoldhatók a jegybanknál – mondta Balog Ádám.

Egyszázalékos növekedés
A hazai gazdaság teljesítményét több mint egy százalékkal is megemelheti a jegybanki növekedési hitelprogram, amelynek második szakaszának pénzügyi keretét a héten duplázta meg a monetáris tanács ötszázmilliárd forintról ezermilliárdra; és ugyancsak hasonló mértékű pozitív hatást fejtettek ki a magyar GDP-re a folyamatos kamatcsökkentések – erről Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója beszélt a Magyar Hírlapnak adott, szombaton megjelent interjújában.

Szerinte ehhez arra van szükség, hogy egyrészt a bankok vállalják, hogy bizonyos mértékben csökkentik a rövid külföldi forrásaikat, másrészt az MNB időben szétterítve tegye lehetővé a jegybanktól kapott devizafelhasználását a bankoknak. Így az MNB biztonsággal meg tudja oldani, hogy a konverzió – akár már az idén is – megtörténjen.

Gazdasági szemléletváltásról beszélt Parragh

A vándorgyűlés utolsó, szombati napján előadást tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is. Parragh László kifejtette, gazdasági szemléletváltás történt 2010-ben, amelynek nagyon fontos eleme az volt, hogy hasonló gondolkodású lett, „azonos irányban indult el” a jegybank és a kormány.

A régóta húzódó strukturális reformok elindítása és részben véghezvitele, így például az egykulcsos adó és a teljesítmény-központú adórendszer bevezetése, valamint a foglalkoztatás szabályainak átalakítása nagyon fontos lépés volt ebben a szemléletváltásban – fogalmazott a kamara elnöke.

Hozzátette, a pozitívumok ellenére nem történt meg a felsőoktatás átalakítása, „a felszínét kapirgáljuk” a felnőttképzés átalakításának, kis túlzással semmi sem történt a kutatás-fejlesztés és innováció átalakításában, illetve nagy jelentőséggel bírna a gazdaságszervezés felerősítése is.

Baranyay László, az Európai Beruházási Bank alelnöke előadásában ismertetve a bank feladatait és működését elmondta, a következő időszakban a finanszírozás lehetőségeinek anyagi korlátai nincsenek, tehát a megfelelően előkészített projektek finanszírozása megvalósítható. Kovács Árpád, a szervező Magyar Közgazdasági Társaság elnöke zárszavában elmondta, jövőre Miskolc ad otthont a sorrendben 53. Közgazdász-vándorgyűlésnek.

Forrás: MTI

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.