80 kilométert vennének el Magyarországtól

Károly Gábor

2012. február 22., szerda 18:31, frissítve: szombat 13:20

Az Európai Unióban mindössze négy tagállam tartja magát a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz – a fennmaradó huszonhárom országban nem tudják tartani a hiánycélokat. Az EB mai döntésével, leegyszerűsítve, mintegy 80 kilométernyi autóutat venne el Magyarországtól.

Ahhoz, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió zavarmentesen működjön, a tagállamoknak el kell kerülniük, hogy költségvetési hiányuk túlzott mértékben megnövekedjen – áll az Európai Bizottság (EB) honlapján. Ennek érdekében fogadták el 1997-ben a Stabilitási és Növekedési Paktumot, mely két kritérium betartását írja elő a tagországok számára a költségvetési fegyelem biztosítása végett: a hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál, valamint az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.

Az EB honlapja más információkat is rejt az arra tévedő számára, jelenleg ugyanis a 27 tagország közül mindössze négy ellen nem folyik eljárás: Luxemburg, Finn-, Svéd- és Észtország ellen nincsen folyamatban túlzotthiány-eljárás – utóbbi két tagállam ellen nem is indult korábban.

Az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának 2010-es adatai alapján mindössze a fentebb említett négy tagállamban nem érte el a költségvetési hiány a háromszázalékos plafont. Az államadósság tekintetében pedig 13 tagállamban magasabb az állomány, mint a GDP 60 százaléka. A két kritérium tehát nem teljesül olyan uniós országokban, mint például Franciaország, Németország, Olaszország vagy éppen az Egyesült Királyság – csak hogy a nagyobb gazdaságokat említsük.

A túlzotthiány-eljárással kapcsolatban a hatályos uniós rendelet kimondja, hogy „a túlzott hiánnyal rendelkező országoknak a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és átmeneti intézkedésektől mentes, éves minimális költségvetési erőfeszítést kell teljesíteniük”. Magyarország ez utóbbin csúszott el az EB szerint, ugyanis hiába teljesítette tavaly a hiánycélt, ez csakis a nyugdíjpénztárak bevonásnak, valamint a válságadóknak volt köszönhető.

Az unió a Kohéziós Alapon keresztül gyakorolna nyomást

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Magyarországgal szemben 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás. Szankciókat korábban nem alkalmazott az unió, eddig csak javaslatokkal bombázták hazánkat. Reggel azonban Brüsszelben bejelentette az EB, hogy 495 millió euró kohéziós forrás befagyasztását javasolja jövő januári hatállyal.

A Kohéziós Alapból az unió a szegényebb országokat támogatja, hogy a környezetvédelem és a közlekedés területén fejlesztéseket hajtson végre a felzárkóztatás jegyében. A jogosultak között Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország mellett a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam található.

Mekkora összegről is van szó?

Az EB javaslatát még a pénzügyminiszteri tanácsának is jóvá kell hagynia, továbbá az év végéig még módosulhat a bizottság hozzáállása is. Ez a 495 millió euró a 2013-as keretösszeg mintegy harmadát teszi ki. Mai árfolyamon számolva 142 milliárd forintról van szó, amely a GDP fél százaléka. Hogy tisztában legyünk a nagyságrendekkel: a budapesti szennyvízkezelési projekt 117 milliárd forintért valósulhatott meg. Ez a projekt foglalta magában például a Csepel-sziget északi részén található központi szennyvíztisztító telepet. Ehhez a fővárosi önkormányzat 76,05 milliárd forintot kapott a Kohéziós Alapból, ez a teljes projekt 65 százaléka volt. Az M0-s körgyűrű keleti szektorának bővítése (38 kilométer útszakasz megépítése) is a Kohéziós Alap révén valósulhatott meg: a teljes elszámolható költségvetés 85 százaléka, mintegy 71,165 milliárd forint forrása volt az unió.

Nagyon leegyszerűsítve s kissé elbagatellizálva a helyzetet arról van szó, hogy az unió 80 kilométernyi autóúttal győzné meg a magyar kormányt arról, hogy olyan intézkedéseket hozzon, mely Brüsszelben is megállja a helyét…

A szerkesztő ajánlja

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.