Az uniós pénztől függ a gazdaság

2015. december 9., szerda 06:00

Sokkal rosszabb a hazai munkaerőpiac helyzete, mint a statisztikák mutatják, egy felmérés szerint ugyanis közel 200 ezer fővel van felülbecsülve a versenyszektorban dolgozók száma. A vállalati beruházások csökkennek, és minden jel arra mutat, hogy az uniós támogatások nélkül alig nőne a magyar gazdaság.

Pesszimista jövőt vázolt fel legfrissebb elemzésében a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB), amely szerint drasztikusan visszaeshet a magyar gazdaság növekedési üteme a következő években. Romhányi Balázs, az intézet vezetője szerint a tavalyi gazdasági növekedést támogató egyedi tényezők fokozatos kifutásával a bruttó hazai termék (GDP) bővülésének üteme az idén 2,9 százalékra, majd a következő években 1,5-1,8 százalékra mérséklődik.

A KFIB szakértői arra számítanak, hogy az európai uniós források felhasználása jelentősen gyorsulni fog, ennek ellenére a GDP növekedési üteme jövőre csupán 1,7 százalék lesz majd. Romhányi Balázs szerint ennek az az oka, hogy a kormányzat és az EU által finanszírozott projektektől eltekintve a rendkívül kiszámíthatatlan gazdasági környezetben sem a vállalatok, sem a lakosság nem fog érdemi beruházásokat megvalósítani a gazdaságban.

Ördögi kör

A szakértő arról is beszélt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei, mintegy 2000 milliárd forintos uniós támogatás lehívása után jövőre eredetileg csak 1015 milliárdnyi uniós pénzzel számolt, azonban ez drasztikusan visszavetné a gazdasági növekedést. Kormányzati nyilatkozatok szerint a kabinet most már arra számít, hogy jövőre sem lassul az uniós kifizetések üteme, így az elérheti az idei mértéket, vagyis ismét az EU-s támogatások gyorsított ütemű lehívásával pörgetné fel a kabinet a GDP bővülését.

Romhányi Balázs szerint a büdzsének kényelmes helyzetet teremtenek az EU-s források, mivel 15 százalékos állami önrész mellé 85 százalékos uniós finanszírozás társul.

– Ha az állam 100 milliárd forintot költ el társfinanszírozásra, az EU-források segítségével 667 milliárd forint értékű projekt valósul meg, ami 40 százalékos importhányadot feltételezve 400 milliárd forint értékű GDP-növekedést jelent. Ebből – áfa nélkül – 30 százalékos adórátával számolva 120 milliárd forint adóbevételi többlet keletkezik, vagyis a költségvetési egyenleg még javul is – közölte a szakember. Az intézet vezetője szerint ezzel a módszerrel mindenfajta rövid távú költségvetési kockázat nélkül lehet élénkíteni a gazdaságot. Ez azonban ördögi kör, mert minél inkább sikerül felgyorsítani az új, 2014–2020-as időszak forrásainak lehívását, annál inkább torzulni fog a hazai gazdaság szerkezete ahhoz képest, amilyen tisztán piaci körülmények között kialakulhatna.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az állami fejlesztések váltak dominánssá

A gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait termelési oldalról a magánszektor tőkeállománya, a vállalati szektorban foglalkoztatottak létszáma és termelékenysége határozza meg. – Bár az elmúlt években (nagyrészt az EU-források lehívása, kisebb részben az egyedi nagy fejlesztések miatt) a beruházások reálértéke gyorsan növekedett, ezen belül egyre inkább az állami fejlesztések váltak dominánssá, ez pedig kiszorította a magánszektor beruházásait – tette hozzá.

Romhányi Balázs szerint emellett a magánszektor beruházásairól sem kapunk reális képet, mivel az állami beruházásokhoz tartozó megrendeléseket magáncégek teljesítik.

Nem zavarja a KSH-t a hibás statisztika

Komoly gondok vannak a munkaerőpiacon is: a KFIB szakértője szerint jelenleg két statisztikai módszertan, az intézményi statisztika és a munkaerő-felmérés (mef) alapján mérik a foglalkoztatottak számát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a mef szerint gyűjt adatokat, vagyis a hivatal munkatársai becsengetnek a mintába került lakásokba, és az ott lakóktól megkérdezik munkaerő-piaci helyzetüket. Foglalkoztatottnak az minősül, aki legalább egy órát dolgozott pénzért a megelőző héten. Az intézményi felmérésben a KSH a vállalatoktól, költségvetési szervektől gyűjti be az alkalmazottak létszámát. Ez azonban nem tartalmazza az egyéni vállalkozókat, a külföldi telephelyen dolgozókat, vagy a segítő családtagokat.

Miután az intézményi alkalmazottak nagyságrendileg 70 százalékát adják a mef szerinti összes foglalkoztatottnak, a két idősornak valamennyire együtt kell mozognia. Óriási különbség van azonban a két adat között, mivel a versenyszektor teljes létszámnövekedése (közmunkások és külföldön foglalkoztatottak nélkül) 2011–2014 között a mef szerint 294 ezer, míg az intézményi statisztika szerint mindössze 3 ezer fő volt.

– Korábban is volt szó arról, hogy a két statisztika széttart, mostanra azonban már jelentős a különbség. Valamelyik statisztika hibás, és az a legszörnyűbb, hogy a KSH-t nem zavarja – hangsúlyozta Romhányi Balázs, aki szerint valószínűleg 200 ezerrel becsülik felül a versenyszektorban foglalkoztatottak számát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2015.12.09.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.