Befagyott gázcsapok

Szijjártó Péter szerint uniós források is segíthetik a sürgős energiaügyi fejlesztéseket

2014. december 2., kedd 15:39, frissítve: kedd 15:39

Kritikusnak nevezte Közép-Európa energiabiztonságát, ezért fejlesztéseket sürgetett Brüsszelben a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a NATO külügyminiszteri értekezletén arra reagált, hogy Putyin orosz elnök bejelentette: Moszkva nem építi meg a Déli Áramlat gázvezetéket. A politikus az MNO-nak adott interjújában Magyarország NATO-nak tett vállalásairól is beszélt.

– Több hazai kommentár diplomáciai vereségként értékelte a történteket, önök is?
Amennyiben?

– Orbán Viktor és a kormányzat még a napokban is erőteljesen kiállt a Déli Áramlat mellett, szemben az unió álláspontjával.
– Emiatt nem kell szégyenkeznünk. Abban mindenki érdekelt az Európai Unióban, hogy a jelenleg kritikus közép-európai energiabiztonságon javítsunk, új források és útvonalak után nézzünk. Ebben szerepel kiemelt helyen Azerbajdzsán, de természetesen vizsgálni kell más lehetőségeket is. Némi bizakodásra ad okot, hogy uniós szinten jelenleg is zajlik a tárgyalás az úgynevezett befektetésösztönzési csomagokról; háromszázmilliárd eurós tételről van szó, kérdés, ebből végül mennyi jut térségünk energiabiztonságának javítására. Oroszországnak joga volt elállni a Déli Áramlat megépítésétől, ezt mi tudomással vesszük. Kétségtelenül új helyzet állt elő, nekünk most nincs más lehetőségünk, mint új forrásuk után nézni.

Ha Európa nem akarja, nem lesz Déli Áramlat
Oroszország a jelenlegi körülmények között nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezeték tervének megvalósítását – jelentette be hétfőn Ankarában tartott sajtóértekezletén Vlagyimir Putyin orosz elnök.

– Milyen úton és módon hozható el az azeri gáz Magyarországra?
– Közép-Európa energiabiztonságához fontos a diverzifikáció, az azeri alternatíva mind a forrás, mind az útvonal tekintetében ezt megvalósítja. Ezért is érveltünk annak idején a szintén az azeri térségből induló Nabucco mellett. Aliyev elnök budapesti látogatásán elmondta, hajlandók eljuttatni hozzánk a gázt. Ezzel együtt jelentősen nő azoknak a vezetékeknek, interkonnektoroknak a szerepe, melyek térségünk országait köti össze. Ezek csak részben vannak kész. Ilyen például a Horvátország felé tartó vezeték, melyet alkalmassá kell tenni a jelentős kétirányú szállításra.

– Bulgária kikerülhető? Hiszen végső soron az ő bizonytalankodásuk is okozta a Déli Áramlat bukását.
– Részletkérdésekkel még nem volt lehetőségünk foglalkozni, de az biztos, hogy komoly fejlesztésekre lesz még szükség a térségben, hogy az azeri gáz elhozatala reális alternatíva legyen.

– Egy bolgár képviselő arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin csak taktikázik, nyomást akar gyakorolni az EU-ra, de valójában nem kell még temetni a vezeték tervét. Ehhez mit szól?
– Nem vagyok felelős bolgár képviselők nyilatkozataiért, abból tudok kiindulni, amit hallottunk.

A paksi beruházás biztonságban van?
– A Déli Áramlat és az atomerőmű fejlesztése egymástól független kérdés. A legfontosabb, hogy létezik két aláírt szerződés, az egyik Paks fejlesztéséről szól, a másik a finanszírozásról. Nem tudok olyan esetről, hogy a Roszatom megszegte volna az ígéretét, ilyesmitől nem tartok, és attól sem, hogy uniós szinten vetnének gátat a megállapodásnak.

– Brüsszelben vagyunk, a NATO külügyminiszteri értekezletén. Mik a legégetőbb kérdések, melyek eddig előkerültek, mi az, amiben aktívnak bizonyulunk?
– Délkeleti és keleti nyomás egyaránt nehezedik a szövetségre, érdekünk, hogy mielőbb megszülessen a walesi csúcson elfogadott készenléti akcióterv. A litvániai hadgyakorlatra száznegyven fős alakulatot küldünk, ami az amerikai után a második legjelentősebb szárazföldi hozzájárulás. Fejlesztjük a pápai repülőteret, jövőre négy hónapon át mi biztosítjuk a balti országok légtérvédelmét, 2016 és 2022 között a bruttói hazai termék mostani 0,8 százalékáról legalább 1,4 százalékára emeljük a védelmi kiadásokat. Elkötelezettek vagyunk az afgán biztonsági erők fejlesztésében, száz, szükség esetén százharminc katonát ezentúl is az országban fogunk állomásoztatni. Emellett három éven át évi félmillió dollárral támogatjuk az afgán biztonsági erők fejlesztését. Meggyőződésünk szerint a NATO bővítését jelentősen gyorsítani kell, azoknak a nemzeteknek, melyek misszióink sikeréhez hozzájárulnak és osztják értékeinket, köztünk a helyük.

– Konkrétan?
– Georgia, azaz Grúzia, Montenegró és Macedónia mindenképp a listán szerepel.

– Tudjuk-e osztani azt a fekete-fehér világlátást, amely a NATO-főtitkár beszédéből kiolvasható volt, miszerint Ukrajna csodás európai fejlődés előtt áll, Oroszországot viszont keményen el kell ítélni?
– Mi, magyarok már voltunk a Szovjetunió szomszédai, s nem szeretnénk ezt újra átélni. Ukrajnának világos reformmenetrendre van szüksége, amiben a kisebbségeknek is jelentős szerep kell hogy jusson. Mi a szükséges támogatást biztosítani fogjuk a reform végrehajtásához. Érdekünk, hogy Ukrajna az európai értékrendet tiszteletben tartó, önmaga sorsáról rendelkezni tudó ország legyen, Európa hosszú távú érdeke ugyanakkor a partneri együttműködés Oroszországgal is, beleértve egymás tiszteletben tartását.

– Magyar–amerikai kétoldalú, külügyminiszteri szintű egyeztetés lesz-e Brüsszelben? A diplomáciai pengeváltások ezt indokolnák.
– Nem. Szerdán viszont részt veszünk azon a külügyminiszteri értekezleten, amelyet John Kerry amerikai külügyminiszter hívott össze s fog elnökölni. Ez azért is különösen fontos, mert a NATO és az EU értékrendjét képviselő országoknak határozottan fel kell lépniük az Iszlám Állam rémtetteivel szemben, nekünk is ki kell állnunk a létükben fenyegetett vallási közösségekért, így a keresztényekért. Szorgalmazni fogjuk a támadásokat elkövetők elszámoltatását.

– Úgy tudjuk, az izlandiak kétoldalú találkozót kértek, nem katonai, hanem gazdasági ügyben. Mi indokolta ezt?
– Beszéltünk az izlandi külügyminiszterrel, ami nem volt nehéz, lévén egymás mellett ültünk. Valóban tartottunk kétoldalú megbeszélést is, a norvég és EGT-alapokkal kapcsolatban tárgyaltunk.

– Már az izlandi alapokkal is baj van?
– Semmi olyan feszültség nincs, amelyet ne tudnánk orvosolni, nincs szó vitáról.

– Más fórumokon rendre bírálatok érik a magyar kormányzat politikáját, előkerültek a kényes ügyek ezúttal is?
– Nem szoktak ilyen ügyek ezen a fórumon előkerülni, most sem történt ilyen.

Forrás: MNO

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.