Bérek: elhúzott mellettünk Szlovákia

Wiedemann Tamás

Wiedemann Tamás

2017. október 29., vasárnap 20:20

Több mint harmincezer forinttal lesz jövőre magasabb a minimálbér Szlovákiában, mint Magyarországon, miután a pozsonyi kabinet úgy döntött, hogy bruttó 480 euróra emeli. Ezzel a legalacsonyabb nettó bérek északi szomszédunknál 124 ezer forintra nőnek, míg hazánkban 92 ezer forint lesz a 2018-tól érvényes minimálbér. A Robert Fico vezette kormány azt követően hozta meg a rendeletet, hogy a munkavállalók és munkaadók képviseletei nem tudtak megállapodni. – Nem látok semmi okot arra, hogy a minimálbér összege 2019-ben ne léphetné át az 500 eurós határt – fogalmazott Robert Fico. A kormányfő a munkaadókat arra kérte, vizsgálják meg a munkabérek emelésének lehetőségeit, amihez szerinte teret ad a vállalatok bér- és egyéb költségei közti arány. A jövő évi minimálbér-emelés csaknem 120 ezer alkalmazottat érint majd Szlovákiában, közülük mintegy 70 ezren egyszemélyes vállalkozók, a többiek alkalmazottak.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint nemcsak Magyarországon és Lengyelországban, hanem az egész régióban, így Szlovákiában is egyre súlyosabb gondot okoz a munkaerőhiány. Ennek egyik oka, hogy az alacsony bérek miatt több százezren hagyták el hazájukat, és vállaltak munkát valamelyik nyugat-európai országban, miközben a gazdasági konjunktúra következtében egyre több munkavállalót foglalkoztatnak a cégek. – A szlovák kabinet a magyar kormányhoz hasonlóan úgy látja, hogy a minimálbér-emelés hatására az átlagfizetések is növekednek – mondta az elemző. Virovácz szerint a kormány arra próbálja sarkallni a cégeket, hogy emeljék a béreket, és megszűnjön az a kelet-európai országokra jellemző állapot, amely az alacsony munkabérre alapuló beruházásokat vonzotta az országokba. – Ha viszont nem lesz többé olcsó a munkaerő, akkor a korábbiaktól eltérő, nagyobb hozzáadott értékű befektetések érkezhetnek a régióba. Olyan cégekről van szó, amelyek technológiát és tőkét hoznak, és hajlandók kifizetni a drágább, de jobban képzett munkaerőt – mondta az elemző, aki szerint nagy kérdés Magyarország esetében, hogy megfelelő számban áll-e rendelkezésre a jól képzett munkaerő.

 

Ebből a szempontból Szlovákia jobban teljesít hazánknál. Az elemző szerint mivel a szlovák életszínvonal és az ottani átlagkeresetek magasabbak a magyarországinál, arányaiban sokkal kevesebben vándoroltak ki. – Sőt, északi szomszédunk egyfajta befogadó országként viselkedik a régióban, sok magyar is Szlovákiában vállalt munkát – tette hozzá Virovácz Péter. Nagy kérdés ugyanakkor, hogyan tudják a vállalatok kigazdálkodni a minimálbér-emeléssel kapcsolatos pluszköltségeket, bár kétség sem férhet hozzá, könnyebben, mint a hazai vállalkozások. Szlovákiában ugyanis egy eurós nettó fizetés 1,75 euróba kerül a cégeknek. Ez sokkal olcsóbb, mint Magyarországon, ahol a vállalatoknak 1,98 euróba kerül, hogy egy eurós nettó fizetést tudjanak a munkavállalóiknak átutalni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott versenyképességi tanulmánya is a túl magas munkát terhelő adó- és járulékszintet kritizálta, és az élőmunkára rakódó terhek további mérséklését javasolta. Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója szerint Magyarországnak nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie a többi országgal, a béreket tovább lehetne növelni, de a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítását is el kell érni. A részmunkaidőben foglalkoztatottak számát növelni kellene, ezzel is csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt. A versenyképesség növelése érdekében az oktatás területén elsősorban az alapfokú és a felsőfokú szinteken kellene javítani. A versenyképességet növelné az is, hogy ha a magyar lakosság idegennyelv-ismerete javulna. A beszélt idegen nyelvek területén jelentősen elmaradunk az EU-tól, a felnőtt lakosság csak 37 százaléka, a fiataloknak 58 százaléka mondta magáról, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.28.

A szerkesztő ajánlja

Wiedemann Tamás

Letelepedési biznisz: igaz vagy hamist játszottunk Rogán Antallal

Megvizsgáltuk a miniszter letelepedésikötvény-programmal kapcsolatos kijelentéseit. Az eredmény kevéssé biztató.

Gabay Balázs

Kuplerájból a válogatottba, kocsmából az élvonalba: íme, ő Urbán Flórián

Volt, hogy sörözőből hívta be Mészöly a nemzeti csapatba. A játékos, aki soha nem akarta befogni a száját, könyvet írt. Nehéz letenni.

Ficsor Benedek

Ady szerint plakátokkal „a sajtónak nem lehet konkurenciát csinálni”

Ady megmondja: bő száz éve írt pontos látlelet napjaink Magyarországáról. Meddig szabdalható egy életmű?

Vass Norbert

Virágzó kokainbiznisz – a felszippantott földrész

A Narcoamerica a szegénység, a kegyetlenség és a függőség motívumai köré szerveződő rendhagyó kontinenstörténet.