Brüsszel ebbe is bele fog kötni?

Kovács András

2012. július 28., szombat 20:02

Nagyon komoly harc várható a magyar termőföld hazai kézben tartása kapcsán a következő szűk két évben, azonban ha megnézünk pár nyugat-európai szabályozási példát, akkor jól láthatjuk, hogy ők sem engedik ki a kezük közül ezt a stratégiai területet. Azt se lehet kizárni, hogy Brüsszel ismételten „bele fog kötni” a magyar szabályozásba.
A földek haszonbérbe adása az első olyan program az ország történetében, amely során az állami földeket családi gazdálkodók kaphatják meg, míg az új földtörvény tervezete 1100 év után a legnagyobb lehetőség a magyar gazdálkodók számára – fogalmazott Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Zala megyei Kiscsehiben.

2014-ben lejár az uniós polgárok földvásárlására vonatkozó magyar moratórium, melyet az Európai Unió engedélyezett számunkra 7 plusz 3 évre, ám a jogi és szabályozási lépéseket most kell megtennünk. Termőföldünk védelme szempontjából lassan a 24. órában vagyunk, nemcsak 2014. május 1-jének közeledése okán, hanem azért is, mert a tiltás ellenére az elmúlt húsz év során már nagyjából egymillió hektárnyi, azaz két megyényi terület kerülhetett zömmel zsebszerződések útján idegen tulajdonba Magyarországon.

A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni. Az utóbbi esetében az új büntető törvénykönyv is szigorú szankciókat állapít meg, ha ilyen tevékenységre sor került, többek között letöltendő börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. A hazai jogszabályi változások kapcsán érdemes megnézni, hogy milyen uniós példák vannak a termőföld védelmére.

Szigorúak a dánok

Dániában a tulajdonszerzés már lehetséges azon uniós polgároknak, vagy EU-ban tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, akik munkavállalóként dolgoznak, illetve azon szervezeteknek, akik vállalattal, kirendeltséggel rendelkeznek az országban. A dán agrárpolitika nem konkrétan a termőföldet védi, hiszen azt képes megvédeni a rendkívül magas ár (25 000 euró/hektár) is, hanem a vidéki életet, a termelés hagyományos, családi módját.

Egy spekulatív céllal földeket vásárló céggel szemben indított eljárást Budai Gyula, aki az MNO-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy országosan körülbelül 100 ezer hektár nagyságú területet szeretne kisajátítani a kormány.

A dán szabályozás teljes körű, tehát a külföldiekre és a dánokra egyaránt vonatkozik. Az országban ugyanis csak az vásárolhat 30 hektár feletti földterületet, aki maga fogja művelni a földet, agrárvégzettséggel rendelkezik, illetve vállalja, hogy hat hónapon belül állandó lakhelyét a földterületre helyezi át, és azt legalább 8 éven át fenntartja. Amennyiben a tulajdonszerzés vagy bérlés engedélyezésének kérelme elmarad, vagy az illető nem felel meg a feltételeknek, úgy 6-12 hónapon belül a tulajdon elidegenítésére kötelezik.

Hasonló német és olasz szabályozás

Olaszországban az alkotmányban rögzítettek utalást a kis- és középbirtokosok támogatására. Itáliában az elővásárlás intézménye erős, a bérlőnek, a szomszéd föld tulajdonosának, ha mezőgazdasággal foglalkozik, illetve a mezőgazdasági foglalkoztatott rokonnak is elővásárlási joga van az adott eladásra kínált területre. A birtokaprózódás elkerülése végett korlátozzák a legkisebb professzionálisan művelhető terület nagyságát; ez legalább 15-20 hektár kell, hogy legyen szántóföldi növénytermesztés esetén. A használaton kívüli területeket ellenőrzik, ezeket kiadják a kis- és közepes gazdaságoknak.

A második Orbán-kormány prioritásai közé tartozik a hazai termőföld magyar kézben tartása, amelynek érdekében minden jogi eszközt bevet, mivel 2014. május 1-jétől lejár a földvásárlásra vonatkozó külföldi magánszemélyek és jogi személyek moratóriuma. A földkérdés világszerte a csatározások középpontjában áll, mivel a jövőben az egyik legfőbb kincsnek számít majd.

A németek a kis- és közepes gazdaságok védelmét az olaszokhoz hasonlóan az alkotmányban rögzítették. Németországban bizonyos méret felett az államnak kell felajánlani a területet, majd az adja bérbe a helyi gazdálkodóknak. Az állam a hosszú ideje bérbe adott területet kedvező áron, de komoly feltételekkel adja el a korábbi bérlőnek. A földterületek adásvételét közjegyzőnek kell hitelesíteni, amennyiben az adásvétel jelentősen befolyásolja a helyi birtokszerkezetet, spekulatív jellegű, vagy az ár jelentősen eltér a megszokottól, a közjegyző elutasítja az ellenjegyzést.

Háború Ausztriával?

A földtulajdonviszonyok kapcsán a legnagyobb vita Ausztriával várható, amelynek az „előcsörtéi” már megkezdődtek. Az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete szerint az osztrák vállalkozók valójában mindössze 150-200 ezer hektárt művelnek Magyarországon. Michael Zimmermann azokra a vádakra, hogy a magyar földtörvény 2014-es életbe lépése után minden lehetséges fórumon megtámadják majd az új jogszabályt, azt válaszolta, hogy ezt határozottan visszautasítja.

Július 17-én Fazekas annak a véleményének adott hangot, hogy a földhaszonbérleti pályázatok nyerteseinek segítséget kell adni a boldoguláshoz. Ilyen segítség egyebek között a gazdák tájékoztatása a Vidékfejlesztési Minisztérium 2013-as tervezett költségvetéséről, hiszen nem mindegy, hogy az ágazat milyen anyagi lehetőségekre támaszkodhat – tette hozzá a politikus. Ismertette: a tárca jövő évi várható költségvetése a közvetlen uniós támogatásokkal együtt 835 milliárd forint, ez az összeg 17 százalékkal több a 2012-ben felhasználható pénzeknél.

„Sem az illetékes minisztériumok, sem az osztrák agrárkamara nem tervez efféle lépéseket. De minek is törnénk ilyesmin a fejünket? Csak akkor lépünk közbe, ha visszamenőleges hatállyal akarják elvenni azokat a földeket, a már említett 150-200 ezer hektárt, amelyeket teljesen szabályosan, minden jogi feltételt teljesítve szereztek meg az osztrák vállalkozók” – mondta.

Mindenbe belekötnek?

A földtörvény körüli viták – ha az elmúlt két év tapasztalatiból indulunk ki – várhatóan az uniós színtéren is folytatódni fognak. A második Orbán-kormány több esetben is a hazai érdekeket védelmező intézkedések miatt kényszerült álláspontja megvédésére Brüsszelben. A hazai termőföld erőteljes megvédése ellen, és a további liberalizáció mellett álló érdekcsoportok vélhetően mindent megtesznek, hogy az itthoni szabályozás ellen egy újabb kötelezettségszegési eljárás induljon.

Mint ismert, idén január 17-én úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, egy harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak. A jegybank kapcsán azóta lezárult az eljárás, míg a bírák és az adatvédelmi biztos esetében az Európai Bíróság elé került az ügy.

A héten pedig az Európai Központi Bank a tranzakciós illeték bevezetését kifogásolta, bár eljárás még nem indult, de az ügyről az EB is tájékozódik már.

Forrás: MNO

A szerkesztő ajánlja

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.

Favero-Fürjész Judit Éva

80 éves Adriano Celentano, aki nem fél a politikától

„Ma mindenki fél a szavaktól, csak olyan dolgokat lehet mondani, amelyek senkit nem zavarnak” – vallja a népszerű olasz énekes-színész.

Lukács Csaba

Sokkoló képek Venezuelából, a buszsofőrből lett baloldali vezér hazájából

A caracasi magyarok naponta küldik az ijesztőnél ijesztőbb híreket az árak és a dollárárfolyam alakulásáról.