Csak a legelszántabbak vágnak bele a nyaralóépítésbe

A módosabbak körében divattá vált üdülőparkokban apartmanokat venni – Továbbra is keresettek a családi házak

Illés József

Illés József

2017. június 27., kedd 07:55, frissítve: kedd 15:13

Amíg korábban a legtöbben maguk fogtak bele nyaralójuk megépítésébe, addig manapság már csak a legelszántabbak vállalkoznak erre. Akkora ugyanis a hiány az építőipari szakemberekből, hogy szabályosan meg kell küzdeni értük. Így ma már a legtöbben profi kivitelezőkhöz fordulnak, akik saját szakmunkásokat foglalkoztatnak – tudtuk meg az Ingatlan.com ingatlanforgalmazó portál vezető gazdasági szakértőjétől. Balogh László elmondta: míg a gazdasági válság előtti évben, 2007-ben mintegy 330 ezren dolgoztak az építési ágazatban, addig mostanra 270 ezer körülire csökkent a létszám. Így több tízezren hiányoznak a szakágból, s emiatt ma már szinte a kőművestől a burkolóig mindegyik szakipari tevékenység hiányszakmának számít. A szakember arról is beszélt, hogy egyre inkább összemosódik a nyaraló és a lakóház építése, a tulajdonosok ugyanis mind jobban ragaszkodnak az otthoni komforthoz az üdülési célú ingatlanok esetében is.

Ditróy Gergely, az Otthontérkép.hu vezető elemzője úgy látja: a módosabbak körében divattá vált a lakóparkokhoz hasonló üdülőparkokban lakásokat, apartmanokat venni. Az igazán gazdagok viszont ragaszkodnak az egyedi kialakítású, magas színvonalon kivitelezett, önálló nyaralók építéséhez. A kispénzűek ugyanakkor azzal kénytelenek beérni, hogy egy-egy eldugottabb faluban néhány millió forintért földterületet vásárolnak, és egy kisebb épületet húznak fel rá, vagy egy lakókocsit telepítenek a telekre. Az elemző hozzátette: a legkeresettebbek továbbra is a korábbi kedvencek, azaz a balatoni, illetve a Velencei-tó, a Tisza-tó, illetve a Duna-kanyar közelében lévő üdülők.

Balogh László szerint viszont az is megfigyelhető, hogy a legtöbben mostanság nem bajlódnak a nyaralóépítéssel, hanem a már meglévő bőséges kínálatból válogatnak. Egy-egy nyaraló pedig általában annál olcsóbb, minél távolabb esik a vízparttól, illetve az adott üdülési övezet központjától. A jobb és a kevésbé kedvező fekvésű területeken lévő nyaralók árai között akár 20-30 százalék különbség is tapasztalható.

Ditróy Gergely ugyanakkor megjegyezte: a százmilliós értékű üdülési célú ingatlanok ritkaságnak számítanak még mostanában is. Manapság egy-egy 20 millió forint értékű nyaraló már a luxuskategória alsó szintjének számít. A szakember hozzáfűzte, hogy a nyaralóárak két-három évvel ezelőtt még stagnáltak, ám az utóbbi években már a családi házak árával együtt növekednek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A Duna House ingatlanforgalmazó cég elemzése ugyanakkor megállapítja: a családi házaknál az átlagos négyzetméterár növekedési üteme ugyan alacsonyabb, mint a panellakásoké, de három év alatt e téren is említésre méltóan megemelkedtek az árak. A főváros környéki településeken például 2014 első negyedévéhez képest a családi házak négyzetmétere átlagosan 60 ezer forinttal drágult. Ugyanennek mértéke Budapest külső kerületeiben elérte a százezer forintot is, ami jelentős különbségnek mondható – írja a tanulmány. Házvásárlás szempontjából a drágább városok közé tartozik például Szentendre, Budaörs és Dunakeszi, ahol a négyzetméterár 300 ezer forint környékén mozog. Olcsóbban lehet házat vásárolni ezzel szemben a keleti, délkeleti szektorokban, például Erdőkertesen. Utóbbi esetekben az átlagos négyzetméterár nem éri el a 200 ezer forintot. Az összefoglalóból kiderül, hogy a lakást keresőkhöz viszonyítva a családi házat vásárlók aránya folyamatosan növekszik az agglomerációban. A 2014 eleji 50-70 százalékos házvásárlási arány 2016 végén és 2017-ben már a 80-90 százalékot is elérte a fővárost övező településeken. Hasonló mértékben változott a nagyobb ingatlanba költözők aránya ezeken a területeken. A vizsgált időszak elején megfigyelhető 10-15 százalékos arány az elmúlt néhány negyedévben a 25 százalékot is meghaladta, vagyis a vevők negyede ma már azért vásárol, mert kinőtte korábbi lakását.

Budapest peremkerületeiben a négyzetméterárakat erősen befolyásolja, hogy a város melyik részén található az ingatlan. A budai oldal árai jóval magasabbak, mint a pesti kerületekben. A budapesti átlag-négyzetméterár 2017-ben 300 ezer forint körül alakul családi házak esetében, de a II. kerületben a 400 ezer forintot is eléri, míg a XX. kerületben a 200 ezres átlagot sem sokkal haladja meg.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.27.

A szerkesztő ajánlja

Földi Bence

Kölcsönzött szlogenekkel, program nélkül a Fidesz

A kormánypárt szinte az összes üzenetét máshonnan vette, például a nácikkal kollaboráló francia politikusoktól.

Ficsor Benedek

A magyar olajmezőkből nem lesz pénz a hatalmas múzeumokra

Mélyi József művészettörténész a Liget-projektről, a stadionokat benövő gazról és a megfordított folyókról.

Lándori Tamás

Döntenek ma a lúgos perben: összeszedtük a vád és a védelem főbb állításait

A negyedik – és minden valószínűség szerint nem az utolsó – bírói tanács dönt a bűncselekmény ügyében.

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

x
Rendkívüli hír