Csak egy pontig nő együtt a GDP és a boldogság

2017. február 23., csütörtök 22:13, frissítve: péntek 15:55

Két 18. századi közgazdász vitatkozik Budapesten, az egyik itáliai, a másik skót. Polgári gazdaság, közjóllét? – kérdi az egyik. Utilitarizmus, hatékonyság – feleli a másik.

Ez nem valami vicc, és nem is a képzelet szüleménye. A Magyar Tudományos Akadémián feszült egymásnak Antonio Genovesi és Adam Smith, hogy ütköztessék a közgazdaságtanról vallott nézeteiket, és megvitassák, mi lenne az a helyes modell, amely a gyakorlatban is működik, és lehetőleg erényes és igazságos, illetve hogyan ütközik ez a haszonelvű elgondolással. Ez mondjuk tényleg nem igaz: Genovesi és Smith kortársak voltak, és egyikük sem érte meg az 1800-as éveket. Csütörtök este két neves közgazdász, Stefano Zamagni, a Bolognai Egyetem, és Paul Dembinski, a Fribourgi Egyetem professzora bújt a két egykori gondolkodó bőrébe, így folytatván le vitájukat. Nem is elsősorban egymásnak feszülés jellemezte az estét, inkább közösen keresték a választ egy olyan helyzetben, amikor minden jel szerint a jelenleg hatályos közgazdaságtani paradigma végére értünk, és nem tudjuk, mit tegyünk a helyére. Pedig modell volna rá.

 
Baritz Sarolta
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

Az apropót az adta, hogy a Kairosz gondozásában, Baritz Sarolta Laura gondos odafigyelésével magyarul is megjelent Antonio Genovesi Értekezések a kereskedelemről, avagy a polgári gazdaságról – Válogatott részletek című tanulmánykötete. Az esemény meghívójáról idézünk: „A könyv különleges státuszát az adja, hogy a 18. századi Európa latin nyelvű területein, az Adam Smith nevével fémjelzett angolszász politikai gazdaságtan kialakulásával párhuzamosan létezett egy úgynevezett civil gazdasági paradigma is, amelynek elvi háttere az erényetika, a klasszikus görög és a tradicionális keresztény gazdasági gondolkodás volt. A civil paradigma leghíresebb képviselője Antonio Genovesi katolikus pap, közgazdász, a Nápolyi Egyetem tanszékvezető tanára. A könyv, elvei és státusza alapján, hiánypótló helyet foglal el a magyarországi közgazdasági elmélettörténetben.”

A könyv akkor keletkezett, amikor Adam Smith Nemzetek gazdagsága című munkája, amely az utilitarista közgazdaság kiindulópontja lett, és jelentős szerepe volt jelenlegi modellünk kialakulásában.

 

Genovesi és Smith nem feltétlenül a jó és a rossz harcát testesítik meg, Smith nem egyértelműen Genovesi ellenpontja – állapította meg a könyvet méltató Horváth László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Genovesi volt a világ első közgazdasági tanszékvezetője Nápolyban, és a most megjelent könyv tekinthető egyetemi jegyzetnek hallgatói számára – mondja el Stefano Zamagni. A két közgazdász nézetei több ponton is keresztezik egymást, és együttesen állíthatók szembe a marxi megközelítéssel.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

De miért pont mostanában emlegeti mindenki a méltányos közgazdaságot? Azért, mert a globalizációval együtt megjelent az erőltetett növekedés kényszere. Ennek következtében egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek, még akkor is, ha a szegénység csökken. Azért is, mert komoly kérdéseket vet fel, például azt, hogy mi lesz az emberi munkaerővel, amikor minden arról szól, hogy a munkahelyek felét robotok veszik át. Pedig az emberi természet alapvető szükséglete, hogy munkát végezzen.

Rengeteg tervünk van a jövőre nézve, de keveset teszünk ezekért. Például nem vagyunk hajlandóak tisztázni a piac és a demokrácia viszonyát. A nyugati országok hittek abban, hogy a piac feltétele a demokratikus berendezkedés. Manapság azonban Kína, India, Szingapúr és sok más ország még új modellekkel cáfol rá erre.

Aztán ott van a boldogság kérdése. A tapasztalat szerint egy pontig együtt növekszik a GDP és a boldogságérzet, de azon túl már nem. A folyamatos gyarapodás nem növeli az elégedettséget is.

Dembinski professzor rámutatott: Smith találta fel a kereskedő társadalmat, amelyben nem dominálnak az érzelmek, csak a hasznosság számít. Elmondása szerint arra a kérdésre, hogy jelenlegi társadalmi berendezkedésünk fenntartható-e, Smith és Genovesi is azt válaszolná, hogy nem. Ami ugyanis a hatékonyságot illeti, az erőforrásaink végére értünk, és ezt a helyzetet elrendezni csak személyes kapcsolatok kialakításával és ápolásával lehet. A történelem bebizonyította, hogy nincs autonóm létező rendszer, ezért vissza kell térnünk a közgazdasági gondolkodás gyökereihez. S bár ezek a felvetések nagy, nyitott kérdésként tátonganak hazánkban is, arra azért büszkék lehetünk, hogy a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány kezdeményezésére, Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővér és munkatársai állhatatos kitartása révén az útkeresés elkezdődött. Amit az is bizonyít, hogy Genovesi munkája az olasz után magyarul jelent meg elsőként.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.