Egyelőre örülhetnek a fuvarozók

○ Kompromisszum született a külföldi kiküldetés ügyében ○ Más ágazatban rövidebb idő marad a szabályok átvezetésére

Bodacz Péter

Bodacz Péter

2017. október 25., szerda 13:51, frissítve: szerda 14:42

Ha áttörést nem is, de részeredményt sikerült elérniük mind a régi tagállamoknak, mind pedig a visegrádi országoknak azon a luxemburgi tanácskozáson, amelynek fő témája az uniós kiküldetési irányelv finomhangolása volt; az uniós szociális és munkaügyi miniszterek hétfői megbeszélésén olyan kompromisszumos javaslat született, amely szerint külön szabályozást alkothatnak majd a nemzetközi fuvarozásra vonatkozóan. Így a szállítmányozók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet – például juttatásokat – fizetni a sofőreiknek, így ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak a munkavállalók, mint a helyiek.

Szintén fontos – a külföldön ténykedő hazai vállalkozásokra nézve kedvezőtlen, a munkavállalók számára ugyanakkor pozitív módosítás –, hogy az eredetileg meghatározott 24 helyett csak 12 hónap türelmi időt kapnának munkaadók, hogy a kiküldetésre vonatkozó szabályokat átültessék.

Az Európai Bizottság tavaly márciusban előterjesztettet egy irányelvet, amelynek alapvető célja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének az alkalmazása – ha nem is egységesen, azaz az Európai Unió minden országára kiterjedően – legalábbis helyi szinten. Vagyis ha például egy magyar építőipari vállalat Németországban vállal munkát, akkor kötelessége lesz betartani a német munkaügyi előírásokat, beleértve az ágazati bérezést is. Az elképzelés ugyanakkor számos kritikát kapott – főleg a később csatlakozott tagállamok részéről –, mondván, versenyhátrányt jelent a kelet-európai országok számára, és ellentétes a szolgáltatások szabad áramlásának elvével is.

Az egyeztetések kapcsán Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár a távirati irodának elmondta: a résztvevők minősített többséggel úgynevezett általános megközelítést fogadtak el a kiküldetési irányelvről, amelynek alapján a tagállami kormányokat tömörítő EU-tanács megkezdheti az egyeztetést az Európai Parlamenttel. – A magyar kormány a visegrádi országok nevében számos javaslatot tett, amelyekhez több tagország is csatlakozott, de ezeket csak részben fogadták el, így végül hat másik állammal együtt Magyarország sem szavazta meg a tanácsi döntést – fejtette ki az államtitkár.

Tehát a most elfogadott kompromisszum értelmében a fogadó ország munkajogi feltételeit egy év után kellene alkalmazni, amit egyszer meg lehetne hosszabbítani hat hónappal. A miniszterek arról is megállapodtak, hogy megegyezés után a tagországoknak három évük lesz nemzeti jogrendjükbe illeszteni az új szabályokat, majd onnantól kezdve egy év múlva fognak hatályba lépni ezek az előírások.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A kiküldetési irányelv alóli fuvarozói mentességgel kapcsolatban Takács Szabolcs kifejtette: a kormány – és a V4-ek – érvelése szerint a fuvarozók nem kiküldött, hanem mobil munkavállalók, így rájuk logikusan más szabályoknak kell vonatkozniuk. Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) főtitkára szerint jó hír, hogy lesz külön szabályozás a fuvarozókra. Ugyanakkor úgy vélte, ez bizonytalan helyzetet teremt, mert még az is kérdéses, hogy mikor születhet meg a döntés. Mindez azonban jól ráirányítja a figyelmet a probléma súlyára.

A visegrádi országok fuvarozói érdekképviseletei egyébiránt már áprilisban összefogtak azért, hogy elérjék, a kiküldetési irányelv ne vonatkozzon az ágazatra. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), valamint a lengyel ZMPD, a cseh Cesmad Bohemia és a szlovák Cesmad Slovakia közös nyilatkozatban hívta fel arra a figyelmet, hogy a nyugati tagállamok adminisztratív eszközökkel is próbálják ellehetetleníteni a kelet-közép-európai fuvarozók munkáját, ezért minden területre kiterjedő egységes szabályozás megalkotását sürgették. 

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.25.

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Tarlós István úgy látja, nem feltétlenül kell a mobil gát a Rómaira

Budapest főpolgármestere szerint rendben van a 3-as metró felújítása, és kitart a Fidesz támogatása mellett. Interjú.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.