Egymilliárddal támogatja a magyar cégek vetélytársát a kormány

Bodacz Péter

Bodacz Péter

2017. április 4., kedd 19:24, frissítve: szerda 10:28

Átadták a kínai BYD járműipari konszern komáromi üzemét, a 6,2 milliárdos beruházást egymilliárd forinttal támogatta az állam. A fejlesztés jelentősen rontja a hazai buszipar pozícióit. Ráadásul nemzetgazdasági szinten sem várható érdemi haszon, a statisztikák ugyanakkor tovább szépülhetnek.

Ünnepélyes keretek között, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csielung Tuan, a Kínai Népköztársaság nagykövete, valamint több kormányzati tisztségviselő jelenlétében ma felavatták a kínai BYD járműipari konszern komáromi telephelyét.

A beruházás számokban:

  • A fejlesztés összértéke 6,2 milliárd forint.
  • Ebből az állam 925 millió forintot áll, vissza nem térítendő támogatás formájában.
  • 300 új munkahely létesül.
  • Az üzem területe 66 ezer négyzetméter.

A távirati iroda összefoglalója szerint Szijjártó Péter elmondta, Magyarország az európai járműgyártás egyik fellegvára lett, az iparág 7874 milliárd forint termelési értéket állított elő 2016-ban. A termelés 92,4 százalékát exportálják, az ágazatban közel 155 ezer ember dolgozik.

Ma az a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat, hogy ideális kutatási és fejlesztési helyszíneket kínáljunk. Azok az országok lesznek vonzóak, melyek a termelést és a digitalizációt a legjobban képesek összekapcsolni

– fogalmazott Szijjártó a kizárólag összeszerelő kapacitást hazánkba telepítő BYD üzemének indulása alkalmából. Hozzátette: Magyarország kormánya megtette azokat a lépéseket, melyek az országot ideális kutatás-fejlesztési helyszínné tehetik. E lépések között említette az unió legalacsonyabb társasági adóját, a szociális adó csökkentését, a kutatás-fejlesztéssel elérhető adókedvezményt és a letelepített technológia fejlettségétől függő támogatási rendszert.

Isbrand Ho, a BYD Europe ügyvezető igazgatója kifejtette: a Komáromban készülő buszokat Európa nagyvárosaiban fogják használni. A helyi és távolsági buszok mellett később targoncákat és könnyű haszongépjárműveket is gyártanak Komáromban. A BYD sajtóközleménye szerint egyébiránt a kínai cég egy sor üzem létrehozását tervezi Európa szerte; Párizs mellett egy 80 ezer négyzetméteres gyárat húznak fel a közeljövőben. 

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Nemzeti buszstratégia?

Mint arról lapunk is beszámolt, a nagy múltú hazai buszipar újbóli felvirágoztatását célozva a kormány közel egy éve útjára indította a nemzeti buszgyártási stratégia nevű programot. A konkrét célok között nevesítették a közlekedési társaságok igényeinek és a magyar cégek gyártási, fejlesztési kapacitásainak összehangolását.

 
Átadták a kínai BYD járműipari konszern komáromi üzemét
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

Minderre nagy szükség is lenne, mivel a Volánok és a helyi szolgáltatók buszparkjának átlagos kora 14 év körül van, ami kelet-európai összehasonlításban is a legöregebbek közé sorolható. A program keretében ugyanakkor ez idáig nem kaptak komolyabb támogatást a magyar gyártók, az elmúlt időszakban pedig mindössze egy nagyobb, száz buszos megrendelésről érkeztek hírek, ám a Volánok és a helyi közlekedési cégek továbbra is inkább használt buszok beszerzésében érdekeltek. 

Öngól

Az elektromosbusz-gyártásban a világ élvonalába tartozó BYD magyarországi fejlesztéséről és a közel egymilliárdos állami támogatásról először tavaly októberben lehetett hallani, amelyet – a hazai buszipari viszonyokat ismerve nem meglepő módon – nem fogadott kitörő örömmel a szakma. Akkor a szintén elektromos meghajtású buszok fejlesztésére szakosodott magyar Evopro Holding Zrt. elnök-tulajdonosa, Mészáros Csaba a Magyar Nemzetnek nyilatkozva öngólnak nevezte a támogatás megítélését. Mint fogalmazott, az erről szóló döntés külgazdasági célja csak akkor lenne érthető, ha volna a környéken munkanélküliség, szakemberhiány, és ha az ágazat nem lenne már most is túlságosan kitéve az összeszerelő típusú járműgyártásnak. – Az Evopro mindenféle állami támogatás nélkül hatmilliárd forintot fektetett be az elmúlt években Magyarországon: három bu­szunkra van típusengedély, saját elektromosbusz-fejlesztéseket végzünk, szabadalmaink vannak, és 450 embernek adunk munkát. Ennek ellenére pénz vagy egyéb döntés hiányában még a megnyert közbeszerzések sem teljesülnek – fogalmazott Mészáros Csaba, felidézve: Pécsett a pénzhiány miatt nem tudott elindulni a 26 busz beszerzéséről szóló szerződés, míg a metrópótló buszokra kiírt – eredetileg szintén elnyert – megbízást a féléves határ­idő utolsó napján mondta fel a főváros. Mészáros Csaba különösen méltánytalannak nevezte, hogy

a hazai tulajdonú Evopro vagy a Kravtex által is befizetett adókból olyan kínai gyártót támogatnak, amely nemcsak konkurenciát jelent a hazai ipar számára, hanem épp a támogatásnak köszönhetően olyan béreket tud kínálni dolgozóinak, amilyeneket megrendelések híján egy magyar társaság jelenleg nem tud kigazdálkodni. Így pedig a munkavállalókat könnyedén elcsábíthatják mind Győrből, mind Budapestről.

Az Evopro első embere szerint ami rossz üzenet a hazai és európai ipar számára, az gáláns gesztus Kínának, amely csak úgy tud európai piacot szerezni buszainak, ha itt gyártat.

Csak a statisztikák szintjén javul a helyzet

Korábban Csath Magdolna is kritizálta a kormány azon törekvését, hogy különböző kedvezményekkel és támogatásokkal további autóipari cégek letelepedését ösztönözze. A közgazdász a japán Mitsubishi magyarországi letelepedését célzó törekvések kapcsán néhány hete lapunknak kifejtette: bár az ipari statisztikákat és a GDP-adatokat erősítheti egy újabb autóipari konszern megjelenése hazánkban, ennek tényleges társadalmi haszna azonban nem sok lenne.

Mint a legtöbb ágazat, az autóipar is súlyos szakemberhiánnyal küzd. Tulajdonképpen valószínűsíthető, hogy egy újabb hazánkba települő nagyvállalat már elsősorban a környező országokból érkező munkaerőre támaszkodna, azaz román, szlovák, ukrán vagy szerb munkások bérét támogatná a magyar állam

– fogalmazott Csath Magdolna.

A szerkesztő ajánlja

Pintér Bence

„A rendszerváltás ígérgető politikusjelöltjei tudatlanok vagy demagógok voltak”

Romsics Ignác Mária Terézia átértékeléséről, a konstruktív mítoszrombolásról és a történész feladatáról. Interjú.

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.