Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

2018. február 22., csütörtök 17:42, frissítve: csütörtök 17:43

Amióta a nyereséges cégek adójuk egy részét sportszervezeteknek is adhatják ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába, elképesztő mennyiségű közpénz jutott a magyar labdarúgásnak. Sőt, rossz nyelvek szerint magát a társaságiadó-kedvezményt is azért találták ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc sportága visszanyerhesse régi dicsőségét. A foci négy másik sportággal együtt 2011-ben került be a látványsportágak közé, és a taónak, illetve a kormány stadionfejlesztési programjának köszönhetően olyan helyzetbe került, mint eddigi története során talán még sosem.

A kezdetektől mostanáig összesen 9015 pályázat érkezett a Magyar Labdarúgó-szövetséghez (MLSZ) – ez éves átlagban 1200-1300 tendert jelent –, és a különböző egyesületek 379,3 milliárd forint összegben kértek állami támogatást – tudtuk meg a szövetségtől, amely egyébként megtagadta a téma felelősével való beszélgetést, és kizárólag a közérdekű adatnak minősülő összegeket küldte el lapunknak. A közel 380 milliárdból összesen 196,7 milliárd forintot, az igényelt összeg 52 százalékát hagyta jóvá a szervezet, és 163 milliárd forintot, a jóváhagyott pénz 83 százalékát már le is hívták a pályázók. Az MLSZ az évek során ezt további 66 milliárd forinttal egészítette ki különböző programjain keresztül. Az elmúlt években tehát kis híján 230 milliárd forint áramlott a magyar labdarúgásba.

Ez a töméntelen mennyiségű pénz azonban szakmailag nem hozott szinte semmi kézzelfogható eredményt, mert a taotámogatásokat egyáltalán nem piaci szempontok alapján osztják szét. Jó példa erre az Orbán Viktor által alapított Puskás Akadémia, amelyhez, illetve működtetőjéhez, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványhoz csak úgy ömlik a pénz: eddig összesen 18,9 milliárd forintot hagytak jóvá a felcsútiaknak. Csak a 2017–18-as időszakra 5,39 milliárd forintot kaptak – míg a táblázat második helyén a BVSC áll 830 millió forinttal –, ami abszolút csúcsnak számít. Ebből olyan tételekre is költöttek, mint egy kétmilliárd forintos szálló vagy egy 155 millió forintos teaszoba. A tao egyébként létesítményfejlesztésre és utánpótlásra költhető el: ám a 2017–18-as bajnoki szezon őszi szakaszában mindössze 21 percet játszott a 21 évesnél fiatalabb Sallai Roland, az akadémisták helyett pedig nem kevesebb mint tíz idegenlégiós található az első csapat keretében. Így még inkább szembeötlő a Puskás Akadémia ilyen mértékű támogatása.

 

Az MLSZ 2014 és 2016 vége között összesen 3542 programot ellenőrzött, hogy a jogszabályoknak megfelelően használták-e fel a kapott pénzeket. A vizsgált programok összesen 39,16 milliárd forint támogatást kaptak, és ebből 36,79 milliárd forint felhasználását rendben találták. Az ellenőrzésen fennakadt 2,37 milliárd forint esetében elrendelték a visszafizetést: ebből 1,68 milliárd forintra rúg a büntetés a szabálytalan felhasználás miatt – 370 millió forinttal el sem számoltak a szervezetek, 1,31 milliárd forint esetében pedig nem fogadható el az elszámolás – míg 690 milliót még nem költöttek el. Emiatt eddig összesen 16 sportszervezetet zártak ki 1–3 évre a rendszerből, 81 kizárás még folyamatban van, 12 ügyben büntetőfeljelentést tett az MLSZ, további 30 esetben pedig más tette meg ugyanezt. Ám ne higgye senki, hogy bármelyik nagycsapat fennakadt volna a hálón – az MLSZ honlapján megtalálhatók a kizárt egyesületek –, ugyanis a szövetség csak 300 millió forintos értékhatárig vizsgálódhat, az ennél magasabb támogatási összegeknél már az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) léphet fel a törvény nevében.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Ugyanakkor természetesen eredményei is vannak a taotámogatásoknak. Például máig 1112 új futballpálya épült, és 1513 sporttelepet újítottak fel Magyarországon, míg az igazolt játékosok száma 125 200-ról 266 100-ra, a csapatok száma pedig 7800-ról mintegy 12 ezerre nőtt. Az edzők és a különböző, a sportágban dolgozó szakemberek képzésére 250,5 millió forintot fordítottak eddig; a legtöbbet, 77,1 millió forintot 2016–17-ben. Válogatott szinten érzékelhető a fejlődés a különböző korosztályokban, hiszen több nagy tornára is kijutottak ifjú labdarúgóink, igaz, továbbra is várat magára egy olyan szintű eredmény, mint például az U20-as csapat 2009-es világbajnoki bronzérme.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.22.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.