Egyre mélyül a jövedelmi szakadék

A világban izmosodik a középosztály – Idehaza leszakadnak a szegények

Hajdú Péter

Hajdú Péter

2017. szeptember 30., szombat 07:02, frissítve: szombat 09:24

Hazánk, akárcsak tavaly, idén is a harmincadik helyet foglalja el a leggazdagabb 53 ország rangsorában – olvasható az Allianz biztosító globális vagyonosodási jelentésében. A tanulmány szerint az elmúlt bő másfél évtized alatt világszerte több mint kétszeresére – 450 millióról egymilliárd fölé – nőtt a középosztályba tartozók száma, elsősorban az alsóbb osztályokból fölemelkedve. A középosztály gyarapodása abból is jól látszik, hogy amíg a leggazdagabb tíz százalékba tartozók vagyona 2000-ben még a teljes vagyon 91 százaléka volt, addig tavaly már csak 79 százalék.

 

Idehaza ugyanakkor nem ez a helyzet. A GKI Gazdaságkutató – az Eurostat adatait feldolgozva – arra jutott, hogy a 2010–2016 közötti időszakban egyre jobban nyílt az olló a leggazdagabbak és a legszegényebbek vagyoni helyzete között. A legszegényebbek egymilliós tábora tavaly csak a vagyonok 3,3 százalékát birtokolta, szemben a hat évvel azelőtti 4,2-del. A náluk valamivel jobban élő négymillió magyar jövedelmi részesedése 29,2-ről 27,7 százalékra esett vissza. A középosztály hárommilliós táborának helyzete alig változott, hiszen 32,2 százalékos részesedése alig egytized százalékponttal lett nagyobb. Jól járt viszont a leggazdagabb egymillió magyar, hiszen amúgy is jelentős vagyonukat tovább növelték, s részesedésük az összes jövedelemből a 2010-es 20,2 százalékhoz képest 1,6 százalékponttal emelkedett. A legszegényebbek helyzete az elmúlt tíz év átmeneti javulását követően romlani kezdett. A GKI adatai szerint amíg a leggazdagabb és a legszegényebb egy-egy millió magyar egy főre jutó jövedelme között a különbség 2006-ban 7,5-szeres volt, ez az arány 2010-re 4,3-szeresre csökkent, utána azonban emelkedni kezdett, s tavalyra 5,4-szeresre nőtt.

Az Allianz globális felméréséből kiderül, hogy az Egyesült Államok polgárai a leggazdagabbak. Míg a tengerentúlon 177 210 eurónyi pénzügyi vagyon jut egy emberre, addig nálunk alig 12 220 euróval számolhatunk fejenként. Ezek a számok azonban megtévesztők, hiszen hogyan lenne az átlag magyarnak 3,8 millió forintos pénzügyi vagyona? A realitásokhoz sokkal közelebb kerülünk, ha nem az egy főre jutó átlagos vagyon nagyságát nézzük, hanem annak mediánértékét. Vagyis azt a középen elhelyezkedő értéket, amelynél a teljes lakosság fele gazdagabb, a másik fele pedig szegényebb. Bár a felmérés konkrétan nem említi a magyar medián értékét, sokatmondó a jelentés azon grafikonja, amely azt mutatja, hányszorosa az átlagos vagyon értéke a mediánnak. Ez hazánkban valahol a kettes szám körül alakul. A régió országaival összehasonlítva azt látjuk, ennél nagyobb értéket csak Romániában, Szerbiában és Bulgáriában mértek. Vagyis ezek azok az államok, ahol nagyobbak a vagyoni egyenlőtlenségek, mint nálunk. A legkedvezőbb adatot Szlovákiában mérték: északi szomszédunknál alig 1,7-es a mutató értéke, vagyis a vizsgált 53 ország közül itt a legkiegyenlítettebb a lakosság vagyoni helyzete.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.30.

A szerkesztő ajánlja

Földi Bence

Kölcsönzött szlogenekkel, program nélkül a Fidesz

A kormánypárt szinte az összes üzenetét máshonnan vette, például a nácikkal kollaboráló francia politikusoktól.

Ficsor Benedek

A magyar olajmezőkből nem lesz pénz a hatalmas múzeumokra

Mélyi József művészettörténész a Liget-projektről, a stadionokat benövő gazról és a megfordított folyókról.

Lándori Tamás

Döntenek ma a lúgos perben: összeszedtük a vád és a védelem főbb állításait

A negyedik – és minden valószínűség szerint nem az utolsó – bírói tanács dönt a bűncselekmény ügyében.

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

x
Rendkívüli hír