Emelhetik ősztől a kenyér árát a pékek

2017. szeptember 1., péntek 15:53, frissítve: péntek 15:55

Több budapesti pékségben észrevehetően elindult felfelé a kenyér és egyéb péksütemények ára. Vásárlói tapasztalatok alapján a fővárosban az elmúlt napokban még a híresen olcsó kenyeret kínáló albán pékségek is emeltek egy keveset az eddigi áraikon. Szeptembertől ugyanakkor várhatóan a legtöbb pékség kénytelen lesz drágítani, mivel az idei becslések szerint a búza tonnánkénti piaci ára 5-6 ezer forinttal emelkedett a tavalyihoz képest.

Az idei szezon elején kialakult, 44-45 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási búzaárak nagyjából 10 százalékkal magasabbak a múlt évieknél, 2016 ezen időszakában valamivel 40 ezer forint alatt jártak az árak. Az Agrárszektor.hu mezőgazdasági szakportál szerint a malomipar kénytelen mindezt továbbhárítani az élelmiszerlánc többi tagjára, a pékekre és a vásárlókra. Ezzel kapcsolatban több piaci szereplő is megszólalt a napokban. Az idei évben kisebb területen, szűk egymillió hektáron arattak kenyérgabonát, a tavalyinál néhány százezer tonnával kevesebb a termés. Így várhatóan országosan 5-10 százalékos lisztáremeléssel lehet majd számolni.

Mindez a legoptimistább vélemények szerint is azzal jár majd, hogy ősszel legalább 10 százalékkal emelkedik a kenyér ára. Egy vidéki pékségnél lapunk kérdésére azt mondták, ők legfeljebb 15 százalékos emelést terveznek, de nem kizárólag a drágább liszt miatt. Mint nyilatkozónk elmondta, egyre kevesebb a szakember, akiket csak megfelelő bérrel tudnak megtartani. Hozzátette: a kisebb falvakban az is problémát okoz, hogy a pékségek nem képesek versenyezni a nagyáruházak árképzésével, így csak néhány helyi boltot, a környékbeli települések kisebb üzleteit látják el, ami nem termel nagy profitot, s így csak nagyon kis árréssel tudnak dolgozni.

Korábban Tóth Péter, az országos hálózatú Lipóti Pékség tulajdonosa jelentette be, hogy szeptemberben 5-10 százalékos árnövelést tervez. Döntését azzal indokolta, hogy nehéz megtartaniuk a munkaerőt. Bécsben például a minimális havi munkabér is 1500 euró, ezért ahhoz, hogy Magyarországon tudják tartani az embereket, évente 15-20 százalékkal is emelniük kell a béreken. Ha nem sikerül, hosszabb távon akár még ellátási zavarok is felléphetnek az országban.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A lehetséges áremelésről és a kialakult helyzetről szerettük volna megkérdezni a pékszövetséget is, de nem voltak hajlandók nyilatkozni az áremelkedésről, arra hivatkozva, hogy még nem időszerű, és már mindent elmondtak ezzel kapcsolatban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.01.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.