Észre sem vesszük, hogy csendes ipari forradalom zajlik

2017. október 30., hétfő 14:41

Csendes ipari forradalom zajlik a világban, amelynek motorja a gépek közötti kommunikáció fejlődése. A legújabb, ötödik generációs (5G) mobilhálózatok már nemcsak a hétköznapi mobilinternet-felhasználás előtt nyitnak új távlatokat, hanem a gyártási folyamatokat, a közlekedést, az egészségügyet reformálják meg belátható időn belül – fejtette ki lapunknak a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese. Király István szerint a folyamat 2-3 éven belül fog felgyorsulni, ennyi idő kell ahhoz, hogy a hálózati szabványokról megállapodás szülessen a fejlesztők, az eszközgyártók és a döntéshozók között. Ezután már lesz olyan közös platform, amin keresztül például az önvezető autók szenzorai vagy az egészségügyi távfelügyeletben használatos eszközök kommunikálni tudnak majd egymással.

Az 5G-hálózat az adatátviteli sebességben hoz újat: a jelenleg használatos negyedik generációs rendszer 30-50 milliszekundumos késleltetés mellett működik – ezt egy weboldal megnyitásakor szinte nem is érzékeljük –, ám a gépek közötti kommunikációban ez még kritikusan hosszú idő. – A cél az, hogy a késleltetés 1-2 milliszekundumos legyen – mondta Király István, megjegyezve: a Vodafone globális felmérése szerint a nagyvállalati vezetők háromnegyede azt várja, hogy a hálózatba kapcsolt eszközök meg fogják változtatni a cégek üzleti modelljét és a gazdaság működését.

A vezérigazgató-helyettest kérdeztük a távközlési különadóról, valamint arról is, hogy a kormány mely eszközökkel ösztönözhetné a digitális felzárkózást. A távközlési különadóról tudni kell, hogy kizárólag az itthon működő távközlési szolgáltatókat sújtja. Így azoktól a vállalatoktól von el forrást, amelyek Magyarországon ruháznak be, és Magyarországon hoznak létre munkahelyeket. Azokat nem terheli, amelyek külföldről szolgáltatnak. Mivel ez versenyhátrányba hozza a hazai szolgáltatókat, minél hamarabb meg kellene kezdeni az adó kivezetését. A cég által befizetett különadó pontos összegét Király István nem közölte, annyit ugyanakkor elmondott, hogy az a hazánkban megtermelt üzemi eredmény harminc százalékát is kiteheti. A különadó a háttér-infrastruktúrák fejlesztésétől vonja el a pénzt, ami egy távközlési szolgáltató számára fontos terület. Mint hozzátette, nem teljesen állja meg a helyét az az érvelés, hogy ha az adó mellett is fejlesztjük a hálózatot – amit megteszünk, hiszen a magyar mobilinternet-infrastruktúra világviszonylatban is a legjobbak között van –, akkor az könnyűszerrel kigazdálkodható.

Király István üdvözölte ugyanakkor az internetáfa jövő januártól öt százalékra való csökkentését és azt, hogy a kormány a szupergyors internet programmal ösztönzi és támogatja a hálózatfejlesztést, a szolgáltatók pedig – így a Vodafone is – a digitális jólét alapcsomaggal ösztönzik az internethasználatot az új felhasználók számára. A program keretében kedvezményes áron jutnak mobilinternet-alapcsomaghoz azok az új előfizetők, akik a szerződéskötést megelőző egy évben nem vettek igénybe ilyen szolgáltatást. A program a társadalmi szerepvállalás és az üzleti érdekek mentén jött létre, hiszen az új ügyfelek valószínűleg hosszú távon is felhasználók lesznek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A vállalati felhasználókat illetően Király István kifejtette: a digitalizáció a multik és beszállítóik körében igen jól halad, míg ahol nincs növekedés, ott az új eszközökre való áttérés is vontatottabb. – A kérdést el fogja dönteni a gazdasági darwinizmus. Aki nem fejleszt, le fog maradni a versenyben – tette hozzá Király István, megjegyezve: vannak olyan területek, ahol szükség van a kormány segítségére. Ezek közé tartozik például a hálózatfejlesztés ösztönzése azokon a területeken, ahol ez üzleti szempontból nem biztos, hogy megérné egy-egy vállalatnak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.30.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.