Feltérképezett veszélyzónák - Magyar Nemzet

Feltérképezett veszélyzónák

2014. november 17., hétfő 09:21, frissítve: hétfő 12:30

Új módszert fejlesztettek ki a pécsi egyetemen a magyarországi munkanélküliség pontosabb feltárására. A Földrajzi Intézet kutatása képet ad arról, hogy az ország különböző részein milyenek a munkaerő-piaci lehetőségek.

Módszerünk áttekintést ad a magyarországi településeken tapasztalható munkaerő-piaci sérülékenységről, és az eddigi, hasonló eljárásoknál földrajzi és társadalmi szempontból is árnyaltabban mutatja be, hogy hazánk egyes térségei mennyire kecsegtetők vagy épp elkeserítők a munkakeresőknek – mondta lapunknak Tésits Róbert. A Pécsi Tudományegyetem Munkaerő-piaci és Esélyegyenlőségi Tanulmányok Központjának igazgatója kollégájával, Alpek B. Leventével olyan statisztikai alapokon nyugvó modellt dolgozott ki, amelyet szenzitivitási indexnek neveztek el. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználó modell segítségével megállapították, hogy az ország egyes területeinek munkapiaca hogyan reagált a közelmúlt gazdasági és társadalmi változásaira. Ez jelzi azt is, hogy ezekben a térségekben mennyire bízhatnak abban a helyiek, hogy a jövőben lesz munkájuk.

– A települések munkaerő-piaci helyzetének felmérése és megismerése lehetőséget ad nemcsak a munkanélküliség, hanem a helyenkénti kedvező munkahely-teremtési megoldások háttérhatásainak és következményeik pontosabb megértésére is – magyarázta az igazgató. Szerinte a módszerüknek főleg a területpolitikában, valamint a foglalkoztatás- és szociálpolitikában lehet nagy haszna. Mindemellett olyan válság-megelőzési tervek megalkotásában is szerepe lehet, amelyek súlyos társadalmi és gazdasági változásokra szakmailag megalapozott válaszokat adhatnak. A korábbi statisztikai módszerek eddig főként a munkanélküliség területi különbségeinek egytényezős vizsgálatára fókuszáltak.

– Ez a modell – mondta Alpek B. Levente – ezzel szemben egyetlen indexbe sűrítve a hatásokat, a veszélyeztetettségre helyezi a fő hangsúlyt. Arra keressük a választ, hogy hazánk egyes térségei, települései munkaerő-piaci viszonyaikat tekintve milyen fokban veszélyeztetettek.

Erről a kutatók térképet készítettek, ezen különböző kategóriákba sorolták az egyes magyarországi területeket. A kedvező pozíciójú, javuló, felzárkózó térségek mellett megjelentek a sérülékeny helyzetben lévő vidékek is. Számításaik szerint például a csaknem 700 lelket számláló Nógrád megyei Tereske az elmúlt több mint fél évtizedben az egyik legnagyobb fokú sérülékenységet mutatta. Az egyik, a hosszú távú sérülékenység szempontjából leginkább kedvező, de jelentős kilengéseket mutató kategóriába kerülőkre jó példa a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte. A szakember szerint a hasonló vagy ennél is kisebb településeken igen változékony képet mutat a foglalkoztatás. Bármikor nyílhat a környékben egy üzem, de ugyanannyi idő alatt be is zárhat, jelentősen változtatva ezzel az adatokat. A területi kép alapján összességében elmondható, hogy a főváros és környéke mellett továbbra is az ország északnyugati része van a legkedvezőbb helyzetben. Északkeleten és délnyugaton is sok olyan település van, amelyik az erősen instabil kategóriába esik.

Tésits Róbert szerint tény, hogy a súlyos hátrányokkal küszködő, munkanélküliséggel sújtott településekben, ahol az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, a rendszeres szociális segélyből élőknek a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen lehetőséget. A kutatás vezetője szerint azonban a korábbi programok nem javították eléggé az elhelyezkedési esélyeket, nem vezettek munkához, nem számoltak a térségi munkaerő-piaci különbségekkel, és nem vették figyelembe az eltérő földrajzi fekvésből és fejlettségből fakadó lehetőségeket sem.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– Ha csak az önellátó lakossági kertgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó képességek oktatása a cél, az nem javít a helyzeten. Az olcsó munkaerővel mindez csak a rövid távú versenyképesség javítását szolgálja. Kérdés, hogy lehet-e ezekben a térségekben a termelékenységet is figyelembe vevő tartós foglalkoztatás lehetőségét kínálni. Éppen a geográfia feladata lehet, hogy feltárja az új programok területi meghatározottságát. A területi, térségi különbségek alapján tanulmányozhatók azok a kistérségi programok, amelyek a fontos, de leginkább átmeneti megélhetést nyújó közfoglalkoztatás mellett elvileg hosszabb távon adhatnak munkát – összegezte Tésits Róbert.

Forrás: Magyar Nemzet

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.