Gyorsan telepítik a napelemeket, hogy megelőzzék a kormányzati sarcot

○ Annak ellenére dinamikusan bővül a szektor, hogy egyre újabb sarcokat vetnek ki rá

Illés József

Illés József

2017. szeptember 21., csütörtök 08:37, frissítve: csütörtök 11:03

Rohamtempóban épülnek országszerte a háztartási napelemes rendszerek, s várhatóan ez így lesz a jövő év végéig. Most szereltetik fel ugyanis a megrendelők azokat a napenergiával működő energiatermelő egységeket, amelyek telepítésére a tavaszi kérelmezési hullám során szereztek engedélyt – nyilatkozta lapunknak a Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség elnöke. Kiss Ernő elmondta: a tavasszal kiadott hatósági hozzájárulások alapján 2018 végéig hozzávetőleg 2500 darab új háztartási méretű kiserőmű létesülhet. Ez azt jelenti, hogy a következő két év során évről évre dinamikusan növekszik majd a napenergia-hasznosító kapacitás, ami a tavalyi év végén mintegy 165,5 megawattot tett ki.

Az első negyedévben lezajlott kérelmezési hullámot az indította el, hogy a kormány új díjtételt vezetett be: eszerint a március vége után beadott engedélyek alapján megépülő egységekre – négy kilowatt teljesítmény felett – úgynevezett elosztói teljesítménydíjat vet ki, a március végéig kiadott engedélyeket birtoklókat viszont ez a teher nem érinti. Igaz, a díj összege jelenleg nulla forint, de szinte bizonyos, hogy később változni fog, miután annak nincs értelme, hogy örökké nulla forint maradjon – állítják a szakemberek. Úgy látják, a napenergia-szektorban erős a félelem, hogy a kormányzat hamarosan olyan összegűre emeli a teljesítménydíjat, hogy már ne érje meg szolár (napenergiával működő) rendszereket telepíteni.

Kiss Ernő hangsúlyozta: bár a kormányzat azt hangoztatja, hogy kiemelkedően fontosnak tartja a napenergia hasznosítását, a valóságban különböző sarcokat vet ki a szektorra. 2015 óta például Európában is kirívóan magasnak számító, kilogrammonként 114 forintos, úgynevezett környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a napelemek után. A magas közterhek pedig elűzik a szektor vállalkozóit az országból. Számos cég már külföldre – Szlovákiába, Angliába, Írországba – tette át a telephelyét, s onnan szolgálja ki a magyar ügyfeleket. A külhoni cégek megrendelőinek ugyanis egyebek mellett nem kell megfizetniük a Magyarországon beszedett 27 százalékos általános forgalmi adót és a termékdíjat sem. Így egy-egy átlagos méretű 3-5 kilowattos, megközelítőleg 1-1,5 millió forintos ráfordítással telepíthető szolárrendszer árából akár tíz százalékot is megtakaríthat a megrendelő, ha külföldi társaságtól veszi meg. Ezért ha kormány valóban támogatni kívánná a napenergia-szektort, akkor adókedvezményeket kellene biztosítania a napelemek telepítőinek, és nem új terhet kirónia rájuk.

Érdemes megjegyezni: a kormány azzal indokolta a termékdíj bevezetését, hogy a beszedett összeget kizárólag a leszerelt napelemek ártalmatlanítására fordítja, ám a mai napig megoldatlan a hulladékká váló napelemek elhelyezése, illetve feldolgozása. Az évente milliárdos nagyságrendet elérő sarc pedig az ígéretek ellenére csak a központi költségvetést gyarapítja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.21.

A szerkesztő ajánlja

Pintér Bence

„A rendszerváltás ígérgető politikusjelöltjei tudatlanok vagy demagógok voltak”

Romsics Ignác Mária Terézia átértékeléséről, a konstruktív mítoszrombolásról és a történész feladatáról. Interjú.

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.