Hiába mond mást, a multik pártján áll a Fidesz - Magyar Nemzet

Hiába mond mást, a multik pártján áll a Fidesz

2017. augusztus 26., szombat 11:01, frissítve: szombat 17:04

Másfélszer annyi pénzzel tömte ki a fideszes kormányzat a multinacionális cégek és a nagyvállalatok zsebét, mint a szocialista kabinetek. Lapunk az egyedi kormánydöntések adatai alapján vont mérleget, és mindkét kormányzat esetében hat-hat évet vett figyelembe. Az adatokból azt látni, hogy a 2005–2010 között regnáló szocialista kormányok 111,7 milliárd forintnyi állami támogatást adtak a cégeknek beruházásaikhoz, cserébe azok 24 290 új munkahelyet hoztak létre. A Fidesz korábban azzal vádolta a szocialista kormányokat, hogy a multik pártján állnak, a számok azonban ennek ellenkezőjét bizonyítják: a Fidesz bánt a legbőkezűbben a nagyvállalatokkal. Az Orbán-kormány ugyanis 2011–2016 között

164,9 milliárd forintnyi közpénzt juttatott a cégeknek,

amelyek 1612,7 milliárd forintos beruházást valósítottak meg, és 25 092 új munkahelyet hoztak létre.

A 2010 óta regnáló Orbán-kormány tehát 47 százalékkal több pénzt adott a nagyvállalati szektornak, mint a szocialisták. Miközben a baloldali kabinetek 4,6 millió forintot adtak egy újonnan létrejövő állásért, addig a jobboldali, nemzeti kormány 6,6 milliót. A nagyvállalati szektorban létrejövő új munkahelyért tehát a Fidesz 43 százalékkal több állami forrást juttatott a költségvetésből.

Még szembetűnőbb a különbség, ha a tavalyi évet vesszük alapul. Az elmúlt esztendőben 18 céggel kötött megállapodást a kormány. A vállalatok 267,9 milliárd forintos beruházási terveit a kabinet 63,5 milliárd forinttal támogatta. Ennek során 5549 új munkahely jött létre, vagyis állásonként 11,4 millió forintnyi közpénzt kaptak a vállalatok. Ezzel lényegében a kormány, a 2016-os bruttó átlagbérrel számolva,

3,6 évre kifizeti a munkások bérét,

sőt átvállalja a nagyvállalatok beruházásainak a negyedét. Egy hazai kisvállalkozás nem is álmodozhat ilyen nagyvonalú állami támogatásról.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 

 

Tavaly a Mercedes-Benz Manufacturing Kft. kapta a legnagyobb állami dotációt, összesen 12,8 milliárd forintot. Az egyik legkirívóbb szerződést a Hell csoporttal kötötte, miután az energiaital-gyártó cég 7 milliárd forintot kapott, amelyért cserébe 320 munkahelyet hozott létre.

Egy állás tehát közel 22 millió forintba került az adófizetőknek, vagyis a kormány lényegében 7 évre kifizette a munkások bérét.

Arányaiban még jobban járt az a holland tulajdonban lévő NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft., amely 60 új állásért 1,45 milliárd forintot kapott, vagyis munkahelyenként 24 millió forintot. A holland vállalat annyira jól feküdt tavaly a kormánynál, hogy kétszer is állami támogatáshoz jutott.

Nem ördögtől való a külföldi multinacionális és a hazai nagyvállalatok munkahelyteremtésének állami támogatása. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy milyen szektorban valósulnak meg a befektetések. Az adatok alapján jól látszik, hogy 2010 után visszaestek a szolgáltatási ágazatban létrejövő beruházások, és jelentősen eltolódott az arány a termelő szektorok javára. A gyártó cégek támogatása ugyanakkor kérdéses lehet, hiszen többségében összeszerelő üzemekről van szó, alacsony hozzáadott értékkel. Az is kérdéseket vet fel, hogy miért kell egy már hazánkba települt multinacionális céget támogatni akkor is, ha kapacitást bővít. Logikus, hogy ha növekszik a kereslet a világpiacon a gyártócég termékeire, akkor „kénytelen” több árut előállítani, vagyis növeli az üzem kapacitását. Az már kevésbé logikus, hogy az egyébként is sikeres cég termelésének bővítéséhez miért járul hozzá az állam, sőt fizeti ki lényegében több évre előre az új munkások bérét. Úgy tűnik, hogy napjainkban már szinte automatikusan jár az állami pénz azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek kapacitásnövelési terveikről tájékoztatják a kormányt.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a külföldi vállalatok állami dotáció nélkül is bővítenék a kapacitásaikat. – Nem a kormányzati támogatások miatt bővítjük a termelői kapacitást, de miért ugorjunk el az ingyenpénz elől? – lényegét tekintve ezt mondta több név nélkül nyilatkozó cégvezető is a Magyar Nemzetnek, amikor arra voltunk kíváncsiak: a külföldi multinacionális cégek mit szólnának ahhoz, ha nem kapnának állami dotációt, valahányszor újabb munkahelyteremtési beruházást jelentenek be.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.26.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.