Hiába van több pénz, kevesen tesznek félre

Hajdú Péter

Hajdú Péter

2017. november 11., szombat 15:33, frissítve: szombat 19:12

Jól mutatja a magyar társadalom pillanatnyi ellentmondásos állapotát, hogy a bérek idei jelentős növekedése ellenére csökken azok száma, akik félre tudnak tenni bevételeikből. Ezt a meglepő eredményt hozta az OTP legfrissebb kutatása, amiből kiderül: a válaszadók csaknem fele egyetlen fillért sem tud félretenni, negyedük pedig nem is akar. A 18 és 70 év közötti banki ügyfelek csak 42 százalékának volt idén megtakarítása, szemben a tavaly mért 47 százalékkal. Egyedül a lakás-takarékpénztári szerződések száma nőtt, az életbiztosítások, egészség- és nyugdíjpénztári megállapodások, valamint a betegségi biztosítások száma csökkenést mutat. A 2011 óta 11. alkalommal közzétett OTP öngondoskodási index elnevezésű felmérés rámutatott, hogy ezzel együtt a megtakarítások összege emelkedett, vagyis egyre nagyobbra nyílik az olló gazdag és szegény között, hiszen a tehetősebbek megtakarításai növekedtek.

Csökkent a nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodók száma; ebből arra is lehetne következtetni, hogy a megkérdezettek nincsenek tisztában azzal, gond lehet az állami nyugdíjrendszertől kapott ellátással. Ám erről szó sincs: míg tavaly 70 százalékuk vélekedett úgy, hogy kevés lesz az állami apanázs, idén már 73 százalékra nőtt az arányuk. Ezért is megmagyarázhatatlan, hogy a 2011-ben mért 62 százalék helyett most miért várja a megkérdezettek háromnegyede, hogy majd az állam megoldja a nyugdíjkérdést. Közben a válaszadóknak már csak 16 százaléka számolt úgy, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból, szemben a tavalyi 21 százalékkal. Mindezt tetézi, hogy a résztvevők csaknem negyedének fogalma sincs arról, miként teremti majd elő a nyugdíj-kiegészítést.

Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem közgazdászprofesszora szerint lehet magyarázata az első pillantásra érthetetlen jelenségeknek. Pontosan ugyan nem tudni, miért nem követte a bérek emelkedését a megtakarítási hajlandóság gyarapodása, de több oka is lehet. Mint lapunknak elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy az érintettek egy része a növekvő bért adósságai, hitelei csökkentésére fordította, és így már nem jutott megtakarításra. Egy másik magyarázat szerint a 2008-as válság után kialakult fizetési nehézségek miatt elhalasztott vásárlásokra fordították az emberek a pluszbevételeket. Végül az is lehetséges, hogy a minimálbér megemelése – főként a kisebb vállalkozásoknál – nem jelentett valódi béremelést, hanem csak fehérítette a kifizetéseket.

Szomorú eredményt hozott a pénzügyi ismereteket tesztelő rész: a megkérdezettek 17 százaléka számára már az is gond, hogy ha egymillió forintot négy egyenlő részre osztunk, akkor hány százalékos lesz egy-egy rész. Egy százezer forintos éves megtakarítás ötszázalékos kamattal növelt összegét pedig alig 53 százalék tudta kiszámolni, nem beszélve a kamatoskamat-számításról. Úgy tűnik, egyre kevesebben tudják ellenőrizni, helyesen számolnak-e a bankok.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.11.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

Meglepő, de nem a téli sötétségben nő az öngyilkosságok száma

Mennyire határozza meg boldogságunkat a fény és miért veszélyesek a legújabb fényforrások?

Ficsor Benedek

Mácsai Pál: Semmi misztikus, játszani mindenki tud

Az Örkény alapító igazgatója a színházról, a Terápiáról, bulvárról, békülő szekértáborokról és a színház mély erkölcsösségéről. Interjú.

Szécsi Noémi

Feltárul Szabó Magda eddig kevésbé ismert szenvedélyes oldala

Az írónő szerelmei, avagy zavarba ejtő naplórészletek a kálvinista nagyasszony életéből.

Pintér Bence

„Öröm minden zsidónak”, vagy a nemzetközi jog semmibevétele?

Vélemények a Jeruzsálemmel kapcsolatos, múlt heti Trump-bejelentésről.