Holland fenék, magyar bringa

Bucsy Levente

Bucsy Levente

2015. március 8., vasárnap 18:45, frissítve: csütörtök 09:14

Csak bámulunk a hollandokra, hogy mennyire bringások, pedig ha tudnánk, hogy évente több tízezer „fapapucs” teper új, magyar gyártmányú kerékpáron, még büszkék is lehetnénk. Bécset most készülünk bevenni Mátyás király mintájára – jelenleg tehát nem kell aggódnunk a hazai kerékpárgyártás helyzetéért, apró szépséghiba, hogy a piac kissé átdefiniálta a nemzeti kerékpárgyártás fogalmát, ami durván leegyszerűsítve ma legózás.

Aki még nem hallotta volna az internetet pár napja felrobbantó hírt, a Csepel boltot nyit az osztrák fővárosban. Ennek kapcsán az embernek eszébe jut, sok bringás valószínűleg azt sem tudja, hogy mióta a nyolcvanas években agyonhajtotta a tacskóját és kidobta, egyáltalán ilyen van, hogy Csepel – már, ugye, ami a kerékpárgyártást illeti.

Pedig van, és bár a nagy sportáruházak (Decathlon, Hervis), valamint a hipermarketek kínálatát nehéz belőni, a hazai bringapiac 20-25 százalékát közlése szerint uralja is. A hírre, hogy Bécs magyarjai kapnak egy kis csomaggal „a kerékpározás Túró Rudijából”, muszáj egy kis figyelmet fordítani arra, mi „a növény szára”, mi a szitu itthon a bringagyártásban, mi van a kínaiakkal, felfelé vagy lefelé tart-e egyáltalán az ágazat.

Magyarok itthon
„A magyar gyártás átalakult az utóbbi években, több meghatározó gyártó befejezte a hazai gyártást. A jelenlegi gyártók folyamatosan fejlődnek: a Csepel, az Olimpia, a Koliken mind magyar gyártók, valamint az Accell Hunland Kerékpárgyártó Kft.” (Neuzer András)

A Neuzer gyárral korábban részletesen is foglalkoztunk.

– A gyártásunk évi 60-65 ezer kerékpár, ennek döntő részét el tudjuk helyezni a hazai piacon – mondja megkeresésünkre a Csepel értékesítési hálózatát vezető Paróczai Iván. Mint kifejti, a hazai boltokon belül is kifejezetten a kiskereskedésekkel kötnek üzletet, multiknak nem szállítanak, az nekik üzletpolitikailag „nem fér bele”. A bringák nem kis részét ráadásul „idegenben” adják el (spanyolok és franciák is tekernek Csepelt, bizony!), és az „egybe” gépeken kívül alkatrészekkel is kereskednek.

A gyártás – bár a kínai nagy dobozokról elég sokféle pletyka terjed… – ott, a Csepel Művek-beli telephelyen zajlik, persze már nem úgy, mint „akkor”.

– Magyar emberek szerelik össze a kerékpárokat, de ma vázgyártás itthon jellemzően már nincsen. A vázak tajvaniak, ahogy egyébként az egész európai kerékpáripar jellemzően tajvani alkatrészekkel dolgozik, ebben a cipőben járunk mi is – mondja Paróczai.

Még egy óriás

A Gepida kerékpárok gyártója az Olimpia Kerékpárgyártó Kft. napjainkban Magyarország vezető kerékpárgyártó társasága, amely nagy múltra tekint vissza. 1993-ban Berkes György kezdetben egyéni vállalkozóként egy 40 négyzetméteres üzletre alapozta a jövőt. Ekkor még a kerékpárokat Olaszországból egészben importálta, azonban következő években már alkatrészek beszerzésével kerékpárgyártásba kezdett egy hússzor nagyobb szerelőcsarnokban. 1996-ban az addig elért jelentős árbevétel hatására úgy döntött, hogy vállalkozását korlátolt felelősségű társaság formában Olimpia Kerékpárgyártó Kft. néven folytatja. Ebben az évben került sor a cég első tajvani importjára is. Kezdetben a váz, majd egyre több alkatrész megrendelésére került sor a Távol-Keletről. 1998-ban a cég Kölnben már megjelenik Európa legjelentősebb kiállításán nemzetközi szinten is bemutatva az általa gyártott kerékpárokat. A mennyiségi termeléssel felhagyva új célkitűzés megvalósításába a kevesebb, de minőségi kerékpárok fejlesztésébe és gyártásába kezd. 2004–2005-ben a cég a minőségi fejlesztésekbe és márkaerősítésbe kezdett. Ekkor már több európai országban megjelentek a Gepida kerékpárok, többek között Hollandia, Belgium, Horvátország, Németország, Svédország, Ausztria, Luxemburg, Oroszország, Szerbia, Finnország, Szlovákia, Románia utcáin. Mára a kizárólag saját Gepida márkanévvel ellátott kerékpárokat gyártó cég termékei több mint 20 országban vannak jelen. Ismertségük folyamatosan fokozódik többek között a mérvadó nemzetközi kiállításokon való rendszeres részvételek és a termékeikről publikált nyomtatott és online sajtócikkeknek köszönhetően...

A legnagyobbak

Pár éve már egyébiránt nem a Csepel a legnagyobb gyár itthon, legalábbis honlapján „vezető gyárként” tünteti fel magát az esztergomi székhelyű, 1997-ben alapított Neuzer Kft. Nekik kicsit más számaik vannak a honi piacról, meglehet, pontosabbak, mint a Csepeléi.

– Itthon tavaly körülbelül 320 ezer kerékpárt értékesítettek, amiből a Neuzer Kft. 45 ezret teljesített, ez 14 százalékos piaci részesedés – közölte megkeresésünkre Neuzer András, a cég vezetője. Neuzeréknak lehet rálátásuk az áruházakat is bennfoglaló piac méretére, ugyanis a 450 kisebb szakbolton kívül két sportáruházat és három hipermarketet is kiszolgálnak, a teljes éves gyártásuk 118 ezer darab.

Aligha lehetne a kerékpárgyártásnál piackövetőbb kereskedelmi szegmenst találni, hiszen a gyártók gyakorlatilag hónapról hónapra le tudják követni a trendeket – amit a viszonteladókon keresztül nem, azt kiállításokon –, és mivel rengeteg partnerrel dolgoznak, a keresletről is napra pontosan tudnak mindent.

A city, az megy most

Hogy milyen kerékpár ma a trendi, a városi kerékpározás boomjával valamennyire tisztában lévők könnyen kitalálhatják: a városi, „city” bringák, valamint a 28 colos treking a nyerő típus, a mountain bike-ok világa mára nagyon összeszűkült pár év alatt, ezt a Csepelnél is megerősítik. De amire ők még jobban igyekeznek odafigyelni, hogy minden méretben legyenek kerékpárjaik – gyerekméret például 12-től egészen 24 colosig. A Neuzer a city bringákban erős, exportjuk 80 százalékát különféle jól felszerelt, színes, szagos, divatos city kerékpárok adják, és itthon is ezek „mennek”.

Ha már az exportra terelődött a szó, az esztergomiak számai igen komoly munkára utalnak. – A 73 ezer külföldön eladott kerékpárból 57 ezer megy Hollandiába, 8 ezer Németországba, 3 ezer Szlovéniába, és további 5 ezer kerékpárt elhelyezünk olasz, francia, spanyol, lengyel, lett, észt és dán piacon is – fogalmaz Neuzer András.

Bringával bevenni Bécset

A Csepelnek mindazonáltal kicsit mázlija van a nevével, ha exportról beszélünk, a tacskóhoz fűződő romantika talán épp a Bécsben dolgozó magyarok sajátja. Így is alapos terepmunkát végeztek, mielőtt a bécsi kalandba belevágtak.

– Alapvetően azt érzékeltük, hogy az osztrákok is érdeklődnek az ár-érték arányban számukra nagyon megfelelő Csepel biciklik iránt. De természetes, hogy a magyar közösség érdeklődésére is számítunk, nekik is kézenfekvő lehet, hogy Bécsben is meg tudják venni a kerékpárokat, és ha szervizelési problémájuk van, azt is lehet orvosolni helyben – újságolja Paróczai Iván, aki a magyar fővárosban az elmúlt négy évben tapasztalt kerékpáros-infrastruktúrafejlesztés jeleit észleli odakint. – Olvastuk azt is, hogy a bécsi önkormányzat fantasztikus kerékpáros programokat hirdet meg a következő öt évben a közlekedés fejlesztése céljából. Bécsben annyira pozitív a tendencia, a városban rengeteg kerékpárút van, ha jól tudom, 1400 kilométer, és minden évben gyarapszik. 4-5 éven belül ott nagyon magas szintű fejlettség lesz, készen kell erre állnunk – ringatja a terveket Paróczai.

Nagy nemzetközi legózás

Menjünk bele egy kicsit a bringákba! Azért, hogy egy-egy Csepel keró mennyire magyar, nagyon relatív: Tajvanból, illetve Kínából van a váz, a villa és a váltó is. A csomagtartó, a sárvédő és a markolat magyar, illetve az összeszerelés teljes egészében – a kerekeket például olasz felnikből építik, de van a Csepeleken cseh alkatrész is. De hát Európát tényleg lassan megeszi a Távol-Kelet – miért lenne épp a kerékpárgyártó szegmens kivétel? Neuzer Andrástól sem kapunk meglepő választ.

– A vázak Kínából és Tajvanról vannak. Amit meg tudunk vásárolni magyar gyártóktól, azt persze itthon vesszük, de erős az európai beszállítói háttér is: olasz, német, cseh, francia, holland gyártók termékeit használjuk. Távol-Keletről Japán, Indonézia, Kína, Tajvan a fő alkatrész-beszállítók.

Látható tehát, hogy nemcsak nálunk, de más országokban is okvetlenül egy nagy nemzetközi legózás a kerékpárgyártás, innovatívnak lenni legfeljebb abban lehet, ki, hol és mennyiért adja el a végeredményt, és milyen alkatrész-beszállítói partnereket talál az újabb és újabb divathullámok követéséhez, esetleg még kicsit diktálni is tudja a trendet… Ha ez az ára, hogy a cégek stabilan növekedjenek, egyre nagyobb számú hazai munkaerőt foglalkoztassanak, akkor a piac ezt várhatóan továbbra is így rendezi majd. A Neuzer árbevétele az alapítás óta minden évben növekedett, tavaly 4,4 milliárd forint volt, ma 150-en keresik itt a kenyerüket. A Csepelnél öt éve még 65 fő dolgozott, ma ez a szám 85, és árbevételük is évi 10 százalékkal növekedett. Célok azért így is vannak.

Menekülési útvonal: előre!

– A magasabb minőségű termékek arányát szeretnénk növelni – így Neuzer András. – Ehhez technológiai fejlesztésre van szükség. Jelenleg a fejlesztés kiemelt terület, 2 dizájnert és 3 termékfejlesztő mérnököt is foglalkoztatunk. Márciusban ráadásul új fejlesztési központunk lesz, ahol tizenketten kizárólag fejlesztéssel fognak foglalkozni. A vevőkör egyre igényesebb, ezt kell kiszolgálni.

A Csepel arra az időre is készül, ha már nem növekszik tovább az eladott kerékpárok száma: – Akinek biciklije van, annak karban kell azt tartania – vélekedik Paróczai Iván, és milyen igaza van. A Csepel pangás esetén átáll alkatrészgyártásra.

Evidens, hogy a jelenleg még meglévő növekedést az európai közlekedéskultúra változása generálja: nem csak nálunk, más országokban is a spórolósabb közlekedési módok felé fordulnak az emberek, amit felismernek a döntéshozók is, és mind több helyen fejlesztik a tömegközlekedést a kerékpárossal integráltan. A kerékpárra pedig rátalálnak a közlekedők, ahogy biztonságban érzik magukat. A Csepel bizodalma szerint a bécsi magyarok tízezrei épp a Csepelre.

A szerkesztő ajánlja

Lándori Tamás

Döntenek ma a lúgos perben: összeszedtük a vád és a védelem főbb állításait

A negyedik – és minden valószínűség szerint nem az utolsó – bírói tanács dönt a bűncselekmény ügyében.

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.