Innentől csak a kis államok menthetők

TK

2012. június 17., vasárnap 17:16, frissítve: vasárnap 19:19

Az euróövezeti mentőalapoknak már nincs pénzük egy nagyobb tagország megsegítésére – így vélekednek a kereskedelmi bankok, miután az euróövezet június 9-én elvi szinten döntött Spanyolország megsegítéséről 100 milliárd euró erejéig.

A most működő, ideiglenes euróövezeti mentőalap (EFSF) és a többi mentőprogram maradék képessége ez után 251 milliárd euróig terjed, és „ez azt jelenti, hogy az euróövezeti mentőalapok a jelenlegi felhatalmazásuk és szerkezetük értelmében elegendő pénzzel rendelkeznek egy kis gazdaság megsegítésére, de aligha elégségesek bármelyik nagy ország számára” – olvasható a világ legnagyobb magán kereskedelmi bankjainak képviselete, a több mint 450 tagú Nemzetközi Pénzügyi Intézet (International Institute of Finance – IIF) vasárnap megjelent havi jelentésében.

Az euróövezeti országok a második félévben megkezdik az állandónak szánt mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) feltöltését a megfelelő garanciákkal, de a teljes további – azaz még nem lekötött – mentőképesség úgyis csak 500 milliárd euró körül lesz.

A világ legfontosabb jegybankjai összehangolt akciót terveznek a globális pénzpiacok stabilizálására, ha a vasárnapi görög parlamenti választások eredménye árfolyamzavarokhoz vezet. Rendkívül nagy a tétje a választásoknak, mivel a voksolás az euróövezet egészének sorsát befolyásolhatja, ugyanakkor nehezen megjósolható, hogyan alakul a szavazás – mondták elemzők csütörtökön a távirati irodának. Az Európai Központi Bank ugyanakkor nem számít arra, hogy Görögország elhagyja az eurózónát, viszont az EKB szerint borúsak a gazdasági növekedés kilátásai az euróövezetben, de drámai romlástól nem kell tartani, és inflációs veszély sincs.

Eközben Spanyolországban is éleződik a helyzet, ugyanis az ibériai állam pénzügyi támogatásért folyamodik az euróövezeti országokhoz, hogy konszolidálni tudja bankszektorát. A bejelentést követően a Moody's  agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal, a befektetési ajánlású adósosztályzati sáv alsó szélére minősítette le Spanyolországot az ország bővülő adósságterheire hivatkozva.

Múlt héten a három legnagyobb osztrák bankcsoportot is leminősítette a Moody's Investors Service, elsősorban a kelet-közép-európai működési környezettel és az euróövezeti válsággal indokolva a lépést. Majd egy nappal később osztrák bankok kelet-európai érdekeltségeinek az osztályzatait is lerontotta. Ezt követően pedig ciprusi bankokat minősített le. Most pénteken öt holland bankcsoportnak csaptak oda. Közben az unió vezetői is keresik a választ problémáik megoldására: az Európai Bizottság elnöke szerint további lépéseket kell tenni az Európai Unióban és az euróövezetben az egységesedés irányába. José Manuel Barroso elmondta, a két hét múlva esedékes állam- és kormányfői találkozó erre konkrét iránymutatásokat fog adni.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő csütörtökön Londonban összeállított helyzetértékelésében az áll: „kritikus szakaszba” jutott az euróövezet, és valószínűleg már a következő néhány hét eseményei eldöntik, hogy a valutaunió „merre veszi az irányt”. Egy másik tekintélyes londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) ugyancsak csütörtökön ismertetett új előrejelzésében egyértelműbben fogalmaz: a tagországoknak a következő években egyre kíméletlenebb politikai és gazdasági körülményekkel kellene megbirkózniuk ahhoz, hogy az euróövezet legalább részleges összeomlása megelőzhető legyen, és „csekély” annak a valószínűsége, hogy sikerrel járnak. A CEBR elemzői közölték: véleményük szerint ebben a helyzetben gyakorlatilag biztos, hogy az euróövezet jelenlegi formájában megszűnik.


Az IIF szakértői szerint a Spanyolországnak szánt 100 milliárd euró „több mint elég” a megcélzott probléma, vagyis az ingatlanárak csökkenése miatt megrendült spanyol kereskedelmi bankok tőkefeltöltésére, a további piaci veszteségeik elleni tartalékolásra, de a befektetők folytatódó vonakodása is érthető, mivel a segítség feltételei még ködösek.

Az IIF szerint nem lenne jó, ha az derülne ki, hogy az ESM-nek elsőbbsége lesz a törlesztésre. Ez azt jelentené, hogy ha a spanyol kormánynak nehézségei támadnának, akkor először az ESM számára kell törlesztenie, és csak a maradék jutna a spanyol állampapírok eddigi és későbbi magán vásárlóinak. Ez az eshetőség okozta, hogy a spanyol állampírok hozama a múlt héten rekordszintre emelkedett, éppen az után és annak ellenére, hogy az euróövezet készségét nyilvánította a piac által régóta sürgetett pénzügyi segítség megadására. „Ezért igen gyorsan tisztázni kell, ki a kiemelt és ki az alárendelt hitelező” Spanyolország ügyében – figyelmeztetett az IIF.

Az Európai Unió és az Európai Központi Bank (EKB) "könnyített" közös euróövezeti kötvény tervén dolgozik, remélve, hogy ez a korlátozott változat elfogadható lesz Németország számára – ezt az értesülését közölte vasárnap a Der Spiegel című német heti magazin. Bővebben>>>


Kína bizakodó, de nagyobb beleszólást akar

Eközben Hu Csin-tao kínai államfő közös, egyeztetett erőfeszítésre sürgeti a Húszakat (G20) az európai adósságválság leküzdésében. Az európai adósságválság „általános aggodalomra ad okot..., ezért ezzel konstruktívan és együttműködve kell foglalkozniuk a Húszaknak, bátorítva és támogatva Európa erőfeszítéseit, a bizalom jeleit küldve a piacoknak” – idézte a kínai elnököt vasárnap a kínai állami hírügynökség, a Hszinhua. A világ húsz leggazdagabb és leggyorsabban fejlődő országának (G20) jövő hét eleji, mexikói csúcsértekezlete előtt a kínai államfő azt is elmondta, hogy folytatni kell a nemzetközi pénzügyi rendszer javítását, minél előbb végre kell hajtani a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kvóta- és döntéshozatali reformját, és erősíteni kell a nemzetközi pénzügyi szabályozást.

A kínai kormány az utóbbi években burkoltan is, nyíltan is többször értésre adta, hogy a nemzetközi válságkezelés támogatásához több kedve lenne, ha a világ mértékadó gazdasági hatalmai elismernék Kína piacgazdasági jellegét – ami könnyítené a kereskedelmet és Kína külföldi beruházásait –, illetve ha a nemzetközi pénzügyi döntéshozatali rendszer átalakítása – egyebek közt az IMF-beli szavazatarányok reformja – révén nagyobb beleszólása lenne a világ ügyeibe – emlékeztetnek elemzők.    

Hu Csin-tao vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, hogy a világgazdaság tulajdonképpen javulófélben van, a kilátások mind jobbak, azonban a világgazdaság növekvő bizonytalanságokkal kerül szembe. Ami Kínát illeti, sikerült fenntartani a stabil növekedést a bonyolult és nehéz külső gazdasági környezetben – mondta a kínai elnök, majd elismételte a kínai kormány ismert álláspontját: Kína folytatja a növekedéspárti költségvetési politikát és a mértéktartó pénzügypolitikát.

Faymann: Már ősszel jöhet a bankunió

Az osztrák kancellár szerint minél előbb be kell vezetni a bankuniót az euróövezetben – írja az MTI. A bankunió révén elejét lehetne venni afféle láncreakcióknak, amilyet például valamelyik ország euróövezetből való kiválása okozhat – idézte vasárnap Werner Faymann kancellár nyilatkozatát az Österreich című tömeglap. „Ha egy ország úgy dönt, hogy nem akar többé az euróban részt venni, akkor ügyelni kell arra, hogy a többi országot, amelyek fáradságos takarékossági és strukturális reformokat hajtanak végre, ne érje kár” – fejtegette a kancellár. A szociáldemokrata párti osztrák kancellár az erős, közös bankfelügyeletet és a bankbetétek szintén közös biztosítását emelte ki az Európai Bizottság által két hete javasolt „bankunió” két fő feladataként. A bankuniós ellenőrző intézményeknek „függetlenül kell működniük” és „minden iratba betekintéssel kell rendelkezniük” – mondta. „Politikai szépítgetésekre nincs többé szükségünk” – fűzte hozzá. Az ilyen eszközök legföljebb egy-két hónapig segítenek, de később annál inkább visszaütnek – mondta Faymann.
Elismerte, hogy még a legjobb értékelésű országok, mint Németország vagy Ausztria „sem tartották magukat mindig a szabályokhoz”. Úgy vélekedett, hiba volt a valutauniót „anélkül elindítani, hogy gondoskodtak volna a megfelelő eszközökről”. Faymann szerint a valutaunió alapítása idején megkerülték a pénzügyi és a bankunió kérdését, most azonban nem kerülhető el erről a vita. Az osztrák kormányfő lehetségesnek tartja, hogy még az ősszel megvalósuljon a bankunió.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.