Ismét elzárhatják az oroszok a gázcsapot

2018. március 7., szerda 06:04, frissítve: szerda 21:11

Nem kizárt, hogy Oroszország előbb-utóbb elzárja az Ukrajna felé tartó gázvezeték csapját. Moszkva és Kijev között ugyanis óriási katonai, gazdasági és politikai feszültségek vannak, amelyek még tovább éleződhetnek. Így a két ország közötti konfliktust valószínűleg nem lehet rövid időn belül megoldani – nyilatkozta lapunknak a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének a munkatársa. Deák András Györgyöt annak kapcsán kérdeztük meg, hogy az orosz állami gázvállalat, a Gazprom hétfőn hivatalosan értesítette az ukrán állami gázcéget, a Naftohazt, hogy a stockholmi döntőbíróságon megkezdte a gáztranzitszerződések felbontását. Az orosz fél ugyanis a kétoldalú gázszállítási megállapodás be nem tartásával vádolja Kijevet azzal, hogy nem fizetett idejében a földgázért, és nem vette át a szerződésben szereplő mennyiséget. Ukrajna szerint viszont az oroszok túlzottan drágán adták a gázt, és nem szállították le idejében a kért mennyiséget.

Az Oroszország-szakértő szerint az egyezmény felmondása több mint egyéves folyamat lesz, s két év múlva amúgy is lejárna a két állam közötti szállítási szerződés.

A következő években pedig tovább éleződhet a feszültség, ami miatt nem tudni, milyen lépéseket tesznek majd a felek. Abban az esetben azonban az európai – így a Magyarországra irányuló – gázszállítások is leállhatnak, ha Moszkva, 2009-es döntéséhez hasonlóan, ismét elzárja a gázcsapokat. Ezzel az intézkedéssel azonban nagy rizikót vállalna a Kreml, mert ezúttal szinte biztosan jobban ráfizetne a lépésre, mint akkor. Az amerikai cégek ugyanis ma már ugrásra készen várnak arra, hogy cseppfolyósított gázzal törhessenek be az európai piacra, és elhódítsák a vevőket a Gazpromtól.

 

Az orosz gázcsapok elzárását Magyarország biztosan megérezné, mert manapság az ország gázfelhasználásának mintegy nyolcvan százalékát a Gazprom biztosítja az Ukrajna felől Beregdarócra futó vezetéken. Ezen a hálózaton manapság megközelítőleg napi 25 millió köbméter gáz érkezhet. Ausztria felől csak kisebb mennyiség – napi 11 millió köbméter – jön be, a magyar–szlovák gázvezetéken pedig ugyancsak orosz gáz juthatna el országunkba, de ez a csővezeték gyakorlatilag nem működik. A többi határkeresztező vezeték ma még csak kiszállításra alkalmas, importra nem. A hazai gázkitermelés nem túlzottan jelentős, napi mintegy hétmillió köbméter. A kormány kezében lévő hazai kereskedelmi gáztárolók feltöltöttségi szintje pedig már csak tízszázalékos, ami mindössze 450 millió köbméter körüli szintet jelent. Így a mostani, napi 65 millió köbméter közeli gázfogyasztás mellett rövidesen ellátási nehézségek adódhatnának az orosz szállítások leállása esetén – állítják szakértők.

Deák András György úgy véli: az orosz–ukrán gázvita rendezéséhez legalább másfél évre lesz szükség. Ez idő alatt lezajlik majd az oroszországi és az ukrajnai elnökválasztás is, amely után enyhülhet a két állam közötti feszültség. A gázszállításokról szóló új kétoldalú megállapodás tétje azonban a későbbiekben is magas marad. Moszkvának ugyanis fontos, hogy megőrizze pozícióit az európai gázpiacon, Ukrajna pedig szeretne minél nagyobb haszonra szert tenni a szállításokon.

Újra üzemelhet a legidősebb atomerőmű 

Három évvel a mintegy ezer potenciális hibaforrás felfedezése után ismét hálózatra kapcsolják a svájci Beznau atomerőmű 1. blokkját. Az üzemeltető Axpo ugyanis hitelt érdemlően bizonyította a svájci atomenergia-felügyeletnek, hogy a reaktorblokkban feltárt anyaghibák nem jelentenek biztonsági kockázatot. 1969-ben kapcsolták először hálózatra a német határ közelében fekvő reaktort, és a jelenlegi tervek alapján 2030-ig termelhet áramot. Az első blokknál később elkészült Beznau 2. blokk nyomásvédő burkolatában nem találtak anyaghibákat. Svájcban öt atomerőmű működik határozatlan idejű üzemeltetési engedéllyel, vagyis addig termelhetnek áramot, ameddig a felügyelet szerint biztonságosnak minősülnek. Az Axpo szerint telente az atomerőművek fedezik az ország áramfelhasználásának felét. A Beznau 1. leállítása a termelési kapacitás pótlását szolgáló áramvásárlásokkal együtt 350 millió svájci frank többletköltséget okozott. (MTI)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.07.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.