Kiderült, mit hibáztunk el a privatizációban

Kovács András

2012. május 24., csütörtök 15:26, frissítve: csütörtök 15:26

A magyar gazdaság mérete a külföldi működő tőke (FDI) elmúlt 15 évi beáramlása nélkül 10–15 százalékkal lenne kisebb napjainkban – mondták el az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara csütörtöki rendezvényén. Heim Péter szerint a kormányzat sokat tesz a pénzügyi egyensúlyért, valamint az infrastrukturális helyzetünk is kedvező a régióban, ami további FDI beáramlását segíti elő.

FDI nélkül 0,7–0,9 százalékkal lett volna alacsonyabb a magyar gazdasági évi növekedése az elmúlt 15 évben – mondta el Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója. Jelentős pozitív hatása van az FDI-nek a fizetési egyensúlyra, ezért tovább kell javítani az ország tőkevonzó képességét, tette hozzá. A szakértő rámutatott arra, hogy a külföldi érdekeltségű vállalatok 15–20 százalékkal járulnak hozzá a GDP-hez, a befektetéseknél pedig 25–30 százalékos a hozzájárulás. Az működő tőke termelékenységi hatása jelentős Magyarországon – vélekedett Balatoni.

A Századvég munkatársa szerint 10–15 százalékkal lenne alacsonyabb a hazai GDP, ha az FDI nem áramlott volna be az elmúlt évtizedekben a gazdaságba. Bármilyen más alternatív finanszírozási formát választottunk volna, akkor 5–8 százalékkal alacsonyabb lenne a jólét mértéke a hazai gazdaságban – mondta Balatoni. A kutató úgy látja, a mezőgazdaságba és a bányászatba nem érdemes külföldi tőkét vonzani, inkább az ipari ágazatban érdemes megteremteni azokat a feltételeket, hogy minél több külföldi tőke érkezzen.

Pozitív a mérleg

Jelentős vita van a működő tőke hazai szerepével kapcsolatban, legfőképpen az adókedvezmények kapcsán – hangsúlyozta Heim Péter közgazdász. „Nem tisztem, hogy védjem a mai magyar kormányzatot, de annyit látni, hogy nem a termelőszektort sújtja a válságadókkal. (…) Hitel nélkül csupán egy zombitest lenne a gazdaság, amitől a gyerekek is megijednek” – vélekedett. A Századvég Gazdaságkutató alapítója rámutatott egyrészt arra, hogy a kormányzat sokat tesz a deficit és az államadósság csökkentéséért, másrészt arra, hogy a magyar infrastruktúra az egyik legjobb a régióban, ami segíti a további tőkebeáramlást.

A magyar közgazdasági gondolkodás kerüli a számokat – tette hozzá a szakértő. Rámutatott arra, hogy az FDI Magyarország szempontjából pozitív szerepet tölt be, az ide érkező vállalatok sokat tettek az ország fejlődéséért. A multinacionális cégek komoly tudáselőnnyel rendelkező menedzsmentet hoztak az országba, így természetesen sokkal jobb teljesítményt nyújtanak, mint a hazai kkv-k, vélekedett a makroközgaszdász. „Tény, hogy többek között a mezőgazdaságba és kitermelőiparba nem szabadott volna beengedni a külföldi tőkét, amit alátámaszt az a világszerte látható újraállamosítási folyamat, ami Latin-Amerikában és Oroszországban zajlik” – jelentette ki Heim.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.