Komoly gondokkal küzd a vízhálózat Magyarországon – elfolyik a vezetékes víz

2017. július 31., hétfő 21:05, frissítve: kedd 09:00

Nemcsak a hálózatfejlesztésre fordítandó források, hanem a szükséges munkák elvégzésére képes szakemberek is hiányoznak a vízágazatból. Gondot jelent, hogy nemcsak a csőhálózat, hanem a gépészeti rendszerek, szivattyúk zöme is felújításra szorulna, és komoly a lemaradásunk az automatizálás terén is – fejtette ki lapunk megkeresésére a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) főtitkára. Nagy Editet annak kapcsán kérdeztük, hogy a fejlesztési tárca Kiemelt Közszolgáltatások Főosztályának a napokban kiszivárgott jelentése szerint óriási összegbe, 3 ezer milliárd forintba kerülnének a szükséges felújítások. A hálózat elöregedése miatt pedig a vezetékes víz negyede elfolyik.

A MaVíz becslései szerint egyébként „csak” 1500 milliárd körüli összeget kellene fordítani a víziközmű-rendszerek felújítására, ám pontos becslés nehezen adható, mert a vezetékek jó része a föld alatt van, így nem tudni, a hálózat mekkora részén kellene gyors beavatkozás. Mint Nagy Edit kifejtette, a hálózatfejlesztési források felhalmozása terén több évtizedes a lemaradás, hiszen a víz mindig hatósági áras volt, az illetékes önkormányzat vagy hatóság pedig soha nem vette kellő súllyal számításba azt, hogy bizonyos időközönként – 20-30 évente – jelentősebb karbantartásra van szükség. Ezen a helyzeten nem segített a rezsicsökkentés sem. A források biztosítására hosszútávú stratégiát kell kidolgozni, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére készült tanulmányban javaslatot tesznek.

A mostani helyzetre az sem jelentene megoldást, ha azonnal több száz milliárd forint állna rendelkezésre, hiszen a vízközmű ágazat súlyos szakemberhiánnyal küzd. Az elmúlt években sorra hagyták el a szakmát, vagy mentek külföldre a szakmunkások, így őket is pótolni kellene.

– A hiányzó szakemberek száma ma már több ezer főre tehető – nyilatkozta Nagy Edit, megjegyezve: van olyan tagszervezetük, ahol csak az elmúlt hónapokban 40-50 dolgozó mondott fel. Szintén aggodalmának adott hangot az infrastruktúra állapotát illetően a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke. Kovács Károly az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette: a vízellátó-rendszer közel felét a hatvanas és hetvenes években lefektetett azbesztcement csövek teszik ki – amelyek az építésükkor tervezett és várható élettartamuk vége felé közelednek, így cseréjükre rövidesen szükség lesz. – Több mint tízezer milliárd forint a teljes víziközmű-rendszer pótlási értéke. Ennek viszonylag jelentős hányada pedig a közeljövőben pótlásra szorul – fejtette ki a szakember, megjegyezve: a sürgősen elvégzendő infrastrukturális beruházások összértéke 3 ezer milliárd forint körül van, míg a víz- és szennyvíz-szolgáltatás árbevétele évente körülbelül 250 milliárd forint.

A tapasztalatok szerint ráadásul az sem feltétlenül segít a helyzeten, ha pénz és munkaerő is rendelkezésre áll: Csongrád megyében 17 település vízminőségének javítására 3,7 milliárd forint – javarészt uniós forrás – jutott, ám a beavatkozás révén 43 ezer ember lakásában folyik a csapból sárga és büdös víz. A Délmagyar.hu minapi cikke szerint az uniós forrásokat koordináló szervek független igazságügyi műszaki szakértőt is felkértek a helyzet tisztázására. A szakvélemény szerint vállalkozói mulasztások miatt nem iható a víz; higiéniai szabályokat sértettek meg, és szennyezett anyagokat használtak fel „a nem megfelelő tervezés és kivitelezés során”. A felelősök megnevezése ugyanakkor még hátravan.

Nincs baj a magyar csapvízzel – állítja a magyar külügy

Nincs baj a csapvízzel. Visszautasítja a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) azon értesülését, amely szerint hazánkban – több régióbeli országhoz hasonlóan – emberi fogyasztásra alkalmatlan az ivóvíz minősége. A tárca tájékoztatása szerint Magyarország washingtoni nagykövetsége az elmúlt héten soron kívül egyeztetett a CDC illetékeseivel. A tárca közleményéből kiderül, hogy az amerikai szervezet tájékoztatása az ENSZ Humán Fejlettségi Mutatója alapján készül. Ennek a mutatónak azonban egyetlen paramétere sem vonatkozik az ivóvíz minőségére, ehelyett olyan tényezőket vesz figyelembe, mint például az adott ország gazdasági teljesítménye, állítja a minisztérium.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.01.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.