Kötvényüzlet: Pesttől Párizsig érnek a húszezresek

Kár, hogy a haszon nem az államnál, hanem kétes hátterű cégeknél csapódott le

Wiedemann Tamás

Wiedemann Tamás

2017. december 9., szombat 07:18, frissítve: szombat 09:30

A korábbi becsléseket is felülmúlta a kötvényprogramban részt vevő Fidesz-közeli offshore cégek bevétele.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) végleges adataiból kiderült, hogy 6585 bevándorlónak jegyeztek le állampapírt a közvetítővállalkozások. Az egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett cégek ezzel 155 milliárdos bevételt könyvelhettek el. Jól járt a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez és Habony Árpádhoz, a kormányfő tanácsadójához köthető ügyvédi iroda is. Kosik Kristóf cége vehette át a letelepedési engedélyeket, ezért ügyfelenként ötezer euró ütötte a markát. Az iroda ebből tízmilliárd forinthoz jutott. Vagyis a kötvényprogram összesen 165 milliárdos bevételt hozhatott a Fidesz-közeli érdekköröknek. Ez akkora összeg, hogy ha húszezer forintos bankjegyeket fektetnénk hosszában egymás után, a sor légvonalban Budapesttől Párizsig érne.

A külföldiek 78 százalékát egyetlen cég, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund hozta be. Ez a vállalkozás kapta meg a kínai ügyfelekre a kötvényforgalmazási engedélyt az Országgyűlés gazdasági bizottságától, ahol többségben vannak a fideszes képviselők. A cégről annyit lehet tudni, hogy a testülettől kapott engedélyt átadta a hasonló nevű, Hongkongban bejegyzett Hungary State Speciel Debt Managementnek. Hogy erre mi szükség volt, azt nem tudni, azt azonban igen, hogy a hongkongi vállalkozás tulajdonosa három, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég. Ezek a vállalkozások akkor alakultak meg, amikor Rogán Antal benyújtotta a programot lehetővé tevő jogszabályt a parlamentnek. Sőt az egyik cég egy nappal a törvénymódosító benyújtása előtt alakult meg a Brit Virgin-szigeteken. Nagy kérdés, a társaság honnan tudhatott arról, hogy egy magyar képviselő olyan törvénymódosítást fog kezdeményezni, amely a vállalkozásnak hasznot hoz. De a többi cég is nagyon furcsa körülmények között alakult meg és kapott engedélyt az Országgyűlés gazdasági bizottságától. Eleve aggályos, hogy nem az állami szervek, hanem egy parlamenti bizottság kezébe kerültek a kötvényüzlettel kapcsolatos döntési jogok. Az Országgyűlés bizottságai ugyanis jogi értelemben felelőtlen testületek, vagyis azokat egy esetleges kormányváltás esetén sem lehet felelősségre vonni.

Miközben a Fidesz-közeli offshore cégek mesés bevételre tettek szert, a magyar állam óriásit bukott, mert túl magas kamatot fizetett a letelepedési kötvények után. A veszteség 20 milliárd forint körül alakulhatott, vagyis ennyivel került többe a speciális kötvények kamata annál, mint ha tisztán piaci forrásból, vagyis a kötvénypiacon jutott volna forráshoz a magyar állam. (Ebben nincs benne a bevándorlási hivatal és a rendőrség ügyintézésének rezsidíja.) A húszmilliárd forintból annyi húszezrest lehetne egymás után hosszában lefektetni, hogy Budapesttől Hódmezővásárhelyig érne a sor, szintén légvonalban mérve.

A piaci kamatok ugyanis sokkal olcsóbbak, mint a letelepedési állampapíroké, amelyet egyébként törvény rögzít. A speciális állampapír kamatát úgy határozták meg, hogy az euróalapú ötéves futamidejű magyar kötvények másodpiaci hozamánál másfél százalékkal olcsóbb, de legalább két százalék kamatot kell az offshore cégek számára kifizetniük a magyar adófizetőknek, miután ezek a cégek jegyezhették csak le az állampapírt. A program első két évében nyert a költségvetés, de miután két százalék alá került a piaci hozam, és életbe lépett a kétszázalékos fix kamat, már vesztett a letelepedési kötvényeken. Idén például a másodpiaci hozam 0,15 százalékra zuhant, ez tizenháromszor olcsóbb finanszírozást jelentett volna, mint a letelepedési kötvények kétszázalékos luxuskamata. Csak idén közel 19 milliárd forintot vesztett a költségvetés a kötvényprogramon, ami felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. A végleges adatok alapján családegyesítéssel együtt 19 885 bevándorlónak adott letelepedési engedélyt az Orbán-kormány.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.09.

A szerkesztő ajánlja

Majláth Ronald

Vádaskodásokkal és félelmekkel teli vita Macedónia nevéről

Ha nem kötnek kompromisszumot a görögökkel, az egykori jugoszláv tagköztársaság óriási árat fizethet.

MN

Esterházy vagy Jókai? Melyikük születésnapja legyen a magyar próza napja?

Esztétikai köntösbe bújtatott közéleti vita a háttérben? Az irodalmi szervezetek nem találják a közös hangot.

Zord Gábor László, László Dávid

Gyöngyösi Márton: Nemzetközileg Fidesz–Jobbik helycsere történt

A Jobbik külpolitikai szakpolitikusa szerint az elmúlt években sikerrel dolgoztak azon, hogy a nyugati országokkal is jó kapcsolatuk legyen.

Arday Attila

Felelősei most sincsenek a kézilabdakudarcnak, „csak Vranjes tehet róla”

Alárendelt helyzetbe került a magyar válogatott a Veszprémhez képest, pedig lehetne másképp is. Elemzés.