Leállt az energiapiaci terjeszkedés

2016. augusztus 4., csütörtök 07:04, frissítve: csütörtök 07:36

A korábbi tervek ellenére egyelőre mégsem veszi meg az állami ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. a dél-alföldi áramszolgáltatót, a francia tulajdonosi hátterű EDF Démász Zrt.-t – tudta meg lapunk iparági forrásokból. Így az ügylet ugyanúgy meghiúsul, mint a német RWE energetikai konszern irányítása alá tartozó Elmű–ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. januárra tervezett állami kivásárlása.

Lekerült a napirendről a szegedi központtal működő dél-alföldi áramszolgáltató, a francia tulajdonosi hátterű EDF Démász Zrt. állami kivásárlása – értesült lapunk iparági forrásokból. Az áramcéget az állami kézben lévő rezsiholding, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vette volna meg, a sajtóhírek szerint 121 milliárd forintért. A tranzakció lezárását korábban július elejéig ígérte az ENKSZ.

Az EDF Démász 755 ezer egyetemes (lakossági) és szabadpiacon vételező ügyfelet lát el villamos energiával, és 32 ezer kilométeres elosztóhálózatot üzemeltet. A cégcsoport 1995 óta működik Magyarországon. A társaság birtokolja a Budapesti Erőmű Zrt.-t is (vagyis a kelenföldi, a kispesti és az újpesti erőművet), emellett külön a leányvállalatai foglalkoznak villamosenergia-elosztással és -kereskedelemmel is.

Az ügylet meghiúsulása elemzők szerint politikai és anyagi okokra egyaránt visszavezethető. A kormányzat számára ugyanis ma már kevésbé fontos a korábban sokat hangoztatott rezsicsökkentési tervek megvalósítása. Így az energetikai cégek állami felvásárlása is háttérbe szorult. Egyes szakértők úgy vélik: a kormány végleg elvetette a tavaly ősz óta a kabinet asztalán lévő vállalatkivásárlási terveket, amelyet még a közelmúltban nyugdíjazott Németh Lászlóné, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár készített. Az irányváltásra utal Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter február közepén tett nyilatkozata is, amely szerint nem valószínű, hogy a korábban bejelentett államosítási ügyletek a 2018-as választásokig befejeződnek. Lázár úgy fogalmazott: a kivásárlásokkal kapcsolatban nem zajlanak konkrét tárgyalások, csupán előkészítő beszélgetések, de a cégfelvásárlások hozzávetőleges költsége akár az 1000 milliárd forintot is elérheti.

Ekkora összeg pedig a szakértők szerint nem áll a kormányzat rendelkezésére erre a célra. Némethné korábban azzal számolt, hogy nem költségvetési forrásokból, hanem 2018-ig az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. által nyújtott hitelből finanszíroznák a felvásárlásokat. Később pedig szóba kerülhetett volna a lakosság, illetve befektetők bevonása, valamint nemzetközi kölcsönök igénybevétele. Az MFB-hitelek felvételét azonban Brüsszel feltehetően nem nézné jó szemmel, mivel gyanakvásra adhatna számára okot az állami bank és az ugyancsak állami rezsicég közötti százmilliárdos nagyságrendű „ködös” ügyletek elszaporodása – vélik elemzők.

Az EDF Démász megvásárlásának az elmaradása nem az első meghiúsult üzlet. Az eredeti tervek szerint ugyanis – amelyet széles körű propaganda-hadjárattal harangozott be a kormányzat – az állami rezsicég, az ENKSZ Zrt. még januárban átvette volna a német RWE energetikai konszern irányítása alá tartozó Elmű–ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t, több mint kétmillió budapesti, főváros környéki, illetve észak-magyarországi áramfelhasználó ügyfelével együtt. A tavalyi év végére ígért szerződéskötés azonban máig sem történt meg az Elmű–ÉMÁSZ társaságcsoport és az ENKSZ között, és szakértők szerint idén már nem is születik meg az egyezség a felek között.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az Elmű–ÉMÁSZ csoport tulajdonosa, az RWE még tavaly májusban írt alá szándéknyilatkozatot a kormányzat képviselőivel lakossági üzletágának eladásáról. Az Elmű–ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t az állami ENKSZ egyes források szerint néhány tíz milliárd forintért venné meg. A korábbi elképzelések szerint első lépésben az üzletrész felét ez év január elejétől, másik 50 százalékát pedig 2017. január 1-jével vette volna át az állami közműszolgáltató cég.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.08.04.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.