Már menekülnek a nagyobb cégek a brit piacról

Bodacz Péter

Bodacz Péter

2017. július 17., hétfő 20:48, frissítve: hétfő 21:05

Miközben az Európai Unió és Nagy-Britannia politikusai még mindig arról tárgyalnak, miként is kellene levezényelni a britek kilépését az unióból, vagyis a brexitet, a gazdaság szereplői már javában készülnek az új időkre. Az egyik legérzékenyebb szektor a légi forgalmi iparág, hiszen az Európai Unió ezen a téren is közös piacot biztosít, ami 2004 óta óriási lehetőséget jelent a légitársaságok számára. Többek között ez a piaci környezet – no meg az internetes értékesítési rendszerek elterjedése – ágyazott meg a fapados légitársaságok terjeszkedésének is. A flották állomáshelyeit az EU-ban szabadon megválaszthatják a cégek, igazodva az aktuális igényekhez és költségekhez, ráadásul a közösségen belül nincs szükség államközi megállapodásokra a légtérhasználatot illetően. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely, az unió területén működési engedéllyel bíró légitársaság bárhonnan bárhová indíthat járatot.

Ez a helyzet változik meg a brexittel, ami érthető módon azoknak a légi forgalmi vállalatoknak jelent nagy kihívást, amelyek a szigetországban vannak bejegyezve. Az első fecske minden jel szerint a fapadosok középmezőnyébe sorolható EasyJet lesz: a brit társaság a múlt hét végén jelentette be, hogy Ausztriában folyamodott üzemelési engedélyhez. Az Aero.de német szakportál értesülései szerint a folyamat már év elején elindult, a szükséges engedélyeket az osztrák szakhatóság a közeljövőben állíthatja ki. A lap úgy tudja, szomszédunknál a társaság egy leányvállalatot indít EasyJet Europe néven, így szerzi meg az uniós üzemelési engedélyeket. Ezzel a lépéssel – bárhogyan is alakuljanak a brexittárgyalások – a cég megtartja az uniós repülési jogokat. Az Aero.de portál értesülései szerint az osztrák engedélyt a közeljövőben már meg is kaphatja az EasyJet Europe.

 
Ezen a 2008-as felvételen kis papírrepülők ezreit engedik szabadon egy EasyJet-zeppelinből az amszterdami reptéren, amelyek között számos ingyenjegy is található, hogy így promotálják az akkor újdonságnak számító Amszterdamból induló római és madridi járatokat
Fotó: Koen van Weel / AFP
 

Az eddig megjelent hírekből arra nem lehet következtetni, hogy a lépéssel erősödne az EasyJet közép-európai jelenléte, hiszen valójában arról van szó, hogy a légitársaság Nagy-Britannián kívüli európai bázisain jelenleg állomásozó száz repülőgép és nagyjából négyezer dolgozó tartozik majd az Ausztriában bejegyzett légitársasághoz úgy, hogy státusuk a jelenlegihez képest érdemben nem változik. Az egész ügy nyertese tehát nyugati szomszédunk, amely tetemes adóbevételre tehet szert a brit cég áttelepüléséből. Sokatmondó az EasyJet indoka is: mint a cég közölte, az „állam minősége” volt fontos, nem pedig az, hogy hol kapnának nagyobb adókedvezményt. (A korábbi pletykák szerint portugáliai, írországi vagy ciprusi leánycég alapítása is szerepelt a lehetőségek között.) Az EasyJet egyébiránt rendelkezik egy svájci leányvállalattal is. A 25 gépes svájci flottára azért van szükség, mert az alpesi ország nem uniós tag, hanem különleges szerződésekkel kapcsolódik a közös piachoz. A cég a hírek szerint nem hagyja el Nagy-Britanniát, ahol jelenleg száznegyven gépet állomásoztat, és hatezer dolgozónak ad munkát.

A brexit gazdasági és azon belül is a légiiparra gyakorolt hatásait a döntéshozók szemlátomást nem képesek felmérni. A politikusokat a Ryanair ír diszkont-légitársaság vezérigazgatója próbálta felrázni az Európai Parlament közlekedési bizottságának ülésén. Michael O’Leary a távirati iroda beszámolója szerint a történelem legnagyobb gazdasági öngyilkosságának nevezte az Egyesült Királyság európai uniós kilépését. – Valós lehetősége van annak, hogy amennyiben megállapodás nélkül történik meg a 2019 márciusára tervezett kiválás, akkor napokra, hetekre vagy akár hónapokra is leáll a légi forgalom a szigetország és az Európai Unió tagállamai között – fogalmazott, megjegyezve: a Ryanair kész törölni az Egyesült Királyságba tartó és onnan induló összes járatát, ha 2018 szeptemberében nincs még egyezség. A vezérigazgató elmondta, az utóbbi időben több brit kormányzati tisztségviselővel is megbeszélést folytatott, és az a benyomása alakult ki, hogy Londonnak „halvány fogalma sincs róla, mit csinál”. Megállapodás hiányában szakértők szerint a feleknek az 1950-es években hatályos légügyi szabályokhoz kellene visszatérniük.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.17.

A szerkesztő ajánlja

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.

Favero-Fürjész Judit Éva

80 éves Adriano Celentano, aki nem fél a politikától

„Ma mindenki fél a szavaktól, csak olyan dolgokat lehet mondani, amelyek senkit nem zavarnak” – vallja a népszerű olasz énekes-színész.