Már most is a közös valuta határozza meg az életünket

2017. szeptember 5., kedd 11:15, frissítve: kedd 14:44

Az euró bevezetése érdekében országos népszavazást és társadalmi mozgalmat indított augusztus közepén a Polgári Világ Pártja, amelynek a Tanítanék Mozgalomból megismert Pukli István az egyik alapítója. A kezdeményezéshez azóta olyan szakemberek csatlakoztak, mint Balázs Péter, Bod Péter Ákos, Mizsei Kálmán és Surányi György közgazdászok, Jeszenszky Géza történész és Kolosi Tamás szociológus. Lapunk ennek apropóján a közös európai valuta bevezetésének előnyeiről és hátrányairól kérdezte Bod Péter Ákos és Róna Péter közgazdászokat.

Már most mindennapi része gazdasági életünknek a közös európai valuta, ezért bevezetése lényegében csak technikai kérdés lenne kellő politikai szándék esetén – mondta lapunknak Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora, az Antall-kormány volt ipari és kereskedelmi minisztere, a jegybank volt elnöke. A hazai vállalkozások jelentős része euróban számláz, nemcsak külföldi értékesítés esetén, hanem országon belül is, gyakran a közös valutában veszi fel a hiteleit, és euróban takarít meg. – A legnagyobb, külföldről támogatott szervezet, vagyis a magyar állam szintén euróban teljesíti uniós befizetéseit, és a közös valutában kapja az uniós fejlesztési forrásokat – hangsúlyozta. Bod Péter Ákos szerint Magyarország kockázati besorolására – a hazai gazdaságpolitikai kiszámíthatatlansága mellett – az árfolyamkockázat is hatással van. Nem véletlen, hogy az olyan kis országok, mint Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, vagy éppen Szlovénia az első lehetséges alkalommal lecserélték a támadható, spekulációnak kitett valutájukat, belépve a közös uniós valutarendszerbe.

A közgazdász szerint gyakran nem teszünk különbséget az eurózóna és az euró között. Az eurózónának mint szabályrendszernek valóban voltak komoly problémái, de az euró mint közös fizetési eszköz jól vizsgázott az elmúlt bő másfél évtizedben. – A közös európai valuta beváltotta az alacsony inflációval és a kedvező kamatszintekkel kapcsolatos várakozásokat, a világ devizatartalékai között elfoglalt szerepét tekintve csak az amerikai dollárhoz képest számít másodiknak.

Bod Péter Ákos nem osztja azokat a nézeteket, amelyek szerint a közös fizetőeszközt csak azoknak az országoknak ajánlott bevezetni, amelyek hasonló fejlettségű gazdaságúak. – A világ nagy részén Celsius-fokban mérik a hőmérsékletet. Ha a gazdag ember háza fel van fűtve, míg a szegényé nem, arról nem a Celsius tehet – mondta a közgazdász. Nem véletlen, hogy a fejlettségbeli állapot nem szerepel a belépési ismérvek között, vagyis az Európai Unió tagállamai nem határozták meg, hogy milyen fejlettségű szintű országok használhatnak eurót. Bod Péter Ákos hozzátette: az Egyesült Államokon belül is elég nagy különbségek vannak az egyes tagállamok gazdaságai között, mégis mindenhol dollárral fizetnek, és még nagyobb a jövedelmi rés például a dollárt használó Panamában. Vagy Európa esetében Montenegróban, ahol szintén euróval fizetnek, pedig nem is tagja az uniónak, és a gazdasága is sokkal fejletlenebb – tette hozzá. Magyarországon belül is nagyok a területi különbségek, hiszen a budapesti átlagjövedelem több mint kétszeresét teszi ki egy kelet-magyarországi jövedelemnek, ez mégsem ok arra, hogy külön szabolcsi fizetőeszköz legyen.

Az euró bevezetésének előnyei nyilvánvalók: alacsony kamatok és infláció, illetve stabil árfolyam. Bod Péter Ákos szerint hazánk esetében különösen az árfolyamkockázat megszűnése a kemény érv a közös valuta bevezetése mellett: a gazdaságban minden rizikónak ára van, így az árfolyamkockázat is jól árazható. A cégeknek ma extra költséget jelent hitel felvétele esetén, de a szállítási szerződések megkötésekor is jelentős kockázat az árfolyam alakulása, amelynek extrém kilengése akár a cég éves profitját is elviheti – mondta.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A magyarok többsége ismeri az eurót, és el is fogadná mint fizetőeszközt. A politika az egyetlen kerékkötője a közös pénz bevezetésének. – Magyarország helyzete még abszurdabb lesz, ha Horvátország és Románia is bevezeti az eurót, hiszen akkor az összes szomszédos uniós állam a közös pénzzel fog fizetni, csak mi nem – mondta. A közgazdász szerint a hazai politikai osztály egy része az, amely foggal-körömmel ragaszkodik a nemzeti valutához, arra hivatkozva, hogy így az állam és a jegybank hatni tud az árfolyam alakulására. Másképpen szólva: spekulálni tud az árfolyammal. – Míg a svájci franknak mint menekülővalutának van funkciója, addig a forintnak semmilyen regionális szerepe nincs. Mondják, ha a magyar gazdaság nem elég termelékeny, akkor az árfolyam gyengítésével lehet egyfajta versenyelőnyt kicsikarni. Ez azonban hosszú távon nem megoldás. Eleve kérdés, hogy miért kell mesterséges eszközökkel szembemenni a piaccal, ahol a keresleti és kínálati viszonyok kijelölnek egy bizonyos árfolyamot – hangsúlyozta. Bod Péter Ákos szerint ha az állami szereplők jót akarnak a hazai gazdaságnak, akkor örülniük kellene annak, ami most van, vagyis a forintárfolyam viszonylagos stabilitásának. – Ha az euróval szembeni forintárfolyamra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy hetek óta 305 vagy 308 forintot kell egy euróért adni. Ez igen stabil árfolyam, a cégeknek előnyös, hogy nem kell komolyabb árfolyamkilengéstől tartani, kiszámítható az üzletmenet. Ha ez jó, akkor miért ne fokoznánk és tartósíthatnánk, azaz miért nem vezetjük be az eurót? – tette fel a kérdést.

A válság után Magyarországon egynegyedével értékelődött le a forint árfolyama az euróval szemben. Ez ideiglenesen árelőnyt adott, de ennyivel kevesebbet is ér minden vagyontárgyunk és minden, forintban számolt jövedelem. Az euró bevezetésének éppen ezért az egyik kulcskérdése az árfolyam. Több szakember szerint a válság előtti, 250 forint körüli euróárfolyam túl erős lett volna, de a jelenlegi 305 forintos árfolyammal sokan kibékülnének. A folyó fizetési és külkereskedelmi mérlegünk masszívan többletes, ami Bod Péter Ákos szerint a forinterősödés irányába mutat. A szakember emlékeztet arra: az eurózónába való bekerülés előtt a jelölt országnak két évet kell eltöltenie az európai árfolyamrendszerben (ERM II.), amelyben az árfolyam alakulását figyelik. – Ebben az euróbevezetés előszobájának tekintett árfolyamrendszerben a kereslet-kínálat törvényszerűségei alapján kialakul egy árfolyam. Ez eredményezhet egy 299 vagy 304 forintos euróárfolyamot is, vagyis a piac kialakítja azt az egyensúly közeli átváltási kurzust a kétéves rákészülési szakasz során, amely alapján a hatósági döntés meghozható. Ahhoz azonban akarat kell, amely a tényleges nemzeti érdeket, nem pedig a kormányzat kényelmi és presztízsszempontjait követi – tette hozzá.

Az euróövet akarja-e, hogy hazánk tag legyen?

A maastrichti kritériumokon – a moderált infláció megteremtése, a költségvetési hiány 3 és az államadósság 60 százalékra csökkentése a bruttó hazai termék arányában – felül további két feltételnek kell megfelelni az euró bevezetéséhez. Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem tanára szerint e két további kritérium nem szerepel az Európai Unió hivatalos elvárásai között. Az egyik ilyen feltétel az árfolyam kérdése. – Görögország túl erős árfolyamon vezette be az eurót, így két éven belül több mint 30 százalékkal esett a turizmusból származó jövedelme, amely az egyik legfontosabb bevétele a görög államnak. Az erős euró miatt a helyi turizmus elvesztette a versenyképességét – mondta Róna Péter. Szlovákia ezzel szemben egy gyengébb, a gazdasági folyamatok tekintetében tehát moderált árfolyamon állt át a közös európai valutára, ami nem okozott versenyképesség-csökkenést. Magyarország szempontjából – ha ma történne meg az euró bevezetése – 310-315-ös forintárfolyam lenne megfelelő Róna Péter szerint.

A másik nagyon fontos feltétel az, véli a közgazdász, hogy a bevezetést követően ne erősödjön reálértéken az adott nemzet eurója a legfontosabb uniós kereskedelmi partnereihez képest. Bár furcsán hangzik, hogy egy közös fizetőeszköznek eltérő árfolyama lehet, mégis valamilyen formában a valuta tükrözi az adott ország gazdaságának teljesítőképességét, amit a fizetőeszköz reálértéke mutat meg. Ha a szlovák euró reálértéken erősödne a német euróval szemben, akkor a szlovák gazdaság versenyhátrányba kerülne az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerével szemben. – Ez történt például Spanyolországgal, amelynek az euróövezeti csatlakozást követően erősödött a közös valutája – mondta a szakember. A közgazdász szerint az euró előszobáját jelentő ERM II. árfolyamrendszer – ahol a tagjelölt ország mindkét irányban egy 15 százalékos ingadozási sávot engedélyez az euróval szemben meghatározott középárfolyam körül – rengeteg veszélyt tartogat, hiszen az euróbevezetésre váró tagállam nemzeti valutájának árfolyama könnyen elszabadulhat a nemzetközi folyamatok hatására. A spanyolokon kívül így jártak a szlovénok is, amelyek egy enyhén erős árfolyammal álltak át a közös valutára. Az eurócsatlakozás kinyilvánításakor, vagyis az ERM-rendszerbe való belépést követően ugyanis automatikusan erősödik az adott nemzetállam valutája. Ezeket a kedvezőtlen folyamatokat úgy lehet kiküszöbölni, ha az euróövezethez csatlakozni szándékozó ország termelékenysége legalább ugyanúgy nő, mint a zóna tagjainak a termelékenysége. Ha a termelékenysége ettől elmarad, akkor elkerülhetetlen az erősödési folyamat, amely aztán versenyképesség-vesztéshez vezet. – Ha ezeknek a feltételeknek a teljesítésére képesek vagyunk, akkor örömmel és lelkesen támogatom az euró bevezetését. A magyar nemzetgazdaság jelenlegi állapota és a gazdaságpolitika azonban erre ma nem képes – mondta Róna Péter.

A hazai gazdaság erősen függ a EU-s támogatásoktól. – Az uniós támogatások a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-6 százalékát teszik ki. Ezzel szemben áll egy évi 3 százalékos GDP-növekedés, s ha ebből kivesszük az EU-s támogatások értékét, szinte alig értelmezhető gazdasági növekedésre képes csak Magyarország – hangsúlyozta a szakember. A magyar gazdaságot jelenleg az EU-s források nélkül versenyképtelennek tartja, emiatt nem lehet az uniós támogatásra alapozni hazánk euróövezeti csatlakozását.

Első feladatként a hazai gazdaság versenyképességén kellene javítani, fogalmazta meg. Ehhez meg kell szüntetni a korrupciót – mivel a közbeszerzési eljárásokon nem mindig a legjobb ajánlat nyer, hanem a hatalomhoz közel álló cégcsoportok. Az uniós támogatások felhasználása sem a későbbi gazdasági növekedés megalapozása érdekében történik – mivel rengeteg a presztízsberuházás. (Nem véletlenül zuhant tavaly hat helyet Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján.) Többet kell az államnak az oktatásba invesztálnia, és csak nagyobb hozzáadott értékű termelést megvalósító befektetéseket szabadna támogatni, illetve az országba vonzani. Róna szerint nemcsak az a kérdés, hogy Magyarország bevezeti-e az eurót, hanem az is, hogy az euróövezet akarja-e, hogy hazánk tag legyen. – Nem biztos, hogy az Európai Központi Bank szívesen látna egy újabb kockázatos gazdaságú euróövezeti tagot – tette hozzá. Az biztosnak látszik, hogy Nagy-Britannia kilépésével egy mélyebb integráció indul el az Európai Unióban, ami a támogatások felhasználásának szigorúbb ellenőrzését is érinteni fogja. A közgazdász szerint Brüsszelben is érzékelik az uniós források kevéssé hatékony felhasználását, ebben egyébként Magyarország kirívóan teljesít más kelet-közép-európai államokhoz képest is. – Egy országban sincsenek olyan jelek, hogy az EU-s források több mint 20 százalékát korrupt módon csalják el. Sőt, ha a támogatások felhasználásának a szerkezetét megnézzük, alig jut a termelőkapacitások növelésére – tette hozzá. Úgy látja, ezt tetézi a kormány még azzal, hogy a multinacionális cégeket kiemelten támogatja a honi gazdasági szereplők rovására. Egy külföldi cég kétszer-háromszor annyi pénzt kap munkahelyteremtésre, mint egy magyar vállalkozó, ezáltal elszívja a munkaerőt a hazai cégektől. Róna szerint míg a multik a megtermelt profitot kiviszik az országból, addig a hazai cégek nem, a jelenlegi metódussal azonban a gazdaság termelékenysége nem fog növekedni.

A közgazdász úgy látja, egy közös valuta bevezetése valamilyen szinten megszilárdítja a gazdasági struktúrákat. Ez történt Olaszország egyesítésekor is a XIX. században, amikor bevezették a lírát: az ország déli része ma is sokkal szegényebb, mint az északi terület. – A német hercegségek okosabban jártak el: először vámuniót hoztak létre, amellyel megteremtették a szegényebb részek felzárkózásának a lehetőségét, és csak évtizedekkel később vezették be a márkát mint közös fizetőeszközt. Magyarországon először a gazdaság teljesítményét kellene javítani az euró bevezetése előtt. Ám hiába van egyfajta nyomás a közös uniós fizetőeszköz bevezetésének siettetésére a Nagy-Britannia kilépésével létrejövő kétsebességes európai modell miatt, a magyar gazdaság jelenlegi állapota miatt súlyos következményei lennének, ha euróra állnánk át.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.05.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.