Már Románia is munkaerőimportra szorul

2017. május 29., hétfő 21:04, frissítve: kedd 07:25

Nem ritka a bangladesi varrónő és a pakisztáni sofőr: ukrán és moldovai dolgozók előtt nyitnák meg a piacot.

Egyre akutabb munkaerőhiánnyal szembesül Románia, ahol a gazdaság számos területén külföldi dolgozókkal igyekeznek pótolni a masszív elvándorlás nyomán keletkezett űrt. Miközben egyre nagyobb számban bukkannak fel az ázsiai vendégmunkások, a többség a szomszédos országokból, Ukrajnából és a Moldovai Köztársaságból „importálna” munkaerőt.

– Hónapok óta képtelenség még az ország távolabbi sarkából is szakképzetlen munkásokat toborozni, a legtöbben külföldön vállalnak munkát, vagy egyszerűen nem akarnak elhelyezkedni – panaszkodott nemrég lapunknak egy kolozsvári építkezési vállalkozó. Bár az ingatlanfejlesztésekben utazó cégvezető a 153 ezer forintnak megfelelő romániai átlagfizetésen felüli bérezést ajánl, nehezen talál jelentkezőt, ami az ő szempontjából azért is húsba vágó, mert az elmúlt egy-két évben felpörgött az ingatlanpiac. A jelenség általános, és nem régiófüggő: idén márciusban történelmi mélypontra, 486 ezerre csökkent a munkanélküliek száma az országban, ami 5,3 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Tavaly egész évben gyors ütemben csökkent ennek az aránya a megnövekedett munkaerő-kereslet hatására, főleg Románia fejlett részein, ahol egyre több vállalkozás panaszkodik munkaerőhiányra. A tavalyi utolsó negyedévben a meghirdetett és betöltetlen állások száma a román gazdaságban 60 700 volt, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához mérten.

A munkaerőhiány elsődleges oka, hogy a 20 milliós országból az elmúlt két és fél évtizedben milliók távoztak külföldre – a legfrissebb hivatalos adatok alapján jelenleg mintegy 4,4 millió román állampolgár dolgozik Nyugat-Európában. A munkáltatói szövetségek régóta sürgetik a kormányt és a parlamentet, hogy módosítsák a munka törvénykönyvét, megkönnyítve a külföldi munkaerő alkalmazását, az engedélyezési folyamat ugyanis bürokratikus, és fél évig is eltarthat. A szigorú jogszabályok miatt például tavaly mintegy 5500, nem uniós országból származó polgár kapott munkavállalási engedélyt Romániában (kétszer többen, mint 2015-ben), ahonnan viszont évente negyvenezren távoznak külföldre.

Vállalkozók és munkaerő-toborzással foglalkozó cégek képviselői szerint a jelenlegi helyzetre az jelenthet megoldást, ha a bérek fokozatos növekedésével egy időben Románia megnyitná a munkaerőpiacát a külföldiek, elsősorban a szomszédos, nem európai uniós országok, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság munkavállalói előtt, akik számára vonzó lehet a hazájukéhoz háromszor nagyobb romániai átlagfizetés. Jelenleg sokan próbálkoznak az egyházak bevonásával dolgozókat toborozni, illetve fogvatartottakat alkalmazni, ez azonban ideiglenes megoldás csupán.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Mivel az ország fejletlenebb megyéiben is nehéz munkaerőt találni, az elmúlt években többen próbálkoztak az olcsó ázsiai dolgozókkal. Egy brassói ingatlanfejlesztő például Vietnamból alkalmazott építőipari munkásokat. Nicolae Badescunak, a Kárpátokon túli Arges (Argyas) megye munkaerő-elhelyezési ügynöksége vezetőjének nyilatkozatában pedig az állt, hogy a régió fuvarozócégei újabban indiai és pakisztáni sofőröket vesznek fel kamionos fuvarozásra. A konfekcióiparban nepáliakat és bangladesieket is találni, Bukarestben pedig egyre többen alkalmaznak Fülöp-szigeteki dadát gyermekük mellé, de a délkelet-ázsiai országból sokan helyezkednek el a romániai vendéglátóiparban, elsősorban szállodákban. Szakértők szerint a kelet- és nyugat-európai bérszakadék miatt szinte lehetetlen küldetés hazacsalogatni külföldről a román vendégmunkásokat, ugyanakkor az állam által biztosított szociális segélyek és a garantált minimálbér „elrettenti” a támogatottakat a munkaerőpiacon való elhelyezkedéstől. Ilyen körülmények között Románia számára nem marad más megoldás, mint nagyszámú embert alkalmazni külföldről.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.29.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.