Negyvenezren nem tudnak elhelyezkedni

MN

2017. november 2., csütörtök 15:25, frissítve: péntek 07:23

A keleti országrészből a fejlettebb megyékbe költözést nem fedezi az ott kapott pluszbér. – Hiába ad a kormány lakhatási támogatást, sokan mégis inkább a külföldi munkát választják – számolt be a Világgazdaság. A közfoglalkoztatottakkal kiegészített munkaerő-tartalék tavaly 9 százalék volt a 15–74 éves korosztály népességéhez képest. A legalacsonyabb arányt Győr-Moson-Sopron megyében (3,1 százalék), Pest megyében (3,9 százalék) és Vas megyében (4,3 százalék) mérték, míg a legtöbb kihasználatlan munkaerő Szabolcs-Szatmár-Bereg (20,3 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (15,2 százalék) és Hajdú-Bihar (14,4 százalék) megyében van a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiaci helyzetképe szerint. Elsősorban tehát Kelet-Magyarországon vannak olyan tömegek, akik alkalmasak is lennének a munkára, és zömében dolgoznának is. A 135 ezer inaktív 44 százaléka gondolja, hogy ha keresne, sem találna munkát. 13,5 százalék várja, hogy az előző munkahelyére visszahívják, és 9 százalék az egészségi állapota miatt nem dolgozik.

Az elmúlt években elsősorban a magasabb végzettségűek tudtak elhelyezkedni, így a jelenlegi munkaerő-tartalék összetétele kedvezőtlenebb, mint korábban. Gond az is, hogy elévülhet a tartósan munkanélküliek szaktudása. Nekik az alacsony képzettségűekkel együtt létfontosságú lenne olyan képzések indítása, amelyekkel valóban munkához juthatnak. Ebben a képzési struktúra átalakítása mellett a munkáltatóknak is jelentős szerepük lenne. Másik megoldás lehet, ha a kelet-magyarországi kihasználatlan munkaerő a hiánnyal küszködő nyugati megyékbe áramlana. Ennek az a legnagyobb akadálya, hogy a fejlettebb régiókban kínált magasabb bér nem áll arányban a drágább lakhatással. Akik elhagyják a családjukat, inkább külföldön próbálnak szerencsét.

Erről lapunk is beszámolt korábban, miután most már 50-60 ezer betöltetlen munkahely van hazánkban. Ez annak köszönhető, hogy a gazdaságilag elmaradott régiókban koncentrálódik az állástalanok nagy része. A belső migráció aktivitása pedig alacsony. Elemzők szerint a foglalkoztatás emelkedése és a munkanélküliség csökkenése már komolyabb akadályokba ütközhet idén, a munkaerőpiaci helyzet elsősorban a bérek emelkedésével javulhat tovább, a fizetések éves növekedési rátája elérheti akár a két számjegyű átlagot is. A munkaerőhiányon – bár a kormányzati kommunikáció ezzel ellentétes hangot üt meg – előbb-utóbb csak a bevándorlók enyhíthetnek, hacsak nem sikerül varázsütésre a mintegy kétszázezer közfoglalkoztatottból szakképzett dolgozót faragni.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.