Nem fizetik túl alkalmazottaikat Mészáros Lőrinc cégei

2017. augusztus 16., szerda 06:00, frissítve: szerda 12:13

Nagyok a különbségek a hazai építőipari cégek szellemi és fizikai dolgozóinak fizetései között, és ez még a közbeszerzéseken taroló nagy társaságokra is igaz – legalábbis a beszámolókból nyilvánosan megismerhető adatok alapján. A 2016-ban az év egészét tekintve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) intézményi munkaügy-statisztikai jelentéseiben a bruttó átlagkeresetet 263 200 forinton határozták meg Magyarországon. A felcsúti polgármester tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft.-nél viszont a fizikai dolgozók ennél tízezer forinttal kevesebbet kaptak, átlagosan 252 ezret, szemben a szellemi munkavállalókkal, akik átlagosan bruttó 423 ezer forinttal mehettek haza. (Grafikonunkon a szellemi és a fizikai dolgozók bérének együttes átlagát tüntetjük föl.)

 

A Mészáros és Mészáros Kft.-nél átlagosan 120 fő dolgozott tavaly: 63 fő fizikai, 57 pedig szellemi munkát végzett a cégnél. A szinte minden fontos közbeszerzést bezsebelő felcsúti polgármester – az adatokból az derül ki, hogy – nem alkalmaz annyi fizikai munkavállalót, amennyi az összes beruházás kivitelezéséhez szükséges lehet. A kiegészítő mellékletben található egyéb igénybe vett szolgáltatások soron 105 millió forintos kifizetés van elkönyvelve, az építőipari cégek ide szokták beírni azokat a tételeket, amelyeket alvállalkozókkal végeztetnek. Mészáros Lőrinc egy másik vállalkozásánál, a főleg vasúti fejlesztéseket végző R-Kord Kft.-nél már átlagos bruttó bér feletti fizetéseket kínálnak a dolgozóknak, egy fizikai munkás átlagosan havi 282 ezer forintot keresett tavaly, míg egy irodista bruttó 586 ezret.

Az építőipari közbeszerzések legnagyobb cégei sokkal kevesebb árbevételhez jutottak 2016-ban, miután az uniós kifizetési ciklusok közötti üresjárat érződött a piacon. A régi programok már kifutottak, az újakat még nem írták ki. Egyedül az állami megrendelésekkel alaposan feltöltött, felerészben Garancsi István üzletember tulajdonában álló Market Zrt. javította a pénzügyi eredményeit. Itt volt az általunk vizsgált társaságok között egyébként a legmagasabb az átlagfizetés: bruttó 4962 forintot kerestek óránként az alkalmazottak.

A legrosszabb fizetéseket a vizsgált körben a Mészáros Lőrinc gyermekei tulajdonában álló, magasépítéssel foglalkozó Fejér-B. Á. L. Építő és Szolgáltató Zrt. adta, ennél a cégnél bruttó 225 ezer forintot vihettek haza a fizikai dolgozók havonta, ami azt jelenti, hogy átlagosan 1452 forint volt egy munkás óradíja. Őket követi az idén a legtöbb állami közbeszerzést nyerő, Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt, átlagban 1689 forintos bruttó óránkénti bérezéssel.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A statisztikai hivatal adatai szerint az építőipar a nemzetgazdaságon belül a harmadik legrosszabbul fizető ágazat volt 2016-ban. A havi átlagkereset 216 ezer forint volt. Nem véletlen, hogy egyre több hír szól arról: már tarthatatlan a munkaerőhiány, mert elvándorolnak a dolgozók. A vállalkozók arra is panaszkodnak, hogy nemcsak a dolgozni vágyók számával van gond, hanem a szakértelmével is. Erre mutatott rá korábban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke is. Korábbi nyilatkozata szerint a várható megrendelésekhez képest 10-15 ezer szakmunkás hiányzik az építőiparból, a szervezet idén a termelés 15 százalékos növekedésére számít. Hozzátette: a válság éveiben, 2007 és 2013 között csaknem 80 ezren távoztak a magyar építőiparból, számuk azonban az utóbbi években ismét nőtt, így jelenleg 286 ezren dolgoznak az ágazatban. A szakemberhiány a fővárosban és környékén a legsúlyosabb, mivel a fellendülés e térségben a legerőteljesebb.

A gondok ellenére júniusban az építőipari termelés teljesítménye 1,1 százalékkal volt magasabb a májusi szintnél, a szakági vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene pedig április végén 92,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi bázist. Vagyis elképzelhető, hogy megindul a fizetések emelkedése is, enélkül ugyanis aligha maradhat növekvő pályán az ágazat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.16.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.