Nem jött össze a titkosítás a Fidesznek

2017. április 20., csütörtök 06:06, frissítve: szerda 19:57

Jelentős késéssel ugyan, de szerdán kiadta az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke egy letelepedési kötvényeket forgalmazó cég adatait, amelyek nyilvánossá tételére jogerős bírósági ítélet kötelezte a testületet. A ciprusi bejegyzésű Migrat Immigration Asia Ltd. engedélyeztetésével kapcsolatos dokumentumokat egy nappal azután küldte meg Bánki Erik, hogy büntetőfeljelentést tettünk a Legfőbb Ügyészségen közérdekű adatokkal való visszaélés vétségének gyanúja miatt.

A Magyar Nemzet által megismert dokumentumokból ugyanakkor nem derült ki, hogy a ciprusi cég honnan értesült a letelepedésikötvény-programról. Az is kérdéses, hogy személyesen, postán, esetleg e-mailben jelentkezett-e a Bodó János tulajdonában álló ciprusi vállalat a kötvényprogramra. (Bodó a tulajdonosa a dohány-nagykereskedelemmel foglalkozó Trafikbrand Zrt. nevű cégnek, illetve galériát is üzemeltet Budapesten, az V. kerületi Falk Miksa utcában.) Az iratokból azonban kiviláglik, hogy Bodó János 2015. november 11-én még egy magyar cég, a Migrat Bevándorlási Szakértő és Tanácsadó Zrt. nevében adott be állampapír-értékesítési kérelmet Malajzia, Mongólia és a Koreai Köztársaság tekintetében. Három héttel később ismét benyújtott egy hasonló kérvényt, szintén az említett országokra, de ezúttal már a ciprusi cég nevében.

Ezzel ugyanakkor Bodó nem vonta vissza a magyar társaság által beadott kérelmet. Egyelőre nem tudni, miért volt szüksége rá, hogy egy ciprusi cég nevében is engedélyt kérjen a letelepedési kötvények forgalmazására, az azonban beszédes, hogy ezt a vállalkozást – valószínűleg az idő rövidsége miatt – nem frissen alapította, hanem vásárolta. A cégadatok szerint a társaság korábbi neve Neamosa Investments Ltd. volt, tulajdonosa pedig két ciprusi magánszemély, Liana Marangu (nemzetközi átírásban Liana Maragkou) és Margarita Papanikolau (Papanicolaou). Ezt a céget egyébként 2015. április 22-én alapította a két tulajdonos, majd 2015. november 26-án eladták a Bodó János tulajdonában lévő Migrat Bevándorlási Zrt.-nek. Ezzel a furcsa körrel lényegében – bár hivatalosan egy ciprusi, nehezebben ellenőrizhető cég kapta a kötvényárusítási jogot – mégis az eredeti magyar zrt. lett a végső tulajdonos, amellyel Bodó első alkalommal pályázott. A ciprusi cég végül 2015. december 15-én kapott kötvényforgalmazási engedélyt.

 
A mongol parlament épülete Ulánbátorban. Az itt élők hasztalan próbáltak közvetítőt keresni
Fotó: Joel Saget / AFP
 

Nem ez az egyetlen furcsaság a cég körül. A vállalkozásnak ugyanis nincsen honlapja, sem mongol, sem angol nyelven nem találtunk egyetlen honlapot sem, amely a letelepedési programot, vagyis a cég szolgáltatásait népszerűsítené. Lapunknak egy másik kötvényforgalmazó vállalkozásnál dolgozó forrás azt mondta, gyakran előfordult, hogy a mongol ügyfelek őket keresték meg, segítsenek a Migrat Immigrationnel kapcsolatba lépni. Nekik sem sikerült felkutatni a vállalkozást. Lapunk is csak a cég konkrét nevére keresve talált egy oldalt, az „aery.ninja” szolgáltatóét, ahol Projekt címszó alatt található a Migrat Immigration honlapterve. A telefonszám nem kapcsolható, illetve a Hirka & Pazár ügyvédi iroda elérhetőségei szerepeltek. Megkerestük az irodát, amely visszahívást ígért, de erre lapzártánkig nem került sor. A Migrat Immigration tavaly év végén azzal keltett feltűnést, hogy kérvényt adott be a gazdasági bizottsághoz, mivel a Seychelle-szigetekre is ki akarta terjeszteni szolgáltatásait. A testület meg is adta az engedélyt, majd egy héttel később hirtelen visszavonta.

Nemcsak az adóparadicsomnak számító szigetország állampolgárai vehettek részt egy hétig a letelepedési programban, hanem a Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore cégek többségi tulajdonosai is.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A program kapcsán az adófizetők 700 millió forintot fizettek ki teljesen feleslegesen az offshore-hátterű közvetítőcégeknek. Ezek a társaságok ugyanakkor 115-130 milliárd forintos bevételre tettek szert, amelyből 42 milliárd forint közpénz. Mivel az ügylet révén a felderíthetetlen hátterű magántársaságok komoly haszonra tettek szert, az állam viszont veszített, felmerül az alapos gyanúja, hogy a magyar letelepedésikötvény-program az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb korrupciós története lehet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.20.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.