Óriási pénzt értek Orbán Viktor migránsai

Wiedemann Tamás

Wiedemann Tamás

2017. november 8., szerda 10:06, frissítve: szerda 10:17

Kissé tisztult a kép a magyar letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban, miután több hónapnyi titkolózás után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) megtörte a csendet, és megosztott egy adatmorzsát Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselővel. A politikus közérdekűadat-igénylésére válaszolva a BMH közölte, hogy 6211 külföldi jegyzett le a közvetítő magáncégeken keresztül letelepedési magyar állampapírt, vagyis ennyien kaptak letelepedési engedélyt a programon keresztül. Ezek azonban nem a végleges adatok, mivel a hivatal nem közölte a családegyesítés útján kiosztott engedélyek számát. Demeter Márta egy korábbi adatigényléséből tudható, hogy több mint 13 ezer külföldi juthat – a befektető külföldi állampolgár jogán – letelepedési engedélyhez. Az biztos, hogy 10 ezren már megkapták, de 3600 külföldi családtag sorsa kérdéses. Ha minden kérvényező sikerrel jár, akkor több mint 19 ezer bevándorlónak adott az Orbán-kormány magyar letelepedési engedélyt, vagyis 14-szer többnek, mint amennyit – 1294 fő – az Európai Bizottság kért Magyarországtól az uniós szolidaritás jegyében, amit egyébként Orbán Viktor kormányfő is megszavazott Brüsszelben.

Habár a kormány igen ellenséges kommunikációt folytat a „Brüsszel által erőltetett betelepítéssel” szemben, a saját bevándorlóival sokkal engedékenyebb. Miközben a családegyesítés a nemzetközi szokásjog szerint a házastársra és a háztartásban élő kiskorú gyermekekre vonatkozik, az Orbán-kormány a letelepedési programban ezt a nagykorúakra is kiterjesztette úgy, hogy nem követelte meg az együttlakást, sőt a nagyszülőkre is vonatkozik.

Vagyis egy 300 ezer eurós kötvény vásárlásával – amelyet harmadáron, 125 ezer euróért is meg lehetett venni – akár nyolc bevándorló is letelepedési engedélyt kaphatott Magyarországon. Ebben az esetben fejenként 4,8 millió forintot kellett a letelepedésért fizetni, vagyis aligha nevezhetők gazdag befektetőnek a kötvényes bevándorlók. Ennyit nem ritkán az embercsempészeknek is fizetnek a menekültek.

 

Az, hogy miért vállalt ekkora politikai kockázatot az Orbán-kormány az irányított bevándorlás során, könnyen érthetővé válik a közvetítő – egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett – Fidesz-közeli offshore cégek eredményeiből. Ezek a vállalkozások jegyezhették le az államkötvényt, így értelemszerűen náluk landolt a papírok után fizetett kamat és a szolgáltatási díj is. Az offshore cégek 145,9 milliárd forint bevételre tettek szert, és ehhez jön az a 9,6 milliárd forintnyi nyereség, amelyet Habony Árpád, a kormányfő informális tanácsadójának és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek az ügyvédje, Kosik Kristóf zsebelt be, miután csak a Kosik Ügyvédi Iroda vehette át az elkészült okmányokat, fejenként ötezer euró díjért cserébe. Összesen tehát 155,5 milliárd forint bevételt hozott a kötvényprogram a kormányközeli szereplőknek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A magyar állam eközben óriásit bukott a kötvényprogramon, hiába tagadja a kormány a mai napig, hogy hazánk rosszul járt volna az üzlettel. Személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, de a kormánypártok több prominens tagja is úgy nyilatkozott korábban, hogy hazánk csak nyert a letelepedési programmal. A végleges számok alkotta valóság azonban mást mutat. Számításunk szerint 17,6 milliárd forintos veszteség érte a költségvetést csak a letelepedési kötvények után fizetett luxuskamatok miatt. (Ebben nincs benne a bevándorlási hivatal és a rendőrség tizenkilencezer embert érintő ügyintézésének rezsidíja.)

Nem világos, hogy mi volt Rogán Antal célja, amikor 2012-ben beadta a letelepedési kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványát az Országgyűlésnek. A fideszes képviselő ugyanis a speciális állampapír kamatát úgy határozta meg az indítványában, hogy az euróalapú ötéves futamidejű magyar kötvények másodpiaci hozamánál másfél százalékkal olcsóbb, de legalább két százalék kamatot kell az offshore cégek számára kifizetniük a magyar adófizetőknek, miután ezek a cégek jegyezhették csak le az állampapírt.

A program első két évében nyert a költségvetés, de miután két százalék alá került a piaci hozam és életbe lépett a kétszázalékos fix kamat, már vesztett a letelepedési kötvényeken. Idén például a másodpiaci hozam 0,15 százalékra zuhant, ez tizenháromszor olcsóbb finanszírozást jelentett volna, mint a letelepedési kötvények kétszázalékos luxuskamata. Csak idén 16,4 milliárd forintot vesztett a költségvetés a kötvényprogramon, ami felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.08.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.