Otthoni fűtés: szigorítanak a szabályokon

Illés József

Illés József

2017. február 9., csütörtök 07:59, frissítve: csütörtök 14:12

Folyamatosan szigorodnak a következő években a lakossági fűtési rendszerekre vonatkozó műszaki követelmények, amivel az energiafelhasználás hatékonyságának növelése mellett a levegőszennyezés csökkentését is el akarják érni a hatóságok – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) tájékoztatójából. A tanulmány szerint a következő időszakban az újonnan vásárolt egyedi gázüzemű fűtőkészülékeknek – például az egy-egy helyiség fűtésére szolgáló konvektoroknak – és a szilárd tüzelésű kazánoknak is fokozatosan meg kell felelniük nemcsak a komolyabb energiahatékonysági, hanem a károsanyag-kibocsátási elvárásoknak is. Így ez év tavaszától energiacímke kerül a szilárd tüzelésű kazánokra, és a gázkonvektorból is csak energiatakarékos, környezetkímélőbb terméket lehet majd árulni 2018 januárjától. Jövő év őszétől a gázüzemű, központi fűtés céljára szolgáló berendezésekből is csak az kerülhet a boltokba, amely megfelel a szigorúbb nitrogén-oxid-kibocsátási előírásoknak. 2020-tól a szilárd tüzelésű kazánoknak, két évvel később már az ugyancsak szilárd tüzelésű kályháknak is szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, mint jelenleg.

A szigorítás oka, hogy óriási gondok forrása a légszennyezés. Mint az Európai Bizottság frissen publikált országjelentése megállapítja, Magyarországon a levegőminőség továbbra is aggodalomra ad okot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint 2013-ban például csaknem 14 ezer olyan korai haláleset történt hazánkban, amelyet a légszennyező részecskék, az ózon, vagy a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki.

A jelentés szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi ötmilliárd eurót, ez mintegy 1500 milliárd forint, a költségvetés hozzávetőleg tíz százaléka. A közvetlen gazdasági költségek főként a légszennyezéssel összefüggő megbetegedések miatt évente elvesztegetett hárommillió munkanaphoz kapcsolódnak.

A vizsgálatok megállapították, hogy a lakossági fűtés a legnagyobb levegőszennyező. A Földművelésügyi Minisztérium adatai egyebek között azt is megmutatják, hogy napjainkban a kis méretű szálló por kibocsátásához legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, csaknem hetven százalékkal. Lényegesen kisebb a korábban fő problémaforrásnak gondolt ipari károkozás, ami valójában a szennyezés csupán hét százalékáért okolható, illetve a közlekedés, ami a kibocsátás tizedét teszi ki. A szén-dioxid-szennyezés és a teljes energiafelhasználás majdnem negyven százaléka közvetlenül az épületek üzemeltetéséhez köthető, a háztartások ennek megközelítőleg a harmadáért felelnek.

Szalai Gabriella, a Mehi ügyvezető igazgatója elmondta: az épületek felújítása, korszerűsítése, ezen belül az energiatakarékosság ösztönzése sokféle jótékony hatással jár. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. – Az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése jelentős nemzetgazdasági előnyökkel is jár, mivel ennek nyomán javul az egészségi állapotunk, így jelentősen csökkenthetők az egészségügyi kiadások is – fűzte hozzá a szakértő.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Emlékezetes: az Európai Unió jelentős nagyságú vissza nem térítendő támogatási keretet nyújtott a magyar lakosság számára a lakások energiahatékonysági felújításához. Lázár János kancelláriaminiszter azonban 2015 őszén megtorpedózta a forrás kiosztását, s közölte, hogy a lakosság nem kaphat vissza nem térítendő támogatást, mert az erre szánt kilencvenmilliárd forint uniós keretet a kormány átirányítja a középületek rekonstrukciójához. Az EU még nem döntött a változtatás elfogadásáról.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.02.09.

A szerkesztő ajánlja

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.