Régiós szakadékok a foglalkoztatásban

Bodacz Péter

Bodacz Péter

2017. szeptember 25., hétfő 21:11, frissítve: kedd 10:11

Bár 2010 óta jelentősen javult a munkaerőpiaci helyzet hazánkban, és már az uniós átlagot meghaladó szinten áll a magyar foglalkoztatási ráta, továbbra is óriási különbségek vannak az ország más-más részeit tekintve – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai tükör című kiadványából. A munkaerőpiaci összefoglaló szerint 2017 első fél évében a foglalkoztatottak száma 4,39 millió volt, ami 91 ezerrel több az előző év azonos időszakinál. Bár a foglalkoztatottság növekedési üteme kissé elmaradt az egy évvel korábbitól, tovább nőtt a gazdaság kielégítetlen munkaerőigénye. Mint a tanulmány megjegyzi, a munkaerő-kínálat demográfiai okokból folyamatosan csökken – a munkaerőpiacra belépő korosztályok létszáma jelentősen elmarad az onnan nyugdíjazás miatt kilépőkétől –, amit egyelőre még ellensúlyoz az öregségi nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése.

A válság mélypontját jelentő 2010 első fél évének 54,5 százalékos rátájához képest a javulás több mint 13 százalékpontos volt. A fejlődés fő okai között a gazdasági helyzet javulásaként növekvő munkaerőigényt, valamint a nyugdíjkorhatár emelését jelöli meg a statisztikai hivatal. Az összefoglaló szintén fontos eredménynek tekinti, hogy a foglalkoztatás terén sikerült jobb eredményt produkálni, mint az uniós átlag: a legfrissebb rendelkezésre álló, Eurostat által publikált adatok szerint 2017 első negyedévében a 15–64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot.

 

A javuló foglalkoztatáshoz alacsony munkanélküliség társult, hiszen ebben az időszakban mindössze három tagországban, Csehországban, Németországban és Máltán volt kisebb a munkanélküliségi ráta a magyarországi 4,5 százaléknál. 2017 első fél évében a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma hazánkban kevesebb mint 302 ezer fő volt, ami közel 46 ezer fős csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a regisztrált álláskeresők márciusi létszáma kiugróan magas, 351 ezer volt, mivel az ekkor záródó közfoglalkoztatási programokból kilépők közül sokan újra visszakerültek a nyilvántartásba.

Hatalmasak a különbségek ugyanakkor régiós bontásban: míg az ország nyugati megyéiben a két százalékot is alig éri el a munkanélküliségi ráta, addig az ország középső és keleti részén 7 százalék feletti munkanélküliség számít általánosnak, de Nógrádban például még mindig 9 százalék felett van a mutató.

A KSH tanulmánya szerint a költségvetési szerveknél az átlagos bruttó keresetek meghaladták a 290 ezer forintot az idei első fél évben, ami több mint 12,5 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. A versenyszférában 304 ezer forint fölé kúsztak az átlagbérek, 11 százalékos növekedés eredményeként. A fizetésemelésben fontos szerepe volt a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos emelésének, de a munkaerőhiány is a fizetések emelkedését serkentette.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A jelentés a bérek terén nem tért ki sem az uniós helyzetre, sem arra, hogy az ország különböző részei között mekkora a különbség. Utóbbiról sokat elárul ugyanakkor a KSH Fókuszban a megyék című, online, interaktív adatbázisa. Itt csak az első negyedéves, nettó jövedelmek vannak megjelenítve, ám a különbség érzékelhető: míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 131 ezer forint volt a havi átlagos nettó kereset, addig Budapesten több mint 107 ezer forinttal többet, átlag 238 500 forintot vihettek haza az alkalmazottak. Győr-Moson-Sopron megyében 190 ezer, Komárom-Esztergom 184 ezer forint volt az átlagbér, és 170-180 ezer forint között lehetett keresni Vas, Veszprém, Fejér, Pest és Heves megyében. Zalában, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamint Nógrád és Békés megyében ugyanakkor még a 150 ezer forintot sem érték el a munkabérek.

A rendszerváltás óta nem tudtak a magyar bérek közeledni a nyugat-európaiakhoz, mert a magyar kormányok, szemben szomszédainkkal, szinte kizárólag a külföldi tőke bevonzására építették a hazai gazdaságot, olcsó bért ígérve. Ennek „köszönhető”, hogy különösen az utolsó 5-7 évben a szlovák és a lengyel bérek is megelőzték a magyarokat – fejtette ki álláspontját a témában Csath Magdolna.

A közgazdász a Jobbik bérunióról szóló kezdeményezése kapcsán elmondta, elhibázott stratégia eredménye, hogy a betelepülő és a gazdaságban komoly szerepet betöltő világcégek általában alacsony hozzáadott értéket termelő gyárakat telepítettek hazánkba, ahol olcsón dolgoznak a magyar munkavállalók – feladatuk leggyakrabban az egyszerű összeszerelésre korlátozódik. Márpedig a gyártás során elsősorban az innovatív tervezés és a termék eladásához szükséges feladatok, azaz a marketing teremtik meg a valódi hozzáadott értéket, a lánc közepe, vagyis az összeszerelés szerepe ezekhez képest elenyésző.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.25.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.