Rendületlenül pazarolunk tovább

2018. március 6., kedd 22:29, frissítve: szerda 19:22

Amíg az európai országok energiaintenzitása (az egységnyi bruttó hazai termék előállításához szükséges energiamennyiség) folyamatosan csökken, addig Magyarországon nő. Idehaza ugyanis – főként a lakosság esetében – hiányoznak a felhasználás hatékonyságának növelését ösztönző programok – nyilatkozta lapunknak az energiahatékonyság mai világnapja alkalmából a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője. Szalai Gabriella elmondta: a korábbi stagnálást követően mind 2015-ben, mind 2016-ban növekedett hazánk energiafogyasztása. A 2016-ban összesen felhasznált 1072 petajoule energia mintegy 55 százaléka importból származott. Ennek a beszerzése a bruttó hazai termék (GDP) négy százalékát vitte el. Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít: egységnyi GDP termeléséhez 2015-ben az Európai Unió (EU) 28 tagállamának az átlagánál idehaza 86 százalékkal több energiát kellett felhasználni, és nem csak a hagyományosan energiaigényes iparban. A szolgáltatási szektor egységnyi GDP előállításához szükséges energiaigénye is csaknem a kétszerese volt Magyarországon az Európai Unió átlagának.

Szalai Gabriella úgy véli: a felzárkózást tekintve a lakossági körben lehetne a leglátványosabb eredményeket elérni. Már csak azért is, mert ha az egyes ágazatok részesedését nézzük a végső energiafelhasználásból, akkor messze a háztartások vezetnek, megelőzve a közlekedést és az ipart. A lakossági fogyasztás csökkentése érdekében kulcsfontosságú lenne a hazai lakásállomány energetikai felújítása, miután a 4,4 millió számontartott lakás kétharmada ebből a szempontból elavult. Az ingatlanfelújítások segítségével a lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne. A kormányzat azonban nem fordít elegendő figyelmet a lakás-korszerűsítések támogatására, ezért nem látszik biztosítottnak a nemzeti épületenergetikai stratégiában 2020-ra megjelölt energiamegtakarítási célok teljesülése sem. A szakember hozzátette, hogy a hatékonyság javulása sok mindenből fakadhat: a technika fejlődéséből, a jobb hatásfokkal működő berendezések alkalmazásából, ugyanakkor az energiafelhasználás hatékonyságára fogyasztási szokásaink is jelentős befolyással bírnak.

Az energia hatékonyabb felhasználása olyannyira fontos, hogy még megújuló forrásokat is csak akkor éri meg igazán alkalmazni, ha azt megelőzően az ingatlanokat korszerűsítették, vagyis kevesebbet fogyasztanak, mint korábban – fogalmazott a szakértő. A jelen állapot ugyanakkor jelentős és felesleges költségekkel jár, terheli a háztartások és a középületek fenntartóinak pénztárcáját. – Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk – hangsúlyozta Szalai Gabriella.

A szakmai szervezet vezetője szerint az egyik legsürgetőbb intézkedés az lenne, hogy a kormányzatnak a mostaninál lényegesen több pályázati lehetőséget biztosítson a családok számára, hogy azok fel tudják újítani otthonukat. Ezeknek a kiírásoknak pedig egyaránt tartalmazniuk kellene visszatérítendő és vissza nem fizetendő támogatásokat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.06.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.