Róna Péter: Rossz irányba tart a jegybank

Hajdú Péter

Hajdú Péter

2017. október 5., csütörtök 15:01, frissítve: csütörtök 18:11

Mesterségesen túlfűtött állapotban van a magyar gazdaság; vagyis gyorsabban fejlődik, mint az valódi állapotából lehetséges volna – nyilatkozta lapunknak Róna Péter. Szerinte a túlfűtöttség oka a kormány választási költségvetése – az első fél évben jelentősen többet költöttek a tervezetnél – és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája.

A szakembert annak apropóján kérdeztük, hogy a jegybank közreadta a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét. Ebben az áll, hogy nagy kockázatai vannak az infláció mérséklődésének, ezért a jegybank további lazításokra is hajlandó. A pénzügyi szakértő szerint ez a gazdaságpolitika jelentős ingatlanbuborékot hozott létre, ezzel párhuzamosan növekszik a belső inflációs nyomás a túlságosan alacsony kamatstruktúrának köszönhetően. Ebből logikusan következik, hogy a jegybanknak nem lazítani, hanem szigorítani kellene a kamatfeltételeken. Szerinte a forint árfolyama is az ésszerű sáv gyenge szélén van, ami tovább fűti a gazdaságot.

 

Legutóbb a Portfólió.hu szedte pontokba, miért is érdeke a jegybanknak a gyenge forint. A szakportál elemzése szerint ha nemzeti pénzünk erősödne, az intézmény folyamatosan veszteséges volna. Az MNB eredménye ugyanis csak azért mutat pozitívumot, mert a gyenge forintnak köszönhetően a devizaváltásból jelentős nyeresége keletkezik. Azzal „teremt” ugyanis forintot, hogy az évekkel korábban olcsón beszerzett devizát a jelenlegi magas árfolyamon értékesíti. Az idei év első felében 34,4 milliárd forintos pluszt tudott kimutatni, ami 17,3 százalékkal marad el az egy évvel korábbi értéktől. A csökkenés magyarázata, hogy az értékesített deviza átlagos árfolyama folyamatosan emelkedik, az idei év első felében 301,4 forinton állt. Vagyis ha a forint árfolyama ez alá a szint alá kerülne, akkor már veszteséges lenne a devizaátváltás, és ezzel eltűnne, márpedig ezt kifejezetten igyekeznek elkerülni, amióta Matolcsy György lett a jegybankelnök – ha jó az a gazdaságnak, ha rossz.

Az adatok szerint az új jegybanki vezetés kinevezése óta félévente 253,2 milliárd és 14,5 milliárd forint közötti veszteséget termeltek az MNB egyéb tevékenységei. Arra is felhívja a figyelmet a cikk, hogy egyáltalán nem volna gond, ha akár folyamatosan is veszteséges lenne a központi bank, hiszen az intézmény biztosítja például a magyar állam számára az államadósság finanszírozásához szükséges devizát. A magyarázat szerint az intézmény vezetése azért ragaszkodhat a jegybank folyamatos nyereségességéhez, mert rosszul venné ki magát, hogy veszteséget mutat ki az után, hogy 2013 és 2016 között 260 milliárd forintnyi vagyont juttattak a Pallas Athéné-alapítványok számára.

Várhatóan az MNB továbbra is törekedni fog nyereség kimutatására az elemző szerint, ha az nem követel irreálisan nagy áldozatokat, bár rövid távon a tartalék felhasználásával is képes volna ellensúlyozni a veszteséget. Várakozásai szerint az elkövetkező években is számítani lehet arra, hogy a jegybank verbális intervencióval vagy nem hagyományos eszközökkel gyengíteni igyekszik a forintot, amint az a devizatartalék bekerülési árának közelébe kerül, ahogy tette idén augusztusban is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.05.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul?

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.

MN

Az én Jókaim – 193 éve született a „nagy magyar mesemondó”

A nagy elbeszélőre emlékezve arra kértük szerzőinket, meséljenek nekünk egy flekk Jókait.