Százmillió éves az „utálatos szerzet”

MNO-TK

2011. október 5., szerda 02:07, frissítve: szerda 18:28

A legnagyobb ismert „fogas” pteroszaurusz maradványait azonosították brit paleontológusok, akik a szárnyas gyík százmillió éves leletéről a Cretaceous Research című folyóiratban számoltak be.

Az „utálatos” fosszília, egy csőrtöredék, amely a 19. században Cambridge mellett végzett munkálatok során került napvilágra. A leletet a Dinosauria öregrend megalkotójaként ismert Sir Richard Owen (1804–1892) angol őslénykutató adományozta a londoni Természettudományi Múzeumnak. Pteroszauruszként azonosították, ám a fosszíliát a legutóbbi időkig senki sem vizsgálta meg alaposabban, míg David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleontológusa, valamint David Unwin, a Leicesteri Egyetem őslénykutatója most górcső alá nem vette. A töredékből rekonstruálták az egykorvolt pteroszauruszt, eszerint szárnyai fesztávolsága elérte a 7 métert - olvasható a BBC News internetes oldalán.

„Az első pteroszauruszok 215 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és viszonylag kicsik voltak, akkorák, mint egy varjú. A korai szárnyas gyíkok állkapcsában fogak sokasága sorakozott: az elülsők sokkal nagyobbak voltak, mint a hátsók” – magyarázta David Martill. A londoni természettudományi múzeum raktárából előkerült fosszília viszont arról tanúskodik, hogy a késő krétakorban a pteroszauruszok már nagyfokú változékonyságot mutattak, közülük két csoport tagjai elveszítették fogazatukat, valamint röpképtelenné váltak. A mostani felfedezésig a tudósok úgy gondolták, hogy a fogakkal rendelkező fajok viszont sokkal kisebbek voltak, szárnyaik fesztávolsága alig érhette el az 5 métert.

„Ez egy utálatos szerzet volt. A felső állkapcsának a töredéke került elő – az állközi csont (pramaxilla) fogmaradványokkal a fogmederben. Szerencsére egy foga is megmaradt, bár a korona letört, ennek átmérője 13 milliméter, ami nagynak számit egy pteroszaurusz esetében” – ismertette a leletet David Martill. A fogtöredékek alapján, valamint más késő krétakori fajokkal összevetve a leletet, a paleontológusok rekonstruálták a pteroszauruszt, amely a Coloborhynchus capito nevet kapta. Koponyája hossza a számítások szerint 75 centiméteres lehetett. Ez a legnagyobb fogas pteroszaurusz-egyed, amely valaha előkerült.

A pteroszauruszok (Pterosauria) – „szárnyas gyík” – repülő őshüllők rendje volt, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek. A pteroszauruszok voltak az első gerincesek, amelyek szert tettek a repülés képességére. A korai fajoknak hosszú, fogakkal teli állkapcsa volt és hosszú farka, a későbbi formák esetében a farok jelentősen megrövidült, és voltak olyan fajok, amelyeknél a fogak is hiányoztak.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.