Titok, mennyit költünk a triatlonközpontra

2018. január 18., csütörtök 05:42, frissítve: csütörtök 09:55

Titkolja a Magyar Triatlon Szövetség, mennyi pénzből építenék meg a tervbe vett nemzetközi triatlonközpontot és a hozzá tartozó akadémiát, illetve a szintén eltervezett edzőközpontokat – legalábbis nem válaszolt az ezt firtató kérdéseinkre. (Hasonló kérdést tett fel az Mfor.hu is a szövetségnek, de ők sem kaptak választ.) A sportághoz közel állók közül többen nem is csodálkoztak ezen, ugyanis a szövetség jelenlegi elnöke Bátorfi Bála, aki épp a miniszterelnök fogorvosa – így feltételezik, nem az elért eredmények, hanem ez a kapcsolat lenne a sportág támogatásának az alapja. A triatlon egyébként nincs a 16 kiemelt sportág között, így alanyi jogon nem kapnak állami támogatást. A szövetség célja ugyanakkor, hogy a magyar triatlonosok minél nagyobb számban jussanak ki az olimpiára. Ennek érdekében kidolgozták a sportág 2016-tól 2024-ig tartó stratégiáját, ebben 6 milliárd forint szerepel az edzőközpont és a versenyhelyszínek költségrubrikájában, ami akár reális összeg is lehet. – A triatlon olyan sportág, amely a labdajátékokon kívül talán a legalkalmasabb a tömegek sportolásra való bevonására, éppen ezért a sportág fejlesztése mindenképpen pozitív üzenet. Azt is tudomásul kell venni, hogy nem minden sportberuházás túlárazott, így azokhoz nem azonnal támadólag kellene hozzáállni. A fent nevezett összeg lehet sok, illetve lehet reális is, ám ennek megítéléséhez egyrészt a pontos terveket kellene ismernünk, illetve azt, mennyire vették a helyi adottságokat figyelembe – jelentette ki lapunk megkeresésére Szabados Gábor sportközgazdász.

A szövetség megkeresésünkre azt sem árulta el, hol húznák fel az akadémiát. Az viszont biztos, hogy a főváros melletti Lupa-tóhoz építenének egy szabad vízi edzőpályát és a hozzá kapcsolódó kiszolgálólétesítményeket – egyébként a Balatonhoz, a Velencei-tóhoz és a Tisza-tóhoz is terveznek hasonlót. A pálya és épületei különböző konténerekből épülnek majd fel, és a Lupa-tónál mindezek mellett a mix (női és férfi) váltó versenyhelyszínét is kialakítják majd. Valamennyi beruházási helyszín egyben versenyhelyszín és a sportág versenyzőinek felkészítését segítő központ is lesz. – A fedett multifunkcionális komplexum, a Nemzeti Triatlonközpont és Akadémia minőségi ugrás lenne a sportágnak, hiszen a szövetség állítása szerint az egész régióban, sőt Közép- és Kelet-Európában, de még Oroszországban sincs ilyen létesítmény – olvasható a szövetség által átküldött közleményben.

A fejlesztéseket szakmailag az is indokolhatja, hogy Magyarország két újabb kiemelkedő nemzetközi triatlonverseny rendezésének a jogát nyerte el. 2018. augusztus 24–25-én Székesfehérvár ad otthont az Európai Triatlonszövetség által kiírt Euroean Triathlon Union (ETU) triatlon-Európa-kupának, míg Kecskemét a 2020-as egyetemi triatlon-világbajnokságot bonyolíthatja le az új kampusz területén. Székesfehérvárhoz a velencei sportközpont illeszkedik tökéletesen, míg a „hírös város” neve már többször felbukkant mint a sportág egyik olyan helyszíne, ahova akár a tervezett akadémia is épülhetne. Amit egyébként a sportágat ismerők közül sokan nem értettek, hogy például az egyetemes sporthoz ezer szállal kötődő, ráadásul tóval is rendelkező Tata miként maradhatott ki az edzőközponti helyszínek közül, ahol ráadásul bizonyos infrastrukturális beruházásokat nem is kellene megtenni – gondolunk itt elsősorban edzőteremre, öltözőre vagy éppen a tárolóhelyiségekre.

Az, hogy a 2020-as tokiói vagy a 2024-es párizsi olimpián – főleg a második eseményre gondolva – ezekből a fejlesztéseknek lesz-e kézzelfogható eredménye, azaz érem vagy legalább az első tíz helyezés valamelyike, azt most még nem tudhatjuk, de ahhoz, hogy a nemzetközi élmezőnnyel felvehessék a versenyt legjobbjaink, mindenképpen javítani kell a felkészülési feltételeiken.

Egyik legfiatalabb, ugyanakkor egyre népszerűbb sportágunk, a triatlon lassan-lassan kezd olyan eredményeket produkálni – igaz, egyelőre csak az utánpótlás terén –, amely egyre szebb jövővel kecsegtethet. Bicsák Bence például az U23-as korosztály Európa-bajnoka lett, illetve az elitmezőny világkupáját is megnyerte, míg a Mátyus Lili, Soós Gergő, Putnóczki Dorka, Lehmann Csongor összetételű csapat szintén Európa-bajnoki címet szerzett – azaz az elkövetkező évek akár komoly magyar eredményekről is szólhatnak. Főleg annak tudatában, hogy a tokiói olimpián új versenyszámként jelenik meg a mix váltó, és amelyre csak azok az országok nevezhetnek, amelyek két női és két férfi sportolóval jutnak ki az olimpiára.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.18.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.