Újabb kiigazításról döntött a kormány

2012. október 17., szerda 10:17, frissítve: szerda 17:58

A kormány hét újabb lépésről döntött, amelyek összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelentenek a jövő évi költségvetésben – jelentette be Matolcsy György szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón. A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, a Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce az oka, hogy újabb egyenlegjavító intézkedéssorozatot kell bejelentenie a kormánynak.

Giró-Szász András kormányszóvivő a sajtótájékoztatón hangoztatta: a cél, úgy kivezetni az országot az elődöktől örökölt túlzottdeficit-eljárásból, hogy a kohéziós pénzek se kerüljenek veszélybe. A nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányülésen megszületett döntéseket ismertetve elmondta: a 2013-as büdzsé kézben tartására ugyan a kormány véleménye szerint elegendő a korábban bejelentett egyenlegjavító intézkedés, az unió szerint viszont nem. „Ennek valamilyen érzelmi alapja van, ugyanis mi vagyunk az egyetlen uniós tagország, melynek nem hiszi el az EU, hogy 3 százalék alatt képes tartani a költségvetési hiányt” – vélte a tárcavezető.

Míg az Európai Bizottságon belüli baloldali érdekkörök bérből és fizetésből élők terheit növelnék, addig az Orbán-kormány a bankoktól kíván további hozzájárulást – olvassa el az mno.hu cikkét.

Matolcsy György elmondta, Magyarország 2004 óta áll kétszeres túlzottdeficit-eljárás alatt. Az EU-ban 21 tagállammal szemben van folyamatban ilyen eljárás, novemberben teszik majd közzé, kit vesznek ki belőle. A tárcavezető aláhúzta, ha nem kerülünk le a szégyenpadról, a magyar kohéziós alapból ennek eredményeképp majd 1000 milliárdot vonhatnak le.

Az unió 2012 októberében küldött hivatalos jelzést hazánknak, hogy az intézkedéssorozat ellenére a költségvetési hiány számításaik szerint 3,7–3,9 százalék között lesz. – Ezzel mi nem értünk egyet, közgazdaságilag és szakmailag elhibázottnak tartjuk a számítást – fogalmazott Matolcsy György. Megemlítette Bulgáriának azt a lépését, mely egyedül a kaszinókban engedélyezi a játékgépek üzemeltetését. A döntés 1 milliárd eurót hozott be a bolgár költségvetésbe. Ezt ugyan Magyarország is bevezeti január elsejétől, az unió hazánknak azonban már nem ismeri el, hogy komolyabb összeget tud belőle beépíteni az államkasszába. „Amit a bolgárok megtettek, azt a magyarok nem tudják, mondja az unió, ez abszurdum. Az uniós tárgyalódelegáció csak a számításinkból eredő többletbevétel kétharmadát veszi figyelembe, így adódott a mostani helyzet. A helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy az EU–IMF-csoport lefelé taksálta a magyar növekedési kilátást, többek között ezért is volt szükség az újabb korrekcióra” – jegyezte meg a miniszter. Az unió jelenlegi álláspontja miatt a kabinet 2012-re egy 133 milliárdos, 2013-ra pedig egy 367 milliárd forintos intézkedéssorozatról döntött. Ez a két lépés a nemzetgazdasági miniszter szerint elégséges ahhoz, hogy idén és jövőre jóval 3 százalék alatt tartsuk a büdzsé hiányát. A döntés szükségességével ugyanakkor nem ért egyet a kormány, közgazdaságilag, szakmailag elhibázottnak tartják a számítást.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a kormány által szerdán bejelentett költségvetési kiigazító intézkedésekkel jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány, de az kétséges, hogy a várt teljes összeg befolyik majd a büdzsébe.

A szükségesnél nagyobb mértékűnek nevezték az MTI által megkérdezett elemzők a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által szerdán bejelentett 367 milliárdos jövő évi költségvetési kiigazítási csomagot, amely véleményük szerint tovább ronthatja a növekedési kilátásokat és emelheti az inflációt.

A Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány „egyoldalúan megszegi” a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési kilátások romlására figyelmeztet.

Nem elfogadható a kettős mérce

Matolcsy hangsúlyozta, a magyar kormány mindent megtett, hogy tartsa a hiányszámításokat. De mivel ez alapján nem vennének ki minket azon államok közül, amelyek ellen eljárás folyik, a kabinet úgy döntött, megragadja a lehetőséget. „Bár nem értünk egyet az unió értékelésével, a kettős mércével, ennek ellenére olyan intézkedéssorozatról döntöttünk, mellyel most már az unió is biztosítva láthatja a 2,7 százalékos hiánycél teljesülését.” A tárcavezető az EU egyetlen dicséreteként megjegyezte: azt legalább elismerték, hogy idén 3 százalék alatt tudjuk tartani a hiányt. Viszont kitért rá, hogy az unió 11 tagállam esetében elismeri – és nem lát benne kivetnivalót –, hogy 3 százalék felett alakul a deficit. Országneveket nem kívánt mondani, hiszen baráti államokról van szó. „Ez a kettős mérce nem elfogadható” – tette hozzá.

Kiigazításokról döntött a kormány
Kiigazításokról döntött a kormány
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A kialakult helyzetben Matolcsy hét olyan intézkedést jelentett be, mellyel a magyar kormány meg kívánja győzni a tárgyalódelegációt a hiány tartásáról. A lépéssorozat összesen 367 milliárd forintot tartalmaz.

Ennek egyik tétele, hogy a kormány 72 milliárd forinttal több bankadót szed be a tervezetthez képest 2013-ban. A kabinet célja jövőre a bankadó megfelezése lett volna, a bankszövetséggel kötött megállapodás azonban az uniós követelések miatt nem volt tartható. A pénzügyi tranzakciós illeték értékét 1 ezrelékről 2 ezrelékre emelik, amiből 90 milliárdos bevételt várnak. A terhet az államkincstár esetében is 2 ezrelékben határozzák meg, amitől 40 milliárdos többletet remélnek. Matolcsy rögzítette: van olyan pénzintézmény, mely egyáltalán nem hárítja majd át az emberekre a terhet, van azonban olyan is, mely megteszi ezt. Giró-Szász András itt hangsúlyozta, a bérekre, nyugdíjakra és a szociális juttatásokra nem vet ki tranzakciós illetéket a kormány.

Reakciók

Az LMP szerint a kormány előtt már csak egyetlen cél maradt: világcsúcsot dönteni a megszorító csomagok egymás utáni bejelentésével. Jávor Benedek frakcióvezető azt mondta, hogy a tranzakciós illetéket és a közműadót a bankok és az érintett cégek át fogják hárítani az emberekre.

A Jobbik szerint a szerdán bejelentett költségvetési kiigazítással az bizonyosodott be, hogy a kormány „engedett az Európai Unió zsarolásának” és a korábbi harcias hangvételű politikai nyilatkozatok után "a teljes fegyverletételt" választotta, ezért le kellene mondania - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Volner János.

A jegybank sajtóosztálya a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatását emelte ki a szerdán bejelentett költségvetési kiigazításnak. Simor András éppen egy keddi konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy a bankrendszer terheinek csökkentése nem cél, hanem a növekedés beindításának egyik eszköze; a kormány szerdai bejelentése pedig ezzel éppen ellentétes – közölték.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a Matolcsy György által bejelentett költségvetési kiigazítás egy növekedésellenes csomag. Erről Bauer Tamás, az ellenzéki párt alelnöke beszélt szerdai sajtótájékoztatóján. A politikus azt mondta: a költségvetési egyenleg javítására szükség van, de nem úgy, ahogy azt a kormány bejelentette, mert ezzel nem használ, hanem árt az országnak.

Az intézkedéssorozatnak köszönhetően változik a helyi iparűzési adóalap számítása is. Az eladott árú beszerzési értékét mostantól az árbevétel 80 százalékáig vonhatják le a kereskedők. Ez döntő mértékben a nagykereskedőkre hárít majd pluszterheket, kisebb mértékben az energiaszektort is érinti a döntés. A lépéstől 35 milliárd forintot vár a kormány. A korábbi híreknek megfelelően bevezetik a közműadót, amit nem csak Budapesten, de minden magyar településen kivetnek. Matolcsy szerint ez többnyire a külföldi multinacionális cégekre hárít majd terhet, és 30 milliárddal toldhatja meg a büdzsét.

60 milliárddal több áfára várva

Változást jelent majd, hogy a kafetéria esetében az egészségügyi hozzájárulás mértékét 10-ről 27 százalékra növeli a kabinet. – Ez – így a nemzetgazdasági miniszter – érzékeny tétel. Ezért megvizsgáltuk, hogy eltűnik-e a kafetéria igénybevételének előnye. Biztosíthatok mindenkit, nem tűnik el, csak csökken – jegyezte meg. Számszerűsítve a döntést ez annyit jelent, hogy mostantól minden kafetériából kihasított 100 forintnak 34 forint lesz az adótartalma.

Szerdán kiderült, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatja korábban bejelentett hatékonyságnövelő programját. Ennek folyományaként 60 milliárd forintos többletáfa-bevétellel kalkulál a kormány. Az adóbevallásnál 2,5 millió forintig lesz lehetőség egyedi számlaellenőrzésre. Ez Matolcsyék számításai szerint nagymértékben növeli az adóbevételek mértékét, és komolyan kifehéríti a gazdaságot.

Mint a tárcavezető hangsúlyozta, ebből a hétpontos intézkedéssorozatból kitűnik, hogy nem változnak a közszféra bérei, és nem az IMF-követelések mentén kívánt változtatni a kabinet. A lépéseket tartalmazó részletes dokumentumot csütörtökön adják át Olli Rehn uniós biztosnak. „Reméljük az Európai Bizottság végre átáll a magyar álláspontra, és ha kiderül, hogy nekünk volt igazunk, akkor mindenképp ki kell venni jövő év közepén Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól.”

Egyetértenek

Egyetért a Fidesz-frakció a 2013-as költségvetést érintő kormányzati kiigazító lépésekkel, a képviselőcsoport szerint ugyanis ha az Európai Unió többet követel, akkor nem a családok, hanem a bankok terheit kell megemelni – közölte Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője így reagált Matolcsy György szerdai tájékoztatójára, ahol a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi büdzsét érintő kiigazításról döntött a kabinet annak érdekében, hogy az Európai Bizottság is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt.

Ezzel kapcsolatban Rogán közleményében azt írta: Magyarország külső segítség nélkül, saját erejéből 2011 óta 3 százalék alatt tartja a költségvetési deficitet. Jövőre 11 olyan EU-tagállam lesz, amelynek költségvetési hiánya jelentősen meghaladja az előírtat – hívta fel a figyelmet a frakcióvezető, aki szerint Magyarországtól a brüsszeli bizottság mégis többet követel. „Kettős mércét alkalmaznak, hiszen azt, ami bevált más uniós tagállamokban, például Bulgáriában, Magyarországtól már nem fogadják el” – vélekedett.

Csökkenek a családok terhei

A Fidesz-frakció ugyanakkor fontosnak tartja, hogy megszűnjön a Magyarországgal szemben nyolc éve zajló túlzottdeficit-eljárás, és az ország szabadon felhasználhassa a fejlődéséhez szükséges kohéziós forrásokat. Rogán azonban azt is hozzátette, hogy a 2010 előtti súlyos eladósodás és a 2004 óta minden évben magas költségvetési deficit nem a magyar családok hibája, arról a „felelőtlen szocialista politikusok, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok vezetői, miniszterei és az őket támogató képviselők tehetnek”.

„Hiába próbálják ránk erőltetni, nem vagyunk hajlandók a bérek és nyugdíjak csökkentésére és a személyi jövedelemadó emelésére sem” – közölte, kijelentve, hogy a frakció ezért egyetért a kormány szerdai döntésével, vagyis „ha az Európai Unió többet követel, akkor nem a családok, nem a bérből és fizetésből élők, hanem a bankok terheit kell megemelni”.

A szerdán ismertetett költségvetési kiigazítás lehetővé teszi, hogy 2013-ban alacsony költségvetési hiány és csökkenő államadósság mellett is megvalósuljon a munkahelyvédelmi akcióterv, amellyel csökkennek a kisvállalatok adóterhei, a fizikai dolgozókat, a 25 év alattiakat, az 55 év felettieket, valamint a szülésből visszatérő nőket foglalkoztatók adókedvezményt kapnak, „a Bajnai-kormány trükkös adóemelésének, a félszuperbruttónak” a kivezetésével pedig csökken a családok személyijövedelemadó-terhe is – írta közleményében Rogán.

Egyenlegjavító program

A 2013-as költségvetésben 397 milliárd forintos kiigazítási programról döntött október 4-i ülésén a kormány, amellyel biztosítható a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány. A kormány akkor 133 milliárd forinttal kiigazította az idei költségvetést is, és jövőre 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Az új államháztartási hiánycélt az intézkedések révén az idén és jövőre is a GDP 2,7 százalékára tervezték. A tranzakciós illetéket mégsem terjesztették ki a Magyar Nemzeti Bankra: ezt a lépést az Európai Bizottság szóvivője még aznap üdvözölte.

A kormány a tanári fizetések 2013. szeptember 1-jei emelését 2014 elejéig elhalasztotta, amivel 73 milliárd forintot takarít meg. Amennyiben viszont 2013-ban a tervezett 1 százaléknál jobb lesz a gazdasági növekedés, akkor visszahozzák a korábbi időpontot. A kormány 95 milliárd forintos többletbevételt remél az adóbeszedés hatékonyságának növelésétől, és a jövő év során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közreműködésével valamennyi pénztárgéphez bevezeti az online kapcsolatot.

November 7-én publikálhatják

Az Európai Bizottság (EB) minden évben kétszer prognózist ad ki a 27 tagállamra vonatkozóan, és a következő őszi prognózist a tervek szerint november 7-én publikálják. A bizottság ebben nemcsak Magyarország friss növekedési kilátásait ismerteti, hanem a költségvetési hiány pályájára is előrejelzést ad.

Forrás: MTI, MNO

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.