Végre annyit ér a minimálbér, mint 2010-ben

MNO

2016. január 20., szerda 15:11, frissítve: csütörtök 08:11

Tavaly olyan történt a minimálbérekkel, amire évek óta nem volt példa Magyarországon. A kormánynak mintegy öt évbe telt ezt összehoznia.

A minimálbérek alakulása az elmúlt jó néhány évben meglehetősen hektikusan alakult. A 2010 óta eltelt időszakot alapvetően két nagyobb szakaszra lehet bontani: 2010 és 2012 között az infláció rendre meghaladta a minimálbér-emelések mértékét, ami azt eredményezte, hogy folyamatosan veszített értékéből a legkisebb kötelezően adandó munkabér – írja az Mfor.hu.

Ráadásul külön érdemes kiemelni a 2012-es évet, amikor a kormány közel 20 százalékos emelésről döntött a bruttó minimálbért illetően annak érdekében, hogy nettóban ne járjanak rosszabbul az érintettek. E nélkül az alacsonyabb keresetűeket segítő adójóváírás kivezetése miatt jelentős mértékben csökkent volna a minimálbérből kézhez kapott nettó összeg. Hiába volt azonban a 20 százalékos bruttó emelés, a nettóban mindössze néhány száz forint pluszt jelentett.

Tavaly fordult a kocka

2013 után azonban fordult a kocka, az infláció ugyanis rendre alacsonyabb szinten alakult, mint ahogy a kormány emelte a minimálbéreket. Ennek következtében pedig fokozatosan többet ért a minimálbér. 2014-ben azonban továbbra sem ért többet a nettó összeg, mint amennyit a 2010-es kormányváltás évében.

Ez a „siker” tavaly jött össze először Orbánéknak: a sorozatban második enyhe deflációs év, a bőven várt infláció feletti minimálbér-emelés következményeként tavaly 1,7 százalékkal már többet értek a hazavitt összegek, mint 2010-ben. Jövőre pedig amennyiben 1,6 százalékos lesz az éves infláció tényleges mértéke, akkor 6,5 százalékos reálszintű növekedés valósul meg 2010-es bázison.

A magyar állam a legmohóbb

Noha évek után sikerült azt elérni, hogy többet érjen a minimálbér, mint 2010-ben, valójában a leszakadáson ez sokat nem változtat. Továbbra is hatalmas a differencia a nettó minimálbér és a létminimum összege között, sőt még a szegénységi küszöb értékét sem éri el, ráadásul nemzetközi viszonylatban sem állunk fényesen. Tavaly év végén ugyanis történelmi mélypontra süllyedt Magyarország ebből a szempontból, hiszen olyanra még nem volt példa, hogy a negyedik legkisebb legyen a kötelezően adandó minimális bér a tagállamok körében. Nálunk kevesebbet csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában határoz meg a törvény.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A helyzeten sem az érintettek, sem a hazai és nemzetközi statisztika szempontjából sem segít sokat az, hogy a világon a magyar állam a legmohóbb, ha a minimálbérek adóztatásáról van szó. Az OECD minimálbért alkalmazó tagállamai körében ugyanis kimagasló a hazai adóteher, 35 százalékos, miközben a második legmagasabb elvonást alkalmazó Lettország is „csak” 27 százalékot vesz el a bruttó minimálbérből.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.