Veszélyessé válhat, ha még kevesebb lesz a tűzoltó

Illés József

Illés József

2017. október 25., szerda 07:35, frissítve: szerda 13:59

Több sebből is vérzik a tűzoltóság: jelentős létszámgonddal küzdenek, az állomány hangulata rossz, a szakemberek túlterheltek, alulfizetettek és motiválatlanok – nyilatkozta lapunknak a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Salamon Lajos elmondta: a jelenlegi gondok egyik legfőbb forrása az, hogy a szervezet 2012-es „államosítása” során a kormányzat, vagyis a belügyi tárca, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) „maga alá gyűrte” a tűzoltóságot, figyelmen kívül hagyta a szakmai javaslatokat és észrevételeket. Így az elmúlt évek során a korábban vonzó és megbecsült tűzoltószakma leértékelődött.

Ma már toborozni kell az újoncokat, holott korábban túljelentkezés volt a parancsnokságokon. De még így sem lehet elegendő új munkaerőt találni, mert a havi bruttó 180-200 ezer forintos kezdő bérek egyáltalán nem vonzóak a fiatalok körében. Így manapság már ötvenéves embereket is felvesznek, csak azért, hogy meglegyen az állomány. Ha a mostani irány folytatódik, néhány év múlva elöregszik a szakembergárda, s az átlagéletkor 45-50 évre növekszik a mostani csaknem 40 évről.

Emiatt romlik az állomány fizikai állóképessége, és egyre kevesebb olyan szakember lesz, aki ki tud majd vonulni a tűzesetekhez. Az elnök megjegyezte: ha a tűzoltók 2019 elejéig lépcsőzetesen megkapják a még 2015-ben megígért 50 százalékos béremelést, akkor a fizetésük vásárlóértéke csak a 2008-as bérek szintjét éri majd el. Azaz a jövedelmek nagysága ebben a hivatásban továbbra sem lesz kielégítő. A szakma vonzereje jelentősen romlott amiatt is, hogy a tűzoltók elvesztették korábbi kedvezményeiket, például a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ez lehetővé tette, hogy a tűzoltók már ötvenéves korukban nyugdíjba menjenek.

Manapság azonban már csak 60 éves kortól adott a lehetőség, hogy a tűzoltóság munkatársai úgynevezett rendelkezési (tartalékos) állományba kerüljenek – tette hozzá a szakszervezeti vezető. Szerinte a változtatás miatt néhány év múlva feladatuk elvégzésére egyre kevésbé alkalmas, fizikailag és lelkileg „elhasználódott” dolgozók alkothatják majd a tűzoltóság törzsét. – Ugyanakkor az sem teszi kedveltté a szakmát – tette hozzá Salamon Lajos –, hogy a létszámhiány miatt rengeteg a túlóra és az átvezénylés.

Egyes adatok szerint országosan 700-800 tűzoltó hiányzik az állományból, míg mások szerint mindössze 64 fő. Az OKF pedig azt állítja, a tűzoltóságnál minden rendben van. A szervezet az Index.hu kérdésére közölte, hogy „a hivatásos állomány létszáma az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett: 2010-ben – a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok adatait is figyelembe véve – 9364 fő volt, 2017. január 1-jén pedig 10 324.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A szervezetnél dolgozó valamennyi hivatásos kolléga tűzoltó rendfokozattal rendelkezik, a vonulós állomány mellett az ügyeleteken, a hatósági területen, a humán és a gazdasági területeken is tűzoltók teljesítenek szolgálatot”. Szakértők szerint a gond éppen az, hogy ugyan összességében nem csökken a dolgozók száma, de egyre kisebb a konkrét esetekhez kivonuló állomány nagysága. Vagyis amíg az irodai dolgozók száma emelkedik, addig a tüzet eloltani képes szakemberek száma csökken.

Salamon szerint a tűzoltók teljesítményértékelési rendszere is átalakításra szorulna. A parancsnokok ugyanis például csak meghatározott számú szakembernek adhatnak kiváló minősítést, függetlenül attól, hogy az általuk irányított csapatból hányan érdemelnék meg, és a vele járó javadalmazást. – Mostanra már csak egy dolog lehet vonzó a pályára lépők, illetve az állásukat megtartók számára: a 24-48 órás munkabeosztás. Ami egy teljes nap ledolgozása után két szabadnapot biztosít. Ez lehetővé teszi, hogy a tűzoltók valamilyen mellékállást is vállaljanak, hogy meg tudjanak élni. Ez azonban kevés ahhoz, hogy a fiatalok tömegesen lépjenek be a tűzoltósághoz – fűzte hozzá a szakszervezet elnöke.

Szakértők szerint a kormány 2014 óta módszeresen hoz olyan döntéseket, amelyek valamilyen módon veszélybe sodorják a lakosságot, és az erőltetett központosítás révén egész ágazatokat lehetetlenít el. Ezek közé tartozik például a kéményseprés is, ahol a családi házak esetében megszüntetnék az évi egy kötelező kéményellenőrzést. (Áder János államfő a múlt héten megfontolásra visszaküldte az erről szóló törvényt az Országgyűlésnek.) A kéményseprési ágazatot tavaly nyáron államosították, mely során az OKF-hez kerültek a kéményellenőrzési feladatok. Az OKF azonban, bár már több mint egy éve rá lett bízva, képtelen elvégezni országszerte a lakossági kémény-felülvizsgálatokat. De szakértők szerint megbukott a szemétszállítás központosítása is: az állami hulladékholding tavaly április óta nem képes megoldani a számlázást sem, ami országos szinten teszi kaotikussá a szemétszállítást.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.25.

A szerkesztő ajánlja

x
Rendkívüli hír