Nincs mese, Orbán Viktor legyőzte Kossuth Lajost

Gazda Albert

Gazda Albert

2017. július 22., szombat 09:45, frissítve: szombat 22:56

Abba ne is menjünk bele, hogy a kormányzat által gondosan és gazdagon kistafírozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet tudományos tevékenységét és felméréseinek hitelességét mennyire indokolt komolyan vennünk. Hogy a mesékhez vagy a valósághoz állnak-e közelebb állításaik, nem kötelező eldöntenünk. Nem is lenne helyes ilyet tennünk a magyar főváros közepének szélén elterülő irodánk mélyén. A fő, hogy egy óvatos gondolatmenet kiindulópontjának így is, úgy is alkalmasak megmondásaik.

Az a friss is, amelyet a tusnádfürdői fideszes szabadegyetemen vezettek elő. Kiderült ott, hogy nagyjaink közül ki képviseli leginkább a magyar nemzetet. Hogy meglepődik-e az eredményeken, mindenki eldöntheti maga: az élen Orbán Viktor végzett, megelőzve Kossuth Lajost, Széchenyi Istvánt, Petőfi Sándort. A módszertanról és a megkérdezettek köréről nem tudunk pontosat a vonatkozó tudósításokból, de Bali István igazgató annyit elárult, hogy „a magyarországi társadalom körében” végzett vizsgálatban kérdeztek rá erre, és minden válaszadó három személyt jelölhetett meg. Nagyon is különböző személyiségek kaptak szavazatot Szent Istvántól Hosszú Katinkáig, ezután állt össze az élmezőny. A magyar társadalom nosztalgiáit – és a Fidesz 2004 környéke óta érvényesülő stratégiájának mozgatórugóit – ismerve egyvalaki hiányzik a listáról: a drága jó Kádár János.

A többi nagyjából rendben van. Lehet, hogy némelyek felkapják a fejüket, ám valójában semmi csodálatos nincsen abban, hogy Orbán Viktor visszakézből lecsapja Kossuth Lajost, Széchenyit vagy Petőfit. Utóbbiak dicsősége bár megkérdőjelezhetetlen, visszaszorult a tankönyvek és az ünnepélyek világába. Előbbi élete és munkássága ellenben valóságosabb nem is lehetne. Orbán Viktor egyfelől egy közülünk – másfelől közülünk is a legnagyobb. Magyarország háromszoros miniszterelnökének nem támogatói vannak, hanem hívei, akik készek őt követni tűzön-vízen át. Az egész szisztéma erre épül. Amennyiben kivennék őt belőle – feltéve, de meg nem engedve, isten ments! –, haladéktalanul összeomlana minden. Saját józanságán, szerénységén, visszafogottságán múlik – jó, talán van szerepe ebben a szegről-végről európai típusú kulturális gyökérzetnek is –, hogy csupán stadionokat, nem lovas szobrokat építtet. Ha kedve lenne, simán megtehetné azt is.

Ha innen nézzük, közel sem sok az a 18,2 százalék Kossuth Lajos 15,5-jével vagy Széchenyi István 11,8-ával szemben.

Mindazonáltal előkerülhet itt még valami. Éspedig, hogy az aktuális kultusz karakteréből és minőségéből következik-e bármi a jövőre nézve. Meg az is, hogy a nagy embernek vannak-e ezzel kapcsolatos elképzelései, netán igényei. Egy-másfél évtizeddel ezelőtt közszájon forgott egy olyan olvasat is az akkori magyar jelenről – ami immár történelmi közelmúltnak számít –, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc versenyt fut a leendő történelemkönyvekben elfoglalható pozíciókért. Ez most röhejesen hangzik, de akkor annyiban stimmelni látszott, hogy mindkettejükről úgy képzeltük, képzelték: vannak vízióik hazánk elodázhatatlan konszolidációjának módozatairól. Egyikük villámgyorsan eljátszotta esélyeit – azt is csak utólag tudjuk ennyire biztosan, hogy nem is voltak ilyenjei, már pusztán kvalitásbeli hiányosságai miatt sem –, a másik ellenben még nem esett ki a versenyből véglegesen. Hiába gondolják, állítják annyian, hogy de igen, nincs igazuk.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az, hogy mi jön, éppúgy homályba vész, ahogy azt sem tudjuk, milyen lesz annak a fénye, ami most roppantul sötétnek is látható. Egyet mondok: Kossuth Lajos viselt dolgai kit érdekelnek ma, nem számítva a kor avatott kutatóit? Magyarán: a jövő keretrendszere fogja meghatározni ideje jöttén, hogy miben él(t)ünk most, és hogy ki mennyire és milyen módon volt felelős ezért. Azt is, hogy a kultikus személyiség, a rajongások és a gyűlölések felkent tárgya nagy tetteket hajtott-e végre, vagy pitiáner bűnöket cselekedett, melyek árát most fizetjük meg mindannyian. A történelem úgysem nyújthatja be a számlát senkinek. Hogy lett-e szobra vajon, utólag a Kossuth-verő Orbán Viktor sem ellenőrizheti.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.22.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul.

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.

MN

Az én Jókaim – 193 éve született a „nagy magyar mesemondó”

A nagy elbeszélőre emlékezve arra kértük szerzőinket, meséljenek nekünk egy flekk Jókait.