A lakótelep-esztétika reneszánsza

Son

2016. szeptember 28., szerda 19:57

Biztosan állítható: a magyar formatervezők felveszik a versenyt az európai és a világtendenciákkal. Évről évre szinte mindig sikerül megcsípnünk a design Oscarjaként is számon tartott Red Dot díjat, s egyre több olyan tervezővel büszkélkedhetünk, akik a nemzetközi piacot is megnyerik maguknak. Elég csak a Magyar Formatervezési Díj elmúlt pár évének a felhozatalán végigtekinteni: szembetűnő a minőségi változás. Az idei díjazottak munkáit a Design Hét Budapest részeként állították ki az Iparművészeti Múzeumban, ahol egy másik kiállításon azt is meg lehet tudni, hogy a visegrádi négyek közös öröksége miként érhető tetten az egyes nemzetek tárgykultúrájában.

Victor Papanek formatervező és teoretikus szerint a design tudatos és intuitív törekvés az értelemmel teli rend megteremtésére. Moholy-Nagy László szerint a formatervezés végső célja pedig maga az ember kell hogy legyen. A digitalizáció és a virtuális valóság térnyerése ellenére minden tárgy az emberi testből indul ki. A XXI. század formatervezőinek legfőbb feladata, hogy a rendelkezésre álló technikai fejlesztések segítségével hatékony és esztétikus tárgyakat hozzanak létre, hogy megkönnyítsék az emberek mindennapjait. Hogy a magyar designerek hol tartanak épp, arról minden évben a legbiztosabb képet a Magyar Formatervezési Díj és a hozzá kapcsolódó kiállítás adja meg.

A Magyar Formatervezési Tanács elnöke, Bendzsel Miklós a megnyitó előtti sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a most díjazott alkotásokat multifunkcionális megközelítés, beépített intelligencia, holisztikus problémakezelés és szociális érzékenység egyaránt jellemzi.

A termék kategória három nyertese közül kiemelkedik Szász Zoltán munkája, a Wia elektromos hajócsalád, amely az Aqwia Kft. megrendelésére készült. Ők a BFYC-csoport tagjai, amely Magyarország legnagyobb hajózással foglalkozó cégcsoportja. Tízéves, csúcstechnikát alkalmazó fejlesztés eredménye ez a luxushajó: a környezettudatos és energiahatékony megoldás, a kényelmes és nagyméretű fedélzeti terek, a nagy hatótávolság és az igényes, minőségi kialakítás révén nemzetközi viszonylatban is erős termékcsalád született a bírálóbizottság szerint.

 
A  klasszikus nautikai vonalak és a legmodernebb környezetbarát technológia jellemzi a WIA nevű hajót
Fotó: Kékesi Donát
 

 

Hasonló minőséget képvisel a Moveo névre keresztelt, Üveges Péter és Kiss Gergely által tervezett, összehajtható, elektromos robogó, amely a Magyar Formatervezési Tanács különdíját nyerte el. A klasszikus robogóformát követő Moveo lehetővé teszi az egyéni és a tömegközlekedés kombinálását, pár pillanat alatt bőröndméretű csomaggá alakítható és kerekein húzható. A látásról és láthatóságról alacsony fogyasztású LED-világítás gondoskodik. A Moveo nagy előnye az is, hogy Bluetooth-kapcsolaton keresztül tud kommunikálni a saját fejlesztésű Android applikációval, amely a kapott adatokat valós időben jeleníti meg, de ez alkalmazás egyben lopásgátlóként is működik, mivel az egyedi jelszó megadása nélkül a robogót nem lehet beindítani. A díjat nem nyert alkotások között is számos izgalmas tárgyat találni. Tíz magyar kis- és középvállalkozás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együtt dolgozott mintegy két évig az evopro elektromosautó-töltőn, amelyből már több megtalálható a budapesti kerületekben.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Érdemes lesz odafigyelni például a Moonshades napszemüveg tervezőire is, Megyery Gáborra és Nagy Krisztiánra, akik saját fejlesztésű parafa kompozitból készítik ultrakönnyű, mégis strapabíró szemüvegeiket. Környezetbarát termékről van szó, hisz az alapanyag a parafadugó-gyártás melléktermékeként keletkező parafaforgács.

A visegrádi együttműködés huszonötödik évfordulója alkalmából ebben az évben a magyarok mellett lengyel, szlovák és cseh tervezők munkáiból válogattak a Design Hét Budapest fő kiállításához, ami szintén az Iparművészeti Múzeumban kapott helyet. A Design Hét Budapest projektvezetője, Osvárt Judit által összeállított Központi értékek – Közös örökségünk a közép-európai kortárs designban című tárlat egyszerre idézi fel a múltat, és bemutatja, hogy a kézműveshagyományok, emlékképek, korstílusok miként épülnek be a jelenlegi tervezők munkáiba. Kiderül, a magyar tervezők előszeretettel értelmezik újra a népi tradíciókat: egyértelmű, hogy nem maradhatott ki egy ilyen válogatásból Szabó Eszter Ágnes Amikor nagymamám, Zalai Imréné találkozott David Bowie-val szövegű, már-már ikonikusnak is nevezhető falvédője, amely a műfaj hagyományos eszközeit (kézzel hímzett vászon) ötvözi nagyszerűen a kortárs popkultúra történéseivel.

 Szabó Eszter Ágnes legendás falvédője 1998-ban készült

 

Az egyik legizgalmasabb ökotudatos tárgyegyüttes a Mio víztisztító kancsó: Tóth Balázs klasszikus terrakotta aratókorsóba applikálta a cserélhető, természetes szénszűrőt. A régióra jellemző tradicionális textildíszítő technikához, a kékfestéshez nyúlt vissza a cseh Veronika Vimpelova: mesterien kidolgozott kollekciója egyszerű, mégis nagyon bátor, már ha csak azt vesszük, hogy férfikabátokról van szó. A slow mozgalom hatására az utóbbi években lassan ugyan, de ismét egyre fontosabbá válik a piacolás, a kistermelői gazdaságok is újjáéledni látszanak. Lengyel alkotók erre reflektálva frissítették fel a házalás hagyományát a Nano-trade Mobile Stand elnevezésű mobil és praktikus szállítóeszköz tervezésekor.

A szocializmus építészetéhez, tárgykultúrájához aligha kötődik érzelmileg a fiatal generáció, a rendszerváltozás környékén született tervezőket az esztétikum viszont annál inkább izgatja: ezek ma már Közép-Európa vizuális emlékezetének kitörölhetetlen elemei. A II. világháborút követő lakótelep-építkezések markánsan átformálták a keleti blokk országainak arculatát, Csehország lakosságának mintegy harmada él ilyen épületekben. Vizuális megjelenésüket iróniával, humorosan transzformálta játékos bútorrá például a szlovák Marian Lassak. Ugyanez a játékosság jellemzi a lengyel David Navarro és Martyna Sobecka által tervezett Blokoshka házmakettkészletet: az orosz-szovjet kultúra egyik „sikertermékét”, a matrjoska babát és a panelházat ötvözték egymással papírjáték formájában.

 A cseh Fatra cég Bulik nevű felfújható kutyája

 

A hetvenes–nyolcvanas években a nyaralások elengedhetetlen kellékei voltak a felfújható gumijátékok. Mára persze vesztettek sikerükből, köszönhetően például a vizuálisan környezetszennyező kínai termékek dömpingjének. A térség egyik legnagyobb, és jelentős múltra visszatekintő műanyagipari vállalata, a Fatra is meg kellett hogy küzdjön a silány minőség sikerével. De nem hagyta annyiban: a visszavonulás helyett úgy döntött, kortárs tervezőkkel készíttet játékokat. A kollekció óriási sikert aratott a cseh szülők körében, majd meghódította a világpiacot, azóta a cég portfóliójának egyik húzóterméke.

Mindkét kiállítás november 20-ig látható az Iparművészeti Múzeumban.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.