A magyar solymászat is az UNESCO-listán

Grund

2012. december 6., csütörtök 12:59, frissítve: csütörtök 14:10

A magyar solymászat hagyománya is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára az ott már korábban is szereplő solymászat részes országaként.

A döntést csütörtökön hozta meg Párizsban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága. Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján 11 országgal eddig is szereplő solymászat mint élő emberi örökség tételei közé a magyar és az osztrák solymászat hagyománya most közösen csatlakozott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete illetékes kormányközi bizottsága határozata alapján.

Eddig Belgium, Csehország, Dél-Korea, Egyesült Arab Emirátusok, Franciaország, Katar, Mongólia, Marokkó, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szíria solymászata szerepelt a listán, amelyre idén összesen 36 jelölés adtak be a tagállamok. – Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nagy örömmel fogadta, hogy a magyar solymászatot mint élő emberi örökség elemet felvették az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára – közölte az Emmi sajtó- és kommunikációs főosztálya csütörtökön. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a párizsi döntések jelentőségéről szakértők jelenlétében pénteken tart sajtótájékoztatót Budapesten.

A magyar solymászat sajátos életformát és közösséget is jelent, amelynek középpontjában a ragadozó madárral való vadászat áll. Beletartozik a természet szeretete, a vadászmadarak betanítása, tenyésztése, felnevelése, illetve a hagyományos solymászati felszerelések elkészítése, használata, a solymászmúlt hagyományainak ápolása is. A magyar pályázat kiemelte, hogy a solymászat végigvonul a magyar történelmen, királyok, uralkodók űzték, és egészen a 17. századig meghatározó szerepe volt, de máig fennmaradt Magyarországon. Az UNESCO szellemi kulturális örökségre vonatkozó listáin négyre bővült a magyar elemek száma. A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel a reprezentatív listán, tavaly pedig a védelmet érdemlő programok, projektek és tevékenységek regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.

A tagországoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni fotókat és egy tízperces filmet is szükséges, amely bemutatja az adott örökségelemet. A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi; a magyar kulturális kormányzat 2011 tavaszán terjesztette fel a matyó hímzést és a solymászat hagyományát a reprezentatív listára. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza. AZ UNESCO illetékes kormányközi bizottsága hétfőtől ülésezik a szervezet párizsi székhelyén, hogy megvizsgálja a különböző listákra - a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, a sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökség listájára, illetve a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe - érkezett mintegy kilencven jelölést.

A szervezet négynapos ülése keretében szerdán a matyó hímzés már felkerült az emberiség szellemi örökségének reprezentatív listájára, így idén két magyar elemmel gazdagodott a rangos elismerést jelentő lista.

Ezeréves múltra visszatekintő ősi magyar vadászati forma, a magyar történelem része. Kik és miért röptetnek sólymot ma Magyarországon? Írásunk itt olvasható.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.