A Román csarnok reneszánsza

2016. április 2., szombat 12:53

Baán László sajtóbejáráson mutatta be a Szépművészeti Múzeum felújítását. A beruházás legfontosabb eleme, a 70 éve raktárként használt Román csarnok és az épületszárny rekonstrukciója, korszerűsítése 2018 elejére befejeződhet.

Szinte felfoghatatlan, hogyan használhatták a közönség elől hét évtizedig elzárva raktárként a Szépművészeti Múzeum csaknem ezer négyzetméter alapterületű Román csarnokát. Bár még messze a múzeum jelenlegi átfogó rekonstrukciójának vége, a Liget-projektben zajló felújítások és az érdeklődés középpontjába került csarnok romos állapotában is lélegzetelállító látványt nyújt.

Baán László főigazgató a pénteki sajtóbejáráson elmondta, a munkálatok a terv szerint haladnak, így 2018 elején megnyílhat a felújított, korszerűsített, a kor elvárásaihoz igazodó Szépművészeti Múzeum, benne a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, hamarosan végre eredeti pompájában látható Román csarnokkal.

2500 négyzetméter bónusz

A középkori bazilikabelsőt idéző, falfestényekkel gazdagon dekorált helyiségben most munkagépek dolgoznak a padlószint mélyítésén. Az itt tárolt gipszmásolatokat – köztük Donatello Gattamelátájának és Verocchio Colleonijának replikáját – a komáromi Csillagerődbe és a Szabolcs utcába tervezett resturálási és raktározási központba szállítják. A freibergi székesegyház kapujának befalazott, a Román csarnokot a Reneszánsztól elválasztó mása újra átjárhatóvá válik, a csarnok új födémet kap, és falfestményeit is restaurálják.

Baán László kérdésünkre elmondta, egyelőre úgy terveznek, hogy a csarnokban a magyar középkori kőtár legszebb darabjai lesznek láthatók, de erről végleges döntés még nem született. Megjegyezte: időszaki kiállítások esetében a falfestményeket falinstallációval kéne eltüntetni, aminek nem látja értelmét.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A múzeum felújítása 14 ezer négyzetmétert, a Schickedanz-palota alapterületének mintegy negyven százalékát érinti, a csarnok rekonstrukcióján túl a teljes román szárnyban dolgoznak: lecserélik és kiegészítik az eddigi zajos és hiányos, a művek állagának megőrzéséhez elengedhetetlen klímaberendezéseket és fűtésrendszert, jelentős területen múzeumpedagógiai és új közönségforgalmi tereket alakítanak ki, valamint egy látványkonyhás önkiszolgáló éttermet nyitnak az egyiptomi gyűjtemény helyén, amely az antik gyűjteménnyel együtt a mélyföldszinti kiállítótérbe, az egykori „piramisokba” költözik.

Baán László
Baán László
Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet

A térszint alatti termek a Márvány csarnok alatti területtel összefüggő, 1200 négyzetméteres kiállítótérré válnak, az átrendezések révén pedig a múzeumi kiállítótér jelentős mértékben, összesen 2500 négyzetméterrel növekszik.

Megújulás minőségben, tartalomban

Mányi István tervező beszámolója szerint a tetőszerkezetbe napkollektorokat építenek, az üvegfelületek pedig gépi szabályozású, a műtárgyak hő- és fényvédelmét szolgáló árnyékoló rendszert kapnak. Az építész elmondta, hogy a 80 főre tervezett ruhatárak kapacitását 1200 fősre növelik, és gondoskodnak az épület teljes körű akadálymentesítéséről is.

A kerekesszékesek kényelmesen mozoghatnak az egész épületszárnyban, ahol Braille-feliratok és audioguide rendszer segíti még a tájékozódást. De új elektromos hálózatokat is kiépítenek, új felvonókat helyeznek üzembe, valamint komplex biztonsági, vagyonvédelmi és informatikai rendszereket installálnak az épületben.

Baán László és Mányi István szerint a nagy léptékű korszerűsítésre elsősorban az egyre intenzívebb közönségforgalom miatt van szükség. Az időszaki kiállítások rendszeresítése „demokratizálta” a kiállításrendezési szempontokat, illetve „szociális megoldást” kínált azzal, hogy a külföldről kölcsönzött remekműveket helyben, egy múzeumi belépő árából kínálta megtekintésre a műkedvelőknek, így megspórolva nekik a műtárgyak kedvéért olykor megejtett hosszú utazások költségeit.

Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet

A főigazgató úgy látja, a Szépművészeti Múzeum nem csupán minőségében, hanem tartalmában is megújul azzal, hogy a Nemzeti Galériából visszaköltöznek a régi magyar mesterek művei, amelyeket annak idején két etapban – 1957-ben és 1975-ben –, szovjet mintára „kioperáltak” az intézményből. Az 1906-ban megnyílt, Schickedanz Albert által tervezett  múzeumban saját hagyományainak megfelelően így ismét együtt lesz a régi nemzeti és az egyetemes művészet, míg a Nemzeti Galéria a modern alkotásokat mutatja be a nagy nyugati múzeumok – a párizsi Louvre és a Musée D'Orsay – mintájára – emlékezetett a főigazgató.

Drasztikus megoldások kiküszöbölése

Eredeti állapotában, időszaki kiállító- vagy múzeumpedagógiai térként nyílik meg újra a közönség számára a reneszánsz hatású, kazettás mennyezetű Michelangelo-terem. Baán ismertetése szerint a nyugati szárnyban, a főbejárat tengelyének végén elhelyezkedő impozáns terembe a hetvenes években beköltöztették a pénzügyi osztályt, ráadásul egy ormótlan vasgerendás galériát is beépítettek a könyvelőknek.

Az épületben számos ehhez hasonló drasztikus beavatkozás történt az elmúlt évtizedekben, amelyek a jelenlegi 9,5 milliárdos beruházással mind eltűnnek a Szépművészeti újranyitásáig – hangsúlyozta az intézményvezető.

Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet

A Román csarnok és környezetének rekonstrukciójára kiírt nyílt közbeszerzést tavaly novemberben a Magyar Építő Zrt. nyerte 6 milliárd 78 milló forintos ajánlatával. A nagy múltú céget 2015 elején a Körösaszfalt Zrt., a Duna Aszfalt Kft. leányvállalata vásárolta fel. A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt az elmúlt években az egyik legnagyobb építőipari vállalkozássá nőtte ki magát az országban, számos közbeszerzésen nyert.

Lévay Zoltán, a Szépművészeti kommunikációs osztályának vezetője kérdésünkre elmondta, a közbeszerzés csak a szűken vett építkezés költségeire vonatkozik, ezen kívül még számos költség felmerül a beruházásban. A múzeum már a múlt év februári zárás előtt egy évvel a felújításra készült, a munkálatok elég komoly előkészítést igényeltek. A beruházás összköltsége és a közbeszerzési összeg különbözetét ez magyarázza.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.04.02.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.