Ne csak a látóknak legyen teljes az élmény

Akadálytalan kultúráért küzdenek

2015. július 31., péntek 16:06, frissítve: szombat 07:23

Míg az akadálymentes környezet és az akadálymentes ügyintézés kívánalma viszonylag gyakran, addig a kulturális javakhoz és élményekhez való hozzáférés joga ennél ritkábban kerül elő, amikor a mozgáskorlátozottak, látás- és hallássérültek, vagy a fogyatékkal élők helyzete, sorsa van terítéken. Pedig semmi sem indokolja, hogy a színházi előadások, mozifilmek vagy kiállítások, netán a sportesemények élvezetében bárki is korlátozva legyen. Az AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület azon dolgozik, hogy a színházi, tévés, filmes és múzeumi akadálymentesítés terén jelenleg gyerekcipőben járó itthoni körülmények megváltozzanak. Mindezt úgy, hogy a leginkább érintetteket is bevonják a munkába.

Jaj, de szép – mondja a legnagyobb közösségi oldalra feltöltött videón a látássérült lány, miközben a szőrmekabátot simogatja. Ebből is kitűnik: a szépség megélésének élménye a lehető legdemokratikusabb és legteljesebb lehet, még akkor is, ha valaki kénytelen lemondani az egyik fontos érzékszerve nyújtotta segítségről. A felvétel egyébként a Katona József Színház Godot-ra várva előadásán készült idén tavasszal, amikor is az ismert darabot akadálymentesített formában, audionarrációval játszották az AKKU szervezésében, az NKA és a színház támogatásának jóvoltából. Mindezt azért, hogy a darabot a látássérült vendégek – akik találkozhattak az előadás résztvevőivel a kezdés előtt –, egyenlő eséllyel élvezhessék.

Az AKKU 2014/15-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint az FSZK (Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.) közös szervezésében megvalósult első, akkreditált audionarrátor felnőttképzés végzőseiből alakult csoport. Tagjaik között színészek, táncosok, rendező asszisztensek és pedagógusok is vannak. Itt találkozott egy oktatói modul keretében a jelenséggel a szintén az egyetemen dolgozó Cseh Adrienn is, és határozta el, hogy a kultúra és főleg a színház iránti elkötelezettségét, valamint a szociális érzékenységét ebben a projektben fogja kamatoztatni. Mint mondta, nálunk eddig nem igazán foglalkoztak a kérdéssel, míg tőlünk nyugatabbra, elsősorban Angliában és Németországban, térségünkben pedig Lengyelországban komoly előrelépés történt már ezen a téren. A szigetországban például a televíziókészülékek távirányítóján könnyedén be lehet kapcsolni az audionarráció funkciót, a műsoroknak pedig 10 százaléka férhető hozzá ily módon. Az AKKU képviselője lapunknak azt is elmondta: szeretnék, ha a törvényhozás is foglalkozna a kulturális akadálymentesítés kérdésével.

Visszatérve a már említett színházi előadásra: ami történik, nem más, mint tolmácsolás. Szakemberek öntik szavakba a színpadon történteket, adnak leírást a szereplőkről. Erre azért is van szükség, mert ugyan a színdarabok és filmek cselekménye a párbeszédek és audio jeleknek köszönhetően legtöbbször követhető, mégis sok információ veszik el azok számára, akik az esetleg néma, vagy éppen hang alapján nem beazonosítható jelenetrészletekről lemaradnak.

A különböző műfajok eltérő kihívásokkal járnak. A színházi előadások esetében például előre rögzített, ún. előnarrációk készülnek az érintett nézők számára, amelyek az interneten keresztül már jóval az esemény előtt elérhetőek, és az estével kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazzák, mint pl. a díszlet és jelmezek, a szereplők bemutatása, a rendezés sajátosságai, a darab háttere stb. Megfelelő együttműködés esetén mód nyílik színpadbejárásra is. Így a vendégek megismerhetik a darab legfontosabb kellékeit, díszleteit, a járásokat, valamint találkozhatnak a szereplőkkel és alkotókkal is, így még könnyebben tudják elképzelni az előadás általuk nem, vagy nehezen látható részeit. A színház mellett az opera, a tánc, a cirkusz vagy éppen a bábszínház esetében is kínálnak audionarrációt, nemcsak előre rögzített, hanem valós idejű formában is.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az AKKU kínálta szolgáltatás nem elhanyagolható méretű célcsoportot érint. Ahogy a sajtóanyagukban fogalmaznak: hazánkban valamivel több mint 83 ezerre tehető a látássérült személyek száma.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.