Andy Vajnát váltaná Kálomista Gábor? - Magyar Nemzet

Andy Vajnát váltaná Kálomista Gábor?

Nem lehet más a biznisz: a Megafilm vezetője néhány év alatt lemondott a független produceri álmokról

2017. október 11., szerda 11:25, frissítve: szerda 11:46

A Megafilm producere, Kálomista Gábor sosem rejtette véka alá a véleményét: a sokak által nézett zsánerfilmeket részesíti előnyben a szerzői filmekkel szemben − legyen a vetítésen tömeg, a kasszában pedig sok pénz. E nézettel a független producerként éppen húsz éve bemutatkozó Kálomista sosem volt egyedül, de mindig is ő volt a leghangosabb. Ám a zsúfolt mozik ideájának az ő filmjei sem tudtak mindig megfelelni.

A producer rendszeres szereplője a híreknek, főként amiatt, hogy a 2010-es kormányváltás óta milliárdos nagyságrendű megbízásokat kapott az MTVA-tól olyan csapnivaló sorozatokra, mint a Fapad és a Munkaügyek, de olyan értékelhető szériákra is, mint a Hacktion vagy a Tóth János. A Megafilm az Andy Vajna-féle Magyar Nemzeti Filmalapnál is rendre eredményesen pályázik. A filmalaptól 285 millió forintos támogatást kapó Coming out több mint 150 ezer nézőt vitt a mozikba, a Tőzsér Attila társproducerrel készült, idén bemutatott Pappa pia pedig több mint 1 milliárd forintot nyert el az alaptól, nézettsége 200 ezer felett jár.

E számok meg sem közelítik a 2005-ben bemutatott, Csak szex és más semmi 438 ezres közönségszámát, amelyet még a filmalap elődje, a 2012-ben felszámolt Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) támogatott 65 millió forinttal. Ám a filmalap által 790 millió forinttal támogatott Veszettek, valamint a 328 milliót kapó, idén bemutatott Kojot megbukott a mozikban, mintegy igazolva azt, hogy a produceri – és a rendezői – szándék sem biztos recept a sikerhez. Kálomista a filmalapot okolta a bukásokért, míg a filmalap szerint a filmet forgalmazó HungariCom Kft.-é a felelősség – e céget Kálomista felesége, Kálomista Zsuzsanna vezeti. Mindezek fényében is érdekes az a filmszakmai pletyka, amelyet a HVG ismertetett a napokban, miszerint Andy Vajna filmügyi kormánybiztos utódja Kálomista Gábor lehet: a producer ugyanis már 2001-ben közel állt egy hasonló – még ennél is nagyobb hatalmat adó – poszthoz, ám végül nem lett belőle semmi. A filmfinanszírozási reform egyik nagy nyerteséről azonban rendre elfeledik, a 2010-es kormányváltás előtti, MMKA-s rendszer egyik nagy nyertese is ő volt, s kezdetben azt vallotta: állami támogatás nélkül is lehet sikeres magyar filmet készíteni.

1997 februárjában mozilázban égett az ország: ekkor mutatták be Tímár Péter Csinibabáját. A produceri fantáziát nem csak az mozgatta meg, hogy egy film, amely nem kapott állami támogatást, hogyan tud több mint félmillió nézőt a mozikba csábítani. A Csinibaba néhány hónap alatt megduplázta a belefektetett pénzt. Ez mintegy negyvenmillió forintot jelentett, ami akkoriban kiemelkedő költségvetésnek számított.

A rendszerváltás előtt Kálomista a kővágóörsi Béke Tsz kertészeti ágazatvezetője volt, majd annak megszűnésével az ország negyedik vadászboltját nyitotta meg Badacsonytomajon, Horváth Balázs veszprémi ügyvéd – későbbi belügyminiszter – segítségével. Sára Sándor és fia, Sára Balázs barátságának köszönhetően került a Duna Televízióhoz: sofőrként kezdte, gyártásvezetőként fejezte be – akkoriban sok gyártásvezető fogott egy addig ismeretlen tevékenységbe, a producerségbe. Kálomista a Csinibaba sikerén felbuzdulva győzött meg arról több nyugat-dunántúli vállalkozót, hogy magánpénzből, olyan filmrendezővel, mint Tímár Péter, anyagi sikert is el lehet érni a mozikban. Ez a vágyott sikerfilm lett a Zimmer Feri, amelybe kiugró költségvetéssel, 83 millió forinttal vágtak bele. „Tokkal, vonóval, promócióval kihoztuk 106 millióból” – mondta a film elkészülte után a producer. A társadalomkritikai felhangú bohózat 350 ezres nézőszám felett lett volna anyagilag sikeres, de csak alulról súrolta a 200 ezret. A „bukásért” Kálomista a multiplex mozikat okolta. „Andy Vajna szép pénzt csinált A miniszter félrelépből. Csakhogy ő tulajdonosként benne van a multiplexhálózatban. Megtehette, hogy a saját filmjét éjjel-nappal nyomassa ott. Külön szám ez a multiplex. A szűk piac 70 százaléka az övék, a dollárpapáké” – nyilatkozta utóbb. S bár a következő évben A miniszter félrelép szinte teljes szereplőgárdáját leszerződtette a 184 milliós költségvetésű Ámbár tanár úrhoz, a 239 ezres nézőszámmal megint nem sikerült kaszálni a befektetőknek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A filmfinanszírozási rendszert, az MMKA-t sokszor joggal bíráló Kálomista Gábor 2000-ben már a filmszemle zsűrijében ült, a 2001-es Vakvagányoknál pedig már feladta független produceri álmait: pályázott az MMKA-hoz, sikerrel. (A Megafilm 2009-ig közel 1,2 milliárd állami forinttal a második legtámogatottabb filmes cég volt az MMKA-nál, de az Országos Rádió és Televízió Testülettől is csurrant-cseppent.) 2001 áprilisában az állami privatizációs cégnél, az ÁPV Rt.-nél esélyes jelölt volt a Mafilm vezérigazgatói posztjára. Az ország akkor egyetlen filmgyártó bázisát az első Orbán-kormány épp Filmközpont Rt.-vé tervezte alakítani – a végül meg nem valósult állami vállalat nemcsak a filmes támogatásokról döntött volna, hanem arról is, kit enged bemenni a stúdiókba.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.11.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.