Autórajongók zarándokhelyévé válhat a makói Ford-fal

Sashegyi Zsófia

Sashegyi Zsófia

2018. február 13., kedd 21:15, frissítve: szerda 07:12

Az utolsó pillanatban sikerült pénzt szerezni arra, hogy megmentsék Európa első Ford-kereskedésének 1922-ben festett homlokzatát. A magánkézben lévő makói épület, ahol az amerikai vállalat világhírű magyar konstruktőre, Galamb József a hazai autógyártást kívánta megalapozni, a tulajdonos több évtizedes erőfeszítése ellenére kis híján az enyészeté lett.

Éppen 110 éve annak, hogy 1908-ban a Ford megkezdte a világ első népautója, a Bádog Böske becenévvel illetett T modell gyártását Detroitban. Az autót Farkas Jenővel és az amerikai Childe Harold Willsszel együtt az a Galamb József alkotta meg, aki alig három évvel korábban, huszonnégy éves fejjel kezdett a cégnél mint műszaki rajzoló. A tehetséges fiatalember ekkor még nemigen beszélt angolul, de konstrukciós rajzával azonnal meggyőzte Henry Fordot, sőt két másik vállalat is azonnal szerződtette volna az autógyártás központjában.

Galamb József hétgyermekes parasztcsaládban látta meg a napvilágot. Az elemi iskola elvégzése után ügyvédként befutott bátyja segítségével folytatta tanulmányait a makói gimnáziumban, később a Budapesti Állami Felsőipariskola hallgatója lett. Katonaéveiben a sors Pólába sodorta, ahol a haditengerészetnél megismerkedett Horthy Miklóssal. A naszádparancsnok is felfigyelt a tehetséges fiatalemberre, aki egy év után leszerelhetett, és az első magyarországi autó- és buszgyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad (Marta) vállalat ösztöndíjával hamarosan elindulhatott világ körüli útjára. Miután elsajátította a kovács-, a kútfúró-, a harangöntő-, a lakatos-, a rézöntő-, a réz- és bronzművesszakma mellett a lokomobilok, gőzkazánok és stabilgépek kezelését, és jelesre vizsgázott gépszerkezettanból és gépkezelésből, gyakorlatot szerzett motor-összeszerelésből, szerszámkészítésből, karburátorkészítésből is. Mindezt azelőtt, hogy elfoglalta volna a gépészmérnöki végzettségének megfelelő állást a Fordnál. Közben ha elfogyott a pénze, hajógyári munkásnak állt, illetve egy dobozgyárban vállalt munkát. A gépkocsik iránti rajongása azonban más irányba hajtotta. Nem nyughatott, amíg el nem jutott Amerikába, az 1904-es autó-világkiállításra.

Élete legkalandosabb éveit követően gyakorlatilag huszonnégy évesen révbe ért: nyugdíjba meneteléig a Fordnál dolgozott. Az évszázad autójában – amelyet több mint 15,5 millió példányban gyártottak le, és amelyet csak a Volkswagen Bogár tudott felülmúlni népszerűségben – a bolygóműves váltó megvalósítása tisztán Galamb érdeme volt. A mai automata váltók ősének használatához nem kellett kuplung. A faküllős keréken gördülő, hintóra emlékeztető jármű favázas karosszériája alatt búgó motor egyébként már megfelelt a mai motorok szerkezetének.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A Ford T modell megalkotásában tevékenyen részt vevő Galambnak jelentős tervei voltak a jármű itthoni forgalmazására, sőt gyártására vonatkozóan. Szülőföldjén, Makón nyitotta meg Európa első Ford-lerakatát, amelyet fiatalabb testvérei, János és Ferenc vezettek. Értékesítés és autó-motor szerviz működött itt. Galamb József budapesti tartózkodása alatt több előadást tartott a Magyar Mérnök- és Építész-egyletben. Az addigra világhírű szakembert Horthy Miklós kormányzó is fogadta, megköszönve közreműködését fia sikeres amerikai tanulmányútjában.

Galamb álmai messze túlmutattak az autókereskedés működtetésén. A nagyüzemű magyar gépkocsigyártás alapjait kívánta lerakni, és terveiben nemcsak Henry Fordban, de Horthy Miklósban is támogatóra lelt. A történelem azonban közbeszólt. A gazdasági világválság, a második világháború, majd pedig a kommunista diktatúra beköszönte végképp ellehetetlenítette terveit. A makói lerakatot államosították, az ÁVO nemcsak a tengerentúlról érkező pótalkatrészeket foglalta le, de a család itthon élő tagjait is folyamatosan zaklatta. Valószínűleg ezzel is összefüggött, hogy Galamb Józsefet ettől kezdve gyomorbántalmak és szívbetegség gyötörte, és erre még az is csak sovány vigasz lehetett, hogy főkonstuktőrként az Amerikai Egyesült Államok elnökének fizetésével megegyező bérért dolgozott nyugdíjazásáig. 1955-ig élt, a szülőföldjét azonban soha többé nem láthatta viszont.

A magyar viszonyokra jellemző, hogy a legendás makói márkakereskedést, amelynek falára a kor marketingfogásaként a Ford 1922-ben forgalomban lévő modelljeit festették fel, hagyták a végletekig lerobbanni, és csak most, hogy már egészen megrongálódtak a falfestmények, sikerült pénzt szerezni a restaurálásukra.

„Tíz-tizenöt éve, amikor a Makói Oktatási Központ igazgatója lettem, és az épület tulajdonosának felújítási szándékaihoz magam is elkezdtem forrásokat keresni, még több látszott a feliratokból és a képekből” – mondja lapunknak Horváth Zoltán. Megjegyzi, azzal, hogy az épület előtt épített bicikliút miatt kivágták a falat védő fákat, a festményeket még jobban kitették az időjárás viszontagságainak. Az igazgató utal arra, hogy egy hasonló lerakatot és szerelőműhelyt annak idején Békéscsabán is nyitott a Galamb család.

Ha sikerül korabeli felvételeket lelni és hitelesen rekonstruálni az eredeti falfestményeket, az bizonyára komoly turisztikai látványosságot jelent majd Makónak, ahol egyébként már eddig is számos ponton állítottak emléket a város szülöttének emléktábla és szobor formájában. A Miniszterelnökség az örökségvédelmi keretből hétmillió, a makói önkormányzat pedig ötmillió forinttal támogatja a homlokzat felújítását, amely így minden bizonnyal az autórajongók zarándokhelyévé válik. Talán érdemes lenne elgondolkodni egy átfogóbb koncepción is, hiszen ha az épületet is felújítanák, helyet kaphatnának benne a makói múzeumban veszteglő T modell mellett olyan, Galamb Józsefhez köthető relikviák is, mint például a zseniális főkonstruktőr ezüstcolstokja, amelyet egyik rokonának ajándékozott, amikor hazalátogatott.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.