Az elfeledett Városligeti Színház jövője

2015. november 9., hétfő 13:13

Ahogy mi is megírtuk, októberben határozott a kormány a Liget Budapest projekt véglegesítéséről. A döntés értelmében az új Néprajzi Múzeum az eredeti tervektől eltérően nem az Ötvenhatosok tere sarkán, hanem új helyen épül meg. Helyére a Rákosi-korszakban lebontott, szecessziós Fővárosi Városligeti Színházat építik vissza 2019-re az eredeti tervrajzok alapján. A váratlan változtatásról Baán László kormánybiztost és a szakmai előkészítésben részt vevő Novák János rendezőt kérdeztük.

A Városligeti Színkör egy ácsolt deszkaépületben kezdte meg működését 1879-ben, később ezt a tulajdonos Feld Zsigmond építtette át 1909-ben kőszínházzá. Operettek, színmű- és műfajparódiák alkották kezdetben a repertoárt, a váltás után a Fővárosi Városligeti Színház vaskos bohózatokkal, revüvel, varieté- és kabarészámokkal tudta csak becsalogatni a közönséget. A műintézet átvészelte a háborúkat, 1952-ben a Felvonulási tér kiépítése miatt mégis bontásra ítélték.

Kernstock-freskó, selyemplüss

A Városligeti Színházat a kor meghatározó építészei, a Vágó testvérek tervezték, akik bécsi hatásra reformálták meg a hazai szecessziót. Vágó József Quittner Zsigmonddal közösen építette a Gresham Biztosító Intézet Lánchídnál lévő székházát. Testvérével, Lászlóval közös, 1902 és 1911 között működő építészirodája jegyezte a legendás Nemzeti Szalont, a Schiffer-villát a Munkácsy utcában és a Gutenberg téri bérpalotát is.

A maga korában impozánsnak számító városligeti teátrumban az előteret és a színházterem mennyezetét Kernstock Károly freskói díszítették, a nézőtéri széket selyemplüssel borították, s a színpadtechnika is kimagasló volt. A zsinórpadlás mellett több süllyesztőt, modern hangosító- és világítóberendezést alkalmaztak.

Mint az Országgyűlés kulturális bizottságának október 26-ai ülésén kiderült, az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán mégsem az új Néprajzi Múzeumot, hanem ezt az intézményt építenék vissza, az eredeti tervek alapján, 2019 nyaráig.

Magas kultúra és szórakoztatás

„A Városliget átfogó és komplex megújítását szolgáló Liget Budapest projekt négy éve formálódik, ez idő alatt kerültek ki és be is épületek a projektbe, és elhelyezésük is változott – nyilatkozta lapunknak Baán László, a projekt kormánybiztosa. – A kormány most zárta le az előkészítő szakaszt, most döntött a Ligetben felépítendő intézmények és helyük végleges struktúrájáról. A Liget megújítása kapcsán az egyik legfontosabb kitűzött cél a park eredeti funkciójának helyreállítása volt,

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

a színház pedig hiányzott az eddigi tervekből.

A parkban mindig is egyszerre volt jelen a magas kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelülethez kapcsolódó kikapcsolódás. Ezért lesz intézményfejlesztés mellett nagyarányú zöldterület-növelés is a Ligetben.” Hozzátette, a Városligeti Színház épületét az az építésziroda fogja megépíteni, amelyik a legjobb ajánlatot adja majd a szükséges közbeszerzési eljárások során. Ahogy azt a kormánybiztos korábban elárulta, az intézmény a Városliget Zrt. fenntartásában, a Kolibri Színház közreműködésével, Novák János igazgató művészeti vezetésével, de állandó társulat nélkül, befogadó gyerek- és ifjúsági színházként funkcionál majd.

Magyar és európai társulatok

Novák János lapunknak elmondta, néhány héttel ezelőtt kereste meg őt Baán László, hogy az újjáépítendő Városligeti Színház koncepciójának szakmai előkészítésében vegyen részt.

„Mivel hivatalos felkérés még nem érkezett, csak személyes törekvéseimről adhatok számot. Ezek jól tükröződnek a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház jelenlegi művészi arculatában: a 0–18 éveseket megcélzó, korosztályok szerint tagolt repertoár, családi színházi előadások, műfaji változatosság, a kulturális hagyományok átadásának, új szerzők, új generációk bemutatkozásának fontossága. Az új színházépület lehetőséget teremthet eddigi munkánk szerves folytatására, a bővülésre, a továbbfejlődésre. A Városligeti Színház, ha nem lesz önálló társulata, új játszóhelye lehet a Kolibrinek, lehetőséget adhat magyar és európai társulatoknak sikerdarabjaik budapesti bemutatására” – reagált a direktor.

Novák személye Baán László szerint „garancia a legmagasabb szakmai színvonalra, hisz a főváros talán legjobb gyermek- és ifjúsági színházát vezeti immár több mint húsz éve, osztatlan szakmai és közönségsikert magáénak tudva”.

Arra a kérdésre, hogy miért van szüksége még egy ifjúsági és gyerekszínházra a fővárosnak, hisz épp a Kolibri az, amely évek óta nagy érdeklődés mellett szolgálja ki ezeket az igényeket, Novák így válaszolt: Európa-szerte Budapestnél sokkal kisebb városokban is jól megférnek az egymással konkuráló, egymást kiegészítő gyermek- és ifjúsági színházak.

„Gyermekszínházi művészként, a Kolibri Színház igazgatójaként és az öt földrész gyermek- és ifjúsági színházi szakmai szervezete, az Assitej Magyar Központjának elnökeként minden új gyermekszínházi műhely létrehozását üdvözölnöm, és legjobb tudásom szerint támogatnom kell.”

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.