Az igazi roma szupercsapat

○ Nem véletlen, hogy az Oláh Gipsy Beats első lemeze rögtön Gramofon-díjat kapott

2016. december 22., csütörtök 11:55, frissítve: csütörtök 12:28

Mindjárt az első lemezével óriásit robbantott a roma szupercsapat, az Oláh Gipsy Beats, amelyik az ikonikus induló korongnak a nagyon találó No. 1 címet adta, a lemez a Fonó gondozásában jelent meg. A társaság valóban fergeteges, nemcsak az első, de az első számú is a lemezük ebben a kategóriában. Semmi modorosság, semmi túlzás, természetesen pörög a zene előre, és mégis minden benne van, amit erről a műfajról el lehet mondani. Ritka ez az alapállás egy kezdő együttes első lemezénél, amely többnyire leginkább a saját útját keresi, itt azonban nem is teljesen erről van szó.

A zenekar ugyanis az egykori Erzsébet téri Gödör Klubban működött Athe Sam roma összművészeti fesztivál kapcsán jött létre, amelynek szervezője volt a formáció vezetője, Kovács Antal gitáros, énekes. A megnyitóra egy igazán ütős cigány zenekart keresett, és nem tudott dönteni a kiváló felhozatalból, ezért úgy határozott, valamennyi részt vevő együttes közös produkcióval lép a színpadra. A Romano Drom, a Szilvási Gipsy Folk Band, az Ando Drom és a Ternipe zenészeit fogta össze. Ez név szerint is érdekes, mert a műfaj igazi nagyágyúi kerültek így egy kalapba: Kovács Antal, Balog József, Farkas István, Kovács Antal Máté, Dobi Matild, Tintér Gabriella, Szilvási István, Lakatos Béla, Seres Vilmos, Csizmadia Dávid, valamint Bordás Péter.

Ennek a történetnek a talaján indult aztán el a tényleg minden szempontból szupercsapatnak nevezhető zenekar, amelyben a szájbőgő és a gitár mellett a trombita, a szaxofon, a basszusgitár is helyet kapott. A formáció repertoárja a négy fent említett zenekar slágereiből és az oláhcigány-zene alapját jelentő hagyományos dalokból áll, amely természetesen az összjáték során folyamatosan alakul. Így nem véletlen, hogy a lemez mottója: „Csak a változás állandó.” A régi számok újragondolása mellett a lemezre két új szerzemény is született, a Kirchima és a Kerke dyesa.

Az Oláh Gipsy Beats muzikalitásáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni a No. 1 című korong kapcsán, a legutolsó hangig árad a zene az örömzenélésnek, jutalomjátéknak is felfogható dallamokból. Mindig minden hangszer a helyén van, csodálatos az összjáték. Szót kell ejteni Kovács Antalról mint énekesről, aki gyakorlatilag meghatározza az egész zenei világot, Tintér Gabrielláról, aki igazán kiváló énekes, a hangszíne átüt a muzsikán, és kitörölhetetlen nyomot hagy az ember lelkében, de a másik női énekes, Dobi Matild is meghatározó jelenség. A férfiak éneke szintén magával ragad, amikor pedig hét énekest hallunk egyszerre, az egész egyszerűen robbanásszerű élmény.

A hangszerelésnek nemcsak ez a közös éneklés a központi eleme, de a rézfúvósállások is, amelyek a balkáni hatásokért felelnek, és amelyek talán kevésbé számítanak bevett eszköznek az oláh cigány zenei gyakorlatban, a dob és a basszusgitár pedig a reggae ritmusait csempészi a dalokba. A lemez hangulata táncra perdít, amolyan cigányosan keserédes. Nem is csoda, hogy a korong elnyerte a Gramofon díját: valóban ritka kincs ez a zenei összetalálkozás.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A lemez címe folytatást ígér: reméljük, nem kell rá sokáig várni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.12.22.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.